Előre megérzik a földrengést

Nem csak a vadon élő állatok érzik meg a veszély közeledtét. A háziállatok vadon élő társaikhoz hasonlóan ugyancsak szokatlan viselkedést mutatnak. A menekülési ösztön azoknál is jelentkezik, csak a bezártság a gátja annak, hogy elhagyják területüket. Amúgy hasonlóan reagálnak, a kutyák például szokatlanul agresszívek, nyugtalanok lesznek, hangosan ugatnak, vonyítanak látszólagos ok nélkül. 

Földrengés előtt a kalitkába zárt madarak pánikba esve próbálnak kijutni onnan, a díszhalak gyorsan fel-alá úszkálnak az akváriumban, a méhek eltűnnek a kaptárból, a farmokon élő állatok is pánikba esnek, és ugyanez történik az állatkertekben is. Szinte minden faj időben reagál a veszélyhelyzetre, főleg földrengés, szökőár és lavina esetén jeleznek előre az állatok. 

Felmerül a kérdés, hogyan érzékelik az állatok a csapás közeledtét. A kutatóknak természetesen vannak ezzel kapcsolatos elméleteik, és azon dolgoznak, hogy az állatok viselkedését tanulmányozva hatékonyabb módon jelezhessék előre a katasztrófákat. A történelemben eddig egyetlen esetben evakuáltak vészhelyzettel fenyegetett területet az állatokra hallgatva. 1975-ben Kínában, a helyi tisztviselők elrendelték az egymilliós lakossággal rendelkező Haicheng város kiürítését napokkal egy pusztító erejű, 7,3-as erősségű földrengés kipattanása előtt. Az állatok szokatlan nyugtalansága miatt elrendelt hatósági intézkedés rengeteg életet mentett meg, ennek köszönhetően az emberek csak kis része sérült vagy halt meg. Ha nem ürítik ki a területet, a halálos áldozatok és sérültek száma a becslések szerint legkevesebb 150 ezer fő lett volna. Sokan észrevették, hogy a kígyók már egy hónappal a földrengés előtt felszínre jöttek a földbe ásott búvóhelyükről. Ez azért volt furcsa, mert télen történt az eset, amikor a kígyók éves hibernációjukat töltik. 
Más különleges esetek is ismertek, így például 2009 júliusában San Diegóban órákkal egy nagy földrengés előtt a helyi lakosok a 200-600 méter mélyen élő mélytengeri Humboldt-kalmárok tucatjait találták partra vetődve. 

Kalifornia állam szeizmikusan aktív területen, a Szent András-törésvonalon fekszik. Jim Berkland geológus a menekülési ösztönre apellálva, az újságokban közzétett elveszett kutya- és macska-apróhirdetéseket nézte át, mivel földrengések előtt drasztikusan megugrik az elveszett házi kedvencek száma. Így történt 1989-ben is a baseballvilágkupa idején, amikor ez a szám hirtelen a négyszeresére nőtt. A geológust csak megerősítette feltételezésében, hogy San Francisco és Santa Cruz partjainál bálnák vetették partra magukat. E jelek alapján a szakember arról értesítette a sajtót, hogy napokon belül földrengés várható, de nem hallgattak rá. Október 17-én a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg Kaliforniát, ami 63 halálos áldozatot, közel 3800 sérültet követelt, és kb. 6 milliárd dollár vagyoni kárt okozott. 

Az infrahangokat érzékelik 

Kutatók egy csoportja úgy véli, hogy az állatok a földrengés, vulkánkitörés és cunami által keltett infrahangokat érzékeli, az elektromos változásokat, a földből a légkörbe kerülő gázokat, valamint a kémiai és az atmoszférában keletkező egyéb anomáliákat. De hogy pontosan mit éreznek az állatok, mind a mai napig rejtély. A földrengés és vulkánkitörés kialakulásakor keletkező infrahang (16 hertz alatti hangok) nagyon gyorsan terjed a földben, a vízben és a levegőben is, akár több mint 1000 km távolságra. Egyes fajok nemcsak hogy érzékelik az infrahangokat, hanem képesek kommunikálni is egymással ezen a csatornán, valamint figyelmeztetni társaikat. 

Az emberi szervezet nem észleli az infrahangokat, de a jelenség bizonyítottan szorongást, félelemérzetet vált ki. Katasztrófa előtt és után magas elektromágneses sugárzás és erős interferencia mérhető. Ennek egyik oka a hirtelen fellépő nyomáskülönbség, ami a kvarckristályokból – a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa – elektromágneses sugárzást vált ki. Ezt a hipotézist a kísérletek igazolják. A másik ok, hogy a szeizmikus mozgás következtében a földkéreg kőzetei összetöredeznek, kristályszerkezetük megbomlik, és ennek következménye az az elektromos feszültségtöbblet, ami a felszínen elektromos mezőt generál. 

Az elektromágnesesség ionizálja a levegőt, ami az állatokban biológiai folyamatokat vált ki, így például megemelkedik az adrenalinszintjük, ami menekülésre késztet. A kőzetek vizsgálata során a mélységi magmás kőzetek (gabbró, gránit, diorit) közül a gabbró – az óceáni lemezkéreg fő alkotója – szerkezeti változásainál mértek jelentősebb elektromos feszültségváltozást. A talajvízben kémiai változások jelentkeznek, amikor egy földrengés van készülőben. 

Menekültek a tóból a békák 

Elmenekültek a tóból a békák, mielőtt L’Aquila romhalmazzá vált. A kémiai hatásokat azt követően kezdték el alaposabban vizsgálni, hogy 2009 tavaszán, nem sokkal az április 6-i L’Aquilát romba döntő földrengés előtt a városka közelében megfigyeltek egy békakolóniát, amely elhagyta a tavat. Az ezzel kapcsolatos kutatást az International Journal of Environmental Research and Public Health magazinban publikálták. Leírtak egy érdekes mechanizmust: a földrengés kipattanása előtt egymásnak feszülő kőzetek töltött részecskéket szabadítanak fel, ezek pedig reakcióba lépnek a talajvízzel. A talajvízben vagy annak közelében élő állatok érzékenyek a víz kémiai változásaira, így már napokkal a földrengés kipattanása előtt érzékelhetik a talajvíz kemizmusának megváltozását. De nem csak a varangyok teszik ezt, a hüllők, más kétéltűek és a halak is szokatlanul viselkednek a földrengés előtt. 

Rachel Grand a UK’s Open University biológusa – PhD-projektjének részeként – figyelte meg a L’Aquila közeli békakolóniát. Bár a tanulmány helyszíne 74 km-re van az olasz kisvárostól, 5 nappal a rengés előtt a békák viselkedése drámaian megváltozott, a megfigyelt 96 varangy 3 nap alatt eltűnt, és a normál viselkedésük csak néhány nappal a földrengés után állt vissza. Az érdekes megfigyelést Rachel Grand a Journal of Zoology magazinban publikálta. A cikk az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA érdeklődését is felkeltette. A közeledő földrengés megváltoztatja a tavak kemizmusát. Noha még most sem teljesen világos, hogy milyen környezeti ingerre reagáltak tömeges meneküléssel a békák a földrengést megelőzően, de a csökkent varangyaktivitás egybeesett az infrahanggal kísért előszeizmikus pertubációkkal (zavarokkal) az ionoszférában. 

A NASA-nál a tudósok már korábban is tanulmányozták az extrém nyomás alatt lévő sziklák keltette kémiai változásokat. Grand cikke tette kíváncsivá őket, hogy vajon e jelenségnek lehet-e köze a varangyok elvonulásához. A labortesztek feltárták, hogy a földkéregben kialakuló változások közvetlenül hatnak a tóvíz kémiájára, tehát a békák ezt a változást érzékelhették. A kutatócsoport vezetői, Friedmann Freund a NASA-­tól, valamint Rachel Grand remélik, hogy hipotézisük közös munkára inspirálja a biológusokat és a geológusokat annak kiderítésében, hogyan segíthetnek az állatok a közelgő földrengés nehezen megfogható jeleit felismerni. 

Dr. Friedmann Freund kimutatta, hogy amikor a kőzetek nagyon nagy nyomás alá kerülnek – például nem sokkal a földrengés kipattanása előtt –, töltött részecskék szabadulnak fel, amelyek a földfelszínre érkezve reakcióba lépnek a levegővel, és ionizálják azt. 
Az atmoszférába került pozitív részecskék fejfájást és hányingert okoznak az embernél, és növelik a szerotonin (stresszhormon)-szintet a vérben. A pozitív ionok a vízzel is reakcióba lépnek, hidrogén-peroxiddá alakítva azt. Az eseménysor kémiai lánca hatással lehet a szerves anyagokra is, a nem káros szerves anyagokat olyan vegyületekké alakítja, amelyek mérgezőek a vízi állatokra. 

Ez egy rendkívül komplikált mechanizmus, és a tudósok hangsúlyozzák, hogy még számos további vizsgálat szükséges a komplett összefüggések megértéséhez. 
Dr. Freund kollégájához hasonlóan úgy véli, hogy az állatok viselkedése az egyike lehet annak a sok kapcsolt eseménynek, ami előre jelezheti a földrengést. 
Egy nap talán megértjük, hogy miként kapcsolódnak egymásba ezek a jelek, és ha ötből négy olyan jelet látunk, ami mind egy irányba mutat, akkor a bizonyosság szintjén mondhatjuk, hogy valami komoly esemény bekövetkezése valószínű. 

Egy film is bizonyítja 

Az Anglia Ruskin Univer­sity tudósai Rachel Grant vezetésével a perui Yanachaga Nemzeti Parkban mozgásérzékelő kamerát helyeztek el, és lencsevégre kapták, amint az állatok napokkal a szeizmikus esemény előtt menedékbe futnak. Sok állatot találtak a szokott élőhelyüknél alacsonyabb területen megbújva. 
Öt nappal a rengés előtt már semmilyen aktivitást nem észleltek az állatok között. 
A szakértők azt mondják, hogy különösen a rágcsálók extra érzékenyek, ezek már nyolc nappal a földrengés előtt teljesen eltűntek, noha normál esetben mindig jelen vannak az erdőben. 

Az állati viselkedéskutatásé a jövő 

A szeizmológusok nem tudják pontosan megjósolni, mikor és hol fog kipattanni hirtelen egy-egy pusztító erejű rengés. A földön évente átlag 500 ezer rengés pattan ki, amelyből 100 ezret érez meg az ember, és 100 az, ami károkat okoz. A világ egyik leginkább földrengésveszélyes országa Japán, ahol a rombolás már számtalan életet követelt és hatalmas vagyoni károkat okozott a múltban. 
Velük szemben az amerikai tudósok többsége szkeptikus, szerintük nincs kapcsolat a speciális viselkedés és a földrengés közt. Andy Michael­nek, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (United States Geological Survey, USGS) fizikusának az az álláspontja, hogy ezek csak anekdoták. 
Az állatok annyi dologra reagálnak, éhesek, védik a területüket, párzanak, prédálnak, ami miatt nehéz ellenőrzött tanulmányokat végezni, hogy megszerezzük a figyelmeztető jeleket. Michel azt mondja, az USGS az 1970-es években végzett néhány tanulmányt e témában, de semmi konkrétum nem jött ki belőle. 

Rupert Sheldrake biológus véleménye árnyaltabb, szerinte a kínaiaknak van számos figyelemreméltó sikerük e témában, de van jó néhány téves következtetésük is. A kutató úgy véli, van ugyan kapcsolat az állati viselkedés és a földrengések közt, de ahogyan azt a kínaiak kimutatták, nem mindegyik földrengés okoz szokatlan állati viselkedést, miközben mások igen. 
A szkeptikus felhangok ellenére a múltbeli tapasztalatok igencsak meggyőzőnek tűnnek, ezért sok országban nem mondtak le arról, hogy az állati viselkedéskutatást is felhasználják a földrengések előrejelzéséhez.