Nemzeti ünnep, szűk körben

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete volt március 15-e, amely mára jelképe lett a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. De a koronavírus-fertőzés miatti veszélyhelyzet ezt felülírta, és a települések nagy része lemondta a központi megemlékezéseket.

A Kisapostagon a korábbi rendtől eltérően most március 13-án, pénteken az önkormányzat tisztelgett koszorúzással a márciusi hősök előtt, a Petőfi szobornál.

A rácalmási megemlékezést, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegtek, a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet miatt koszorúzással való tiszteletadás formájában tették meg, március 13-án Petőfi Sándor szobránál. Rácalmás város képviselő-testülete és az önkormányzat intézményei nevében az emlékezés virágait Schrick István polgármester és Németh Miklósné alpolgármester asszony helyezte el, de koszorút helyezett el a Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület, és a Vállalkozók Rácalmásért Egyesület nevében. Közreműködött a Rácalmási Napsugár Asszonykórus Egyesület.

Adonyban három helyen emlékeztek a szabadságharc hőseire koszorúzással a képviselő-testület tagjai. Tiszteletüket fejezték ki virágaikkal az adonyi vezetők a régi önkormányzat épületénél, a templom melletti emlékműnél és az iskola udvarában álló emlékhelyen is.