Az állatkertek napja van ma, augusztus 9-én

Ezen a napon egyébként Magyarországon számos különleges állatkerti programokon vehetünk részt, és emellett felhívjuk a figyelmet a világ veszélyeztetett fajaira is. Az állatkertek jelenleg a régióik legmagasabb látogatottságú kulturális intézményei, az elmúlt időszakban a Magyar Állatkertek Szövetségének adatai szerint közel 4 millió főt is elérte az állatkerteket megtekintők száma.

Állatkertek és vadasparkok Magyarországon

A legnagyobb a Fővárosi Állat és Növénykert, de jelentősek még a debreceni Nagyerdei Állat és Növénykert, a nyíregyházi Állatpark, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a győri Xantus János Állatkert, a hortobágyi Pusztai Állatpark, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark, a kaposvári Krokodil Zoo, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Szegedi Vadaspark, a veresegyházi Medveotthon, a pécsi Állatkert, és a kecskeméti Vadaskert.

Továbbá meg kell még említeni az abonyi Magán Zoo-t, a budakeszi Vadasparkot, valamint a petesmalmi Vidraparkot is, de ezek mellett még nagyon sok kisebb-nagyobb vadaspark is működik hazánkban.

Mint utaltunk is rá, a Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Az intézmény Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található. 1986 óta természetvédelmi terület, teljes nagysága pedig több mint 18 hektár. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente közel 1,1 millió látogatója van. A mai állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. További célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.

Az állatkertek

Olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vadállatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is.

Az első állatkertek az ókori Egyiptomban működtek, mintegy ötezer éve. Salamon a nagy zsidó király vadállatokat idomíttatott, az asszír királyok fővárosaikban, mert akkori felfogásuk szerint azok álltak a világ közepén, az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, az ókori rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. Az első modern állatkert, a Schönbrunni Állatkert Bécsben jött létre, amelyet Mária Terézia alapított meg 1740-ben. 

A XIX. század folyamán a legtöbb európai nagyvárosban alapítottak állatkertet, Londonban 1828-ban, Berlinben 1844-ben, Moszkvában pedig 1864-ben.

Ekkoriban az állatkerteket a múzeumok előszobáinak nevezték, mert a rengeteg elpusztult állat később a különböző múzeumokba került. Napjainkban az állatkertek specializálódtak, és néha csak egyes állatcsoportokat vagy egy földrész élővilágát mutatják be, ezzel bizonyos fajok megmentéséhez is hozzájárulnak. 

Az állatkertek szerepe a mai modern társadalmakban

Ma már sok városban van állatkert, szafaripark vagy akvárium, ahol a különböző állatokat lehet tartósan megfigyelni. Vannak olyan helyek, ahol az emberek nem vasrácsokon, hanem vastag üvegfalakon át nézhetik őket, de bejárhatják az állatkerteket nyitott busszal is. Az állatkertekben gyakran rendeznek különböző előadásokat és bemutatókat. Igaz a természetvédők gyakran támadják az állatkerteket, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyközönség igen is szereti őket. A legtöbb országban ellenőrök vizsgálják, hogy az állatkertekben dolgozók jól bánnak-e az állatokkal. Egy állatkertben a gondozók mellett még zoológusok (állatokat tanulmányozó tudósok), állatorvosok, könyvellők, szakácsok, építészek és kertészek is dolgoznak. Az igazgató szervezi meg ennek a sok embernek a munkáját és ő dönti el, hogy milyen állat mit kapjon enni. A látogatók belépődíját az állatok ellátására és az infrastruktúra fenntartására fordítják, de ez mellett komoly állami támogatást is kapnak.

A modern állatkertek új feladatokat töltenek be, együttműködnek az oktatási intézményekkel, a tudományos kutatások miatt, nem csak őrzik, hanem a tudósokkal együtt kutatják az állatok tulajdonságait, céljuk pedig a veszélyeztetett fajok megmentése.

Felhasznált irodalom:

https://www.penzcentrum.hu/naptar/08-09/az-allatkertek-napja

Mirtse Áron, Mirtse Zsuzsa: Ablak a természetre. Budapest: Fővárosi Állat- és Növénykert (2001)

Dr. Persányi Miklós: Állatkerti pillanatok: A Fővárosi Állat- és Növénykert évkönyve 2008-ról Budapest: Fővárosi Állat- és Növénykert. (2009)

Szidnainé dr. Csete Ágnes. A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története (magyar nyelven). Fővárosi Állat- és Növénykert. ISBN (1991)