VG-exkluzív: a győri Audi elnöke szerint a külföldi médiában sokszor egyoldalúan, méltánytalanul ábrázolják a magyarokat

Nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől vette át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Milyen hatással volt önre ez az elismerés, egyáltalán lehet-e ilyenkor különbséget tenni magánember és vezető között?

Személy szerint már annak is örültem, hogy érdemesnek tartottak erre a kitüntetésre. Szívügyemnek tartom, hogy – amennyire csak lehet, – előremozdítsam a gazdasági kapcsolatokat a két ország között. Vállalatként sok mindenre vagyunk büszkék, ez eredményeinket nyugodtan ki tudjuk tenni a kirakatba – valószínűleg inkább ezeknek szólt ez az elismerés, kevésbé az én teljesítményemnek.

Négy éve dolgozom Magyarországon, ez idő alatt túlnyomó részben itt is éltem, ezért tisztában vagyok az általános hangulattal, amelyet külföldön gyakran tévesen, mondhatni, rossz fényben tüntetnek fel. Véleményem szerint a magyarok sok mindent jól és helyesen is csinálnak, és úgy gondolom, hogy ennek az ábrázolása a nemzetközi médiában nem felel meg a magyarországi valóságnak. Én elsősorban a tizenkétezer munkavállalónkról, valamint arról a több tízezer emberről beszélek, akiknek az élete valamilyen szinten – magyarországi beszállítóként vagy szolgáltatóként – az Audi működésétől függ. Ez alapján kijelenthetem, hogy a magyarok lelkesek, jól tájékozottak és képesek önálló döntéseket hozni. 

Az itteni gazdaság szereplőjeként az az egyik feladatunk, hogy a termelő üzemeinkkel, gyárainkkal a lehető legjobban képviseljük Magyarországot. A céljaink közösek, bár a fenntartható jövő megteremtéséhez nem elég egy termelési rendszert megtervezni és működtetni, megfelelő politikára, oktatásra, emberekre van szükség hozzá.

Több interjúban is beszélt arról, hogy nem felejtette el, milyen három műszakban, napi nyolc órában a szalag mellett dolgozni. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a nem túl távoli jövőben csakis kizárólag robotokat foglalkoztatnak majd a gyártósorok mellett az Audinál?

Robotokat jelenleg a műszakilag rendkívül komplex és termékeink balesetbiztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű munkafolyamatoknál alkalmazunk. Vagy olyan munkáknál, amelyek a szem jelentős igénybevételével járnak, vagy fizikailag az ember számára megerőltető. Bármiről legyen is szó, az egyik legfőbb szempont nálunk a kollégáink egészsége, éppen ezért ergonómiailag értékeljük, fejlesztjük a különböző munkaköröket. Büszkeséggel tölt el, hogy ezeken a felméréseken rendre jó értékeléseket érünk el.

Egyébként pedig a digitalizáció korszakát éljük, ezért mi is ennek megfelelően tervezzük a jövőt. Bizonyos, főleg ismétlődő, monoton tevékenységeket digitalizáltunk eddig. Először azokat, amelyeknél megállapítottuk, hogy ezáltal csökkenthető dolgozóink leterheltsége, másodszor pedig azokat, amelyeknél rendelkeztünk elegendő adattal. 

Mindezek ellenére továbbra is előnyben részesítjük a felelősségteljes, gondolkodó embereket a gépekkel szemben, így elvárjuk a kollégáinktól azt is, hogy aktívan részt vegyenek a folyamataink fejlesztésében. Ebben sokat segítenek a magyar munkatársaink, akik tapasztaltak és magasan képzettek, és akiknek azért is hálásak vagyunk, mert sokszor felhívják a figyelmünket azokra az új megoldásokra, amelyekkel előreléphetünk. Mindenesetre szeretnénk kiaknázni a mesterséges intelligencia előnyeit is a jövőben.

Egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a magyar munkatársak nagyon kedvesek, még ha ez elsőre nem is látszik mindig az arcukon. Továbbra is fenntartja a véleményét?

Ahogy azt már korábban elmondtam, a magyarok megítélése nézőpont kérdése is, és attól is függ, honnan jön az ember. Én Mexikóból – ahol már reggel fél héttől süt a nap – tettem át a székhelyemet Magyarországra négy évvel ezelőtt. Hazámban, Németországban sem tapasztaltam azt az életérzést, amit a mexikóiaknál, itt, Magyarországon pedig egy teljesen más kultúrával szembesültem. Beletelt például egy kis időbe, amíg hozzászoktam az itteniek humorához, amelyet most már értékelni is tudok. Szeretek itt élni, sok hasonlóságot vélek felfedezni a németek és a magyarok között, sőt az önök temperamentuma nekem néha a mediterrán népekéhez hasonlít.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium egyik közleményében arról írt, hogy a magyar kormány és az AUDI HUNGARIA ZRT. között mindennapos a kapcsolattartás. Hogyan kell ezt a gyakorlatban elképzelni?

Túlzás lenne azt állítani, hogy minden nap értekezünk, de tényleg kiváló a kapcsolatunk a magyar kormánnyal. Leginkább azért, mert ugyanazok a céljaink: 

• a munkahelyek megőrzése, 
• a kutatás-fejlesztés és az alkalmazott technológia korszerűsítése,
• a környezetvédelem, valamint 
• a fenntarthatóság. 

Rendszeresen beszélünk ezekről a közös pontokról. Nem titok az sem, hogy termelési volumenünkkel és szolgáltatási portfóliónkkal immár 8 százalékát adjuk a magyar exportkivitelnek, így meghatározó szereplője vagyunk a hazai gazdaságnak, és ennek megfelelően a kapcsolatrendszerünk is széles a kormányon belül.

A Volkswagen-központban történt jelentős informatikai incidens hatására többek között a győri üzemben is szüneteltették a termelést szeptember végén. Lehet-e már tudni, hogy mi okozta a leállást, és ez milyen hatással volt a gyárukra?

Számunkra ebben az volt a legfontosabb, hogy a gondot egy hálózati egység meghibásodása okozta a Volkswagen-konszernnél, nem pedig kívülről ért minket kibertámadás. Sikerült kicserélni ezeket az egységeket, mellyel tulajdonképpen elhárult a probléma, majd miután gerinchálózatról van szó, a különböző rendszereket egyenként kellett újraindítani – ez azonban beletelt egy kis időbe. Az Audi Hungariánál az incidens kevésbé bizonyult kritikusnak, mindössze néhány órára kellett leállítani a termelést, sőt a lemaradást viszonylag hamar, egy hét alatt be is hoztuk.

Nem szívbajosak az Audi dolgozói a bértárgyalásokon – ezzel a címmel közölt egy cikket még az év elején egy magyar portál. Ön milyen partnernek tartja a szakszervezetet?

Az nem feltétlenül jelent rosszat, ha valakit ezzel a jelzővel illetnek, mert ez azt is jelenti, hogy gyors a reakcióideje, az eszénél van és a hozzáállása is konstruktív. Egyáltalán nem tartom hátrányosnak, hogy a kollégáink erős érdekvédelmi szervezettel rendelkeznek, már csak azért sem, mert magam is szakszervezeti tag voltam. Ha dolgozói szemszögből közelítem meg a kérdést, akkor egyértelmű, hogy jó munkát végeztek a bértárgyalásokon, ez mindenképpen pozitív. Ahol azonban sok fény van, ott sok árnyék is akad – a versenyképességünk megőrzése miatt az Audi Hungariánál is rá vagyunk kényszerülve bizonyos döntésekre. Ezek viszont nem minden esetben nálunk születnek meg, hanem a márkacsoporton belül, az Audi- vagy a Volkswagen-konszern németországi központjában. 

A legutóbbi bértárgyalásokon nehezítő körülmény, egyfajta kihívás volt a rendkívül magas magyarországi infláció, mely jelentős mértékben befolyásolta a megbeszélések kimenetelét. 

Számunkra igenis fontos, hogy a munkatársaink tisztességes fizetésben részesüljenek – amely európai összehasonlításban is versenyképes –, de a vállalat részéről azért több rugalmasságot vártunk volna a tárgyalópartnerünktől. Meggyőződésem, hogy ez nem csak az Audi Hungaria Volkswagen-konszernen belüli megítélésén is segített volna, de befektetési célpontként Magyarországén is. 

A koronavírus-járványt követően egy sztrájk számunkra a lehető legrosszabb forgatókönyv volt, és miután motorgyártásunk révén a Volkswagen-konszern legtöbb járműgyára erősen tőlünk függ, ezért óriási ellátási károkat okozott volna a munkabeszüntetés. Az emberek számára tehát jó megoldás született, de egy másik alternatívának jobban örültem volna. Legközelebb lesz min közösen javítani.

Mit érzett akkor, amikor az Audi Hungaria Független Szakszervezet két elnökségi tagját közokirat-hamisítás és hűtlen kezelés gyanújával bilincsben vitték el a szakszervezet bizalmi értekezletről?

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a szakszervezet gazdálkodásában és döntési folyamataiban az Audi Hungariától független jogi személy. Sokan azonban összemossák a vállalatunkkal, mivel az itt dolgozók tagdíjaiból befolyt pénzével gazdálkodik. Valójában a befolyt tagdíjak az Audi Hungaria Független Szakszervezet vagyonát képezik, és ezzel ők szabadon rendelkeznek, arra fordítják, amire akarják. Ahogy a munkatársainkat, úgy minket is letaglózott a hír. Az ismereteink szerint a szakszervezeten belül már egy jó ideje érezhető volt a feszültség a nyomozás miatt. Mivel azonban bírósági ítélet egyelőre még nem született, ezen a ponton nehéz lenne bármit is kijelenteni. A nyomozás és annak tárgya, valamint a letartóztatás ténye komoly aggodalommal tölt el bennünket. Úgy látjuk, hogy ezzel a két letartóztatott szakszervezeti tisztségviselő nem csak saját magának ártott, hanem az általuk képviselt közösségnek is. Mi felajánlottunk a segítségünket a nyomozóhatóságoknak, hogy minél hamarabb sikerüljön felderíteni ezt az esetet, mivel továbbra is szükségünk van egy erős szakszervezetre, tárgyalópartnerre, olyanra, amelyik nem keveredik ilyen helyzetbe. Ebben az összefüggésben köszönettel tartozunk a magyar médiának azért, hogy az ügy kapcsán határozott különbséget tett a szakszervezet és vállalatunk között.

Van amúgy különbség a magyarországi és németországi Audi-dolgozók fizetése között? A történtek fényében jövőre mekkora béremelést terveznek Győrben?

Értem a kérdést, de én mégis onnan közelíteném meg, hogy mi elsősorban egy nemzetközi termelési rendszer részeként folytatjuk tevékenységünket. Anyavállalatunknak a világ négy kontinensén számos országban több mint száz gyára van, – és nekünk ebben a viszonylatban kell vizsgálnunk dolgozóink fizetésének versenyképességét. Az azért mégiscsak beszédes adat, hogy a csoporton belül nálunk, az Audi Hungariánál az egyik legalacsonyabb a fluktuáció, és ez a magyarországi ipari szereplők összehasonlításában is igaz. Szeretnek itt dolgozni az emberek.

Mi a véleménye a kínai márkák térhódításáról az autóiparban? Létezik-e olyan forgatókönyv, melyben egy német és kínai gyártó szimbiózisban működik egy olyan kis országban, mint mondjuk a magyar?

A Volkswagen-konszern már hosszú ideje jelen van Kínában, és az sem titok, hogy szorosan együttműködünk kínai vállalatokkal, számunkra tehát ismerős terepről van szó. Érdemes egyébként megnézni, hogy náluk hogyan működik a verseny, milyen megoldásokat hoztak versenyképességük megőrzése és növelése érdekében, lehet tőlük tanulni. A kínaiakra úgy gondolok, mint ellenfélre a sportban, akikkel megmérkőzünk. Továbbra is szívesen dolgozunk velük közös projekteken, melyekből nem csak mi, de a vevőink is profitálhatnak. Én tehát nem fenyegetésként, hanem lehetőségként, partnerként tekintek rájuk.

Német oldalról többször elhangzott, hogy a magyar kormány megpróbálja kiszorítani a német multinacionális vállalatokat Magyarországról. Önnek erről mi a véleménye?

Ahogy azt már korábban említettem, 

A beruházási hányadunk állandó, más külföldi cégekről viszont nem mondható el ugyanez. A feszültség a médiában megjelent hírek alapján egyébként sem a termelő, sokkal inkább a szolgáltató ágazatokban érezhető. Nálunk azonban nem borult fel az egyensúly, a magyar kormánnyal vállalatunk kölcsönösen előnyös együttműködést teremtett meg, melyből nem csak az AUDI HUNGARIA ZRT., hanem a magyar autóipar többi szereplője és a magyar emberek is profitálnak. Sőt, a régió és Győr városa is a nyertesek közé tartozik. 

De nem csak a gazdaság teljesítményéhez járulunk hozzá, sok pénzt, évről évre több millió eurót költünk 

• az Audi iskolájára és óvodájára, de 
• támogatjuk a kulturális életet,
• a sportot is, névadó szponzora vagyunk például az ETO női kézilabdacsapatának. 

Ezzel azt akartam szemléltetni, hogy ebben a vitában egyáltalán nem vagyunk érintettek. Tavaly én is ott voltam, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben egy gazdasági fórumon vett részt. Számomra világos stratégiát fogalmazott meg: elmondta, mely ágazatokban tart kívánatosnak erőteljesebb magyar tulajdoni arányt, hogy ezzel csökkentse a nemzetgazdaság külföldi kitettségét. Én ezzel az állásponttal tudok azonosulni, a szememben Magyarország következetes ebben. Nem tartom jónak a súrlódásokat a két ország kapcsolatában, főleg azért, mert cégünk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában is jelentős szerepet vállal.

Kategorikusan ki lehet-e jelenteni, hogy ez elektromos átállás immár megállíthatatlan, vagy vannak-e esetleg még megválaszolatlan kérdések, szürke zónák? Versenyelőnyt jelent-e majd az Audinak a Magyarországon épülő akkumulátorgyárak? 

Nem gondolom, hogy az iparágon belül eltérés lenne a véleményeket illetően, ugyanis valamennyien tudjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése világviszonylatban észszerű döntés. Azzal viszont mi is tisztában vagyunk, hogy a vevőink mobilitással szemben támasztott igényei – attól függően, hogy a világ mely részén élnek – eltérnek egymástól. Mégis egyértelműen kijelenthetjük, hogy a jövő az elektromos hajtásé – mi is ezt az utat választottuk. Főleg azok járnak jól ezzel a technológiával, akik az otthonukban felszerelt napelemes rendszer segítségével töltik az elektromos autójukat, bár azt sem szabad elfelejteni, hogy jelenleg ezt nem mindenki teheti meg. A villamos járművek átütő sikere a hatótávolság növelésétől is függ, és egyelőre bizonyos országokban a hideg időjárás is kihívások elé állítja az akkumulátort. Az Audi Hungaria belső égésű és elektromos hajtású technológiákban egyaránt gondolkodik, de a jövőben mi is inkább az utóbbira fektetjük a nagyobb hangsúlyt. A döntés azonban – ahogy mindig – most is a vásárlók kezében van.

Milyen autót vezet szívesebben: elektromos vagy belső égésű motorost?

Nehéz kérdés, mert az életkorom előrehaladtával az autó egyre inkább használati cikké válik a számomra. A választásnál olyan szempontokat veszek figyelembe, mint a zavaró tényezők kizárása, a kényelem, megbízhatóság és korszerűség – ezeknek mind megfelel egy Audi. Nem kell feltétlenül a legnagyobb, legnehezebb kocsira gondolni, mivel csupán ketten vagyunk a feleségemmel. Az egyik kedvencem a Q5-ös, amelybe könnyen ki-be tudok szállni, viszonylag csendes, kiválóan szól benne a zene. Nem vagyok lóerőfüggő, de szeretem a prémium kategóriás modelleket. Ellenben elektromos autóm még nincs, majd csak akkor lesz, ha visszaköltöztem Németországba. Szeretném a jövőben teljesen kihasználni az otthoni napelemes rendszeremet.

Forrás: vg.hu