Feszültségek nélküli ünnepet szeretne mindenki

Él bennünk egy kép a karácsonyról, a szép, csöndes kora estéről a meleg lakásban, ahol fát díszítünk, gyermekeinkkel együtt kézműveskedünk, halkan szól az ünnepi zene.

A valóság ehelyett teljesen más, a karácsonyfa befaragása közben tizenötször szúrunk bele a kezünkbe, a végén pedig úgyis ferde lesz. Nem beszélve az örökös izzósor-problematikáról: előbb a díszek, utána az izzók vagy fordítva. Sok családnál szenteste napján borítékolt a veszekedés, amire többféle forgatókönyv is létezik.

– Ha egy családban bármilyen okból feszültség van a hétköznapokban, akkor ez az ünnepek alatt még inkább előjön – mondta, Kovácsné Kaszás Beatrix szekszárdi pszichológus. Minél hosszabb az ünnep, az összezártság, annál több a súrlódás, tette hozzá. Különösen igaz lehet ez azokra, akik a hétköznapokban legfeljebb néhány órát töltenek együtt. A karácsony környéki feszültségek okait több csoportba sorolhatjuk.

Sokan hiszik azt, hogy a karácsonyt pénzben mérik, és ha nincs lehetőség drága ajándékok beszerzésére, akkor az ünnep nem is ünnep igazán. Feszültség akkor is keletkezik a párok között, amikor nagyon más értékek mentén gondolkodnak.

Sokan egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a rájuk szakadt üres órákkal, amelyet a párjuk és családjuk szeretettel és tartalommal szeretne megtölteni. És tőle is ugyanezt várják. Gyakran éppen ez az időszak döbbenti rá a feleket, hogy rég más irányba tartanak, és már nem jelentik egymás számára ugyanazt, mint régen.

A másik feszültségforrás, mely általában a család nőtagjait nyomasztja, amikor úgy érzik, hogy az ünnep megteremtésének minden terhe az ő vállukat nyomja. A bevásárlástól a takarításig, főzésig. Az egyenlőtlen munkamegosztás sorozatos konfliktusok forrása lehet. Ám még több összetűzésre kerülhet sor, ha a párunkat éppen karácsony előtt vagy alatt szeretnénk megváltoztatni. Bonyolítja az ünnepeket, ha valamelyik félnek vagy akár mindkettőnek gyermekei vannak egy korábbi kapcsolatból.

Edina, a negyvenkét éves elvált asszony már szinte nem is emlékszik arra az időszakra, amikor a karácsony még meghitt családi ünnep volt. Számára a szenteste évről évre növekvő számú idegenek kínosan feszengő gyülekezete lett. Lányaik négy és hatévesek voltak a váláskor. A fontos családi ünnepeket azonban továbbra is együtt töltötték, ez, ha kompromisszumok árán is, de sokáig működött. A kislányok lelkesen várták az év legszebb ünnepét. Az asztal körül helyet foglalók száma öt évvel a válás után kezdett növekedni, nem kis kellemetlenséget okozva minden résztvevőnek.

A volt férj először csak az új barátnőjét hozta magával, majd jöttek annak kamaszodó fiai is. Hamarosan Edina is társra talált, így nem volt kétséges, hogy párja és annak két kislánya is velük karácsonyozik. A régi tagok féltékeny szemmel néztek az újakra, az újak pedig zavarban érezték magukat a régiek miatt.

Gyakori hiba, hogy nagy az elvárás saját magunkkal szemben. Lehet, hogy azért van valakin nyomás, mert a gyerekkorából szép emlékei vannak, és felnőttként ugyanolyat szeretne biztosítani sajátjainak, vagy épp ellenkezőleg: „legalább az én gyerekeimnek ne legyen olyan pocsék, mint nekem volt” – mondta a pszichológus.

– Minden érzelmi félreértésnek az az alapja, hogy nem a fájdalmunkat mutatjuk meg a másiknak, hanem a haragot, indulatot, számonkérést – mondta Kovácsné Kaszás Beatrix. A másik nem lát a vádaskodás mögé, tehát vagy védekezik, vagy visszavonul. Így ahelyett, hogy kapcsolódnának érzelmileg, inkább eltávolodnak egymástól. Valójában mindenki szeretne szeretni és szeretve lenni, de néha ezt saját maga akadályozza meg.