Június 13.: A magyar feltalálók napja

Szent-Györgyi Albert 1893 szeptember 16-án, a magyar fővárosban látta meg a napvilágot a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja Szent-Györgyi Albert. Szentgyörgyi Albert Imre néven lett anyakönyvezve, anyai ágon a neves Lenhossék orvosprofesszori dinasztia leszármazottja volt. Orvosi diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első, máig egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

Azonnal világhírnévre tett szert

A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert, 1937-ben a Nobel-díj Bizottság neki ítélte oda az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjjal járó érmét az akkoriban kitört szovjet - finn háború, finnországi szenvedőinek ajánlotta fel. Az érem holléte több évig ismeretlen volt, azonban végül mégis visszakerült és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Két alkalommal látogatott haza Magyarországra, először 1973-ban, amikor átadták a Szegedi Biológiai Központot, majd másodszor 1978-ban, amikor tagja volt a Szent Koronát hazánknak visszaszolgáltató amerikai küldöttségnek.

1986. október 22-én, 93 éves korában halt meg az Egyesült Államok béli otthonában, veseelégtelenség következtében. Az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.

A Nobel-díj mellett munkásságát világszerte számos elismerésben részesítették, több neves külföldi egyetem díszdoktorrá avatta.

A C-vitamin

Az már kétszáz éve ismert volt, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, majd az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is. A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt. Az 1930-as évekig Szent-Györgyi nem foglalkozott vitaminkutatással, de a hexuronsav vizsgálata során többedmagával rájött, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Egyes amerikai kutatók, akik egyébként kapcsolatba álltak Szent-Györgyivel magukénak vallották a C-vitamin felfedezését, de a szabadalmi hivatal, akárcsak később a Nobel-díj Bizottság Szent Györgyit elsőbbségét hirdette ki e témában. A magyar kutató a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott, így teljesen véletlenül derült ki, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, amit könnyebb is volt izolálni, mint a citrusok levéből, valamint kémiailag hasonló cukrot is tartalmaz. Azonnal átállította valamennyi munkatársát a paprikatisztításra és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében.

A politika rá is rányomta a bélyegét

Szegeden további kutatásokat végzett, majd a Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. Belgiumban végzett tudományos munkát, amiért III. Lipót belga király kitüntette, majd miután a szegedi egyetem egy része visszaköltözött az időközben Magyarországhoz visszacsatolt Kolozsvárra, Szegeden egy új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, amelynek első rektora lett. A második világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportja a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta. Kállay Miklós akkori magyar miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel, ezért a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva.

 Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–47 között a nemzetgyűlés tagja, majd az Országos Köznevelési Tanács elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke volt, eredetileg őt kérték fel elnöknek, de Szent-Györgyi maga helyett Kodály Zoltánt javasolta az Akadémia első emberének. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ben Amerikába emigrált. Nevét mindenhol tisztelettel ejtik ki és mi magyarok méltán lehetünk rá büszkék!

Felhasznált irodalom

Nagy Ferenc. Szent-Györgyi Albert és a magyar Nobel-díjasok. Budapest: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája (1993.)

Újszászi Ilona: Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége

Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise

Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert pedagógiai gondolatai