Fáj a szíve a természetjáróknak a gazdátlan, elhagyatott kisgyóni telep miatt

Kőszegen született, ami akkor szigorúan őrzött határsáv volt. Már kisgyerekként több ízben a határőrök vitték haza, mert elcsatangolt. Sokat vitte kirándulni a gyerekeit, akik nemcsak szeretik, de értik is a természetet. Merthogy attól, hogy valaki szeret az erdőben piknikezni, még nem jelenti azt, hogy érti is a természetet. Különben nem ordítozna, és a kiürített sörösdobozt nem hagyná ott a tűzrakó helyen – fogalmaz a bodajki Suhajda László, a Gaja-völgy Egyesület elnöke.

– Magyarország adottságai kiemelkedően jók a túrázáshoz. A természetjáráshoz ugyanis sem magas hegyek, sem tenger nem szükséges – vélekedik Suhajda László. Azt mondja: sok erdészeti utat is le lehetne aszfaltozni, így téve alkalmassá azokat a kerékpáros természetjárók számára is.

Fejér megyében a szervezett természetjárás kezdetei a múlt század húszas éveire nyúlnak vissza. Ma a Fejér Megyei Természetbarát Szövetségnek 17 tagszervezete van, mintegy másfél ezer szervezett természetjáróról tudnak – mondta el beszélgetésünk alkalmával Durmitsné Baics Rózsa és Horváth István, a szervezet elnöke, illetve titkára. Korábban beszámított a tanárok óraszámába a szombati túra is, ma nem, így aztán nincs olyan, aki mozgósítaná a középiskolásokat. A természetjárók megyei szövetségének másik nagy szívfájdalma – derült ki az elhangzottakból –, hogy mintegy három éve elvették tőlük az állami tulajdonban levő kisgyóni természetbarát telep üzemeltetésének jogát azzal, hogy felújítják. Tizenegy ház áll itt, mindegyikükről egy-egy, a szövetséghez tartozó egyesület gondoskodott. A felújítás azonban várat magára, a gazdátlan telep pedig pusztul.

Fejérben egyébként 750 kilométer a turista utak hossza. A Kék túra útvonalából 72 kilométer található a megyében. A 300 kilométeres közép-dunántúli piros túráéból pedig háromszáz. A Magyar Természetjáró Szövetség pályázatain nyert pénzből a megyei szövetség évente 100 kilométernyi turistautat tart karban, beleértve ebbe a turistajelek újrafestését is. Ezek az útvonalak jórészt behálózzák a megyét. Fejérben is előfordul, hogy a tulajdonos lekerít egy-egy területet, az ott húzódó turistautakat használatát illetően azonban mindig sikerült megállapodni.

Na és, mi a helyzet azokkal a motorosokkal, quadosokkal, akik örült módjára száguldoznak réten, erdőben? – tettem a fel kérdést.

Motoros járművel nem lehet, nem lehetne turistautat használni – hangzott a felelet. És milyen viszonyban vannak a vadászokkal?

Alapvetően jó viszonyban. A túrázás egyébként meglehetős népszerűségnek örvend Fejérben. Suhajda László arról számolt be, hogy a bodajki városnap alkalmával szervezett túrán például több mint háromszázan vettek részt, a megyei szövetség teljesítménytúráin pedig olykor az ezret is megközelíti azok száma, akik – ha képletesen is – botot ragadnak, bakancsot húznak.

A Vértes és a Velencei-hegység

Egyértelműen a Velencei-hegység a legnépszerűbb célpont a kezdő túrázók körében, például a Pákozdi ingóköveket érintő útvonal, vagy Sukorón az Angelika-forrás – nyilatkozta társlapunk internetes portálján, a feol.hu-n Tarsoly Péter barlangkutató, a Fejér megyei útvonalak jó ismerője, aki szerint a Vértes déli része is közkedvelt. A Vértesi Panoráma tanösvény családias jellegű, gyerekekkel is könnyen járható.

A Keleti-Bakonyt kevésbé szokták a kezdő turisták felkeresni, mert ott többet kell gyalogolni, és kicsit vadabb a terep, mint a többi hegységben. Ha valaki pedig igazán sokat szeretne látni rövid idő alatt, neki a Bodza-völgyi

bar(l)angolás ajánlható a szervezett túrák közül.