A történelmi egyházak szokásai hasonlóak az ünnepi körben

Először nézzük meg, miről is szól az advent! Advent (úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. (A görögkatolikusoknál – az V. századi hagyományt megőrizve – hathetes az advent.) 

Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. December 24-e advent utolsó napja az adventtel járó leglényegesebb szokások, az adventi koszorún a gyertyagyújtás, és az adventi naptár készítése, manapság leginkább vásárlása. 

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik. 

Nem véletlenül hagytuk a végére az adventi koszorút, ami az otthont és a templomot összekötő kapocs, és az első gyertyáját a négy közül most vasárnap gyújtjuk meg. A négy gyertya advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat jelképez: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel: három lila, egy pedig rózsaszín; a rózsaszín gyertyát advent harmadik vasárnapján gyújtják meg. Elfogadott az olyan koszorú is, amelyen mind a négy gyertya lila vagy fehér. A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. 

A mai, gyertyákkal ékesített adventi jelkép első példányát, előképét egy evangélikus lelkész, Johann Hinrich Wichern készítette 1839-ben. 
A dunaújvárosi római katolikus plébánost, aki egyben szent széki bíró is, Baltási Nándort kérdeztük arról, hogyan telik náluk az advent. 
– Az üdvtörténetben Jézus születésének központi helye van: az előtte történtek rá irányulnak, az utána történtek belőle következnek, és az emberi történelem Jézusért van. A karácsony ez a központ. A liturgiában az adventi koszorú jelzi az idő közeledtét. A koszorún levő gyertyákat az adventi vasárnapok előesti (szombati) szentmiséjén gyújtjuk meg, a „Rorate coeli de super…” („Harmatozzatok egek onnan felülről…”) ének hangjaira. 
A görögkatolikusok vasárnap már a harmadik gyertyát gyújtják meg. 

– A görögkatolikusok ugyanúgy katolikusok, mint a római szertartásúak, ugyanúgy a római pápa alá tartozunk, csak mi a szertartás, a rítus tekintetében a keleti, bizánci hagyományokat őrizzük. A görögkatolikusoknál november 15-én kedden kezdődött a karácsonyi böjt. A családok sok helyen meggyújtják az első gyertyát a hatgyertyás adventi koszorún. A görögkatolikus egyházban a hívők igyekeznek tartani a szerdai és pénteki húsmentes étkezést, ilyenkor terítékre kerülnek a tipikusnak mondott görögkatolikus ételek, mint a mákos és diós bobojka, vagy a káposztaleves, és a paprikás lisztes hal. December 24-e pedig szigorúan böjti nap – tudtuk meg Kovács István parókustól. 

Czeglédi Péter Pál, a dunaújvárosi református gyülekezet megválasztott vezető lelkipásztora: 
– A keresztyén egyházak alapvetően hasonló módon ünneplik az adventet. A lényeg: különböző keresztyén felekezetek együtt várják Jézus testet öltésének ünnepét. Ebben az értelemben református adventről nem lehet beszélni, hiszen az szépen beleilleszkedik a különböző felekezetek ünneplésébe. A Dunaújvárosi Református Egyházközség számára az advent a fokozott igére való figyelés ideje. A karácsonyi forgatag, sürgölődés és sietség könnyen elvonja az ember figyelmét a valódi lényegről, Krisztusról. Mi egyfajta fókuszálásban szeretnénk segíteni tagjainkat és barátainkat. Az adventi időszak minden napján három-négy perces rövid áhítatokat teszünk fel az internetre, amelyet gyülekezeti tagjaink írnak és olvasnak is fel. Azt gondolom, hogy ezek az áhítatok rendkívül különleges alkalmak, hiszen rajtuk keresztül nem a lelkész szól a gyülekezethez, hanem egyik gyülekezeti tag a másikhoz. Számunkra ez az adventi időszak azért is különleges, mert advent második vasárnapján térünk vissza frissen felújított templomunkba. 

Stermeczki András, a Dunaújváros-Kisapostagi Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze szerint az advent számos helyen rosszul épült be a köztudatba, hiszen az advent maga az Úr eljövetelének előkészítése. Stermeczki András lelkész elmondta, az evangélikusoknál ugyanúgy jelen van az advent liturgikus hagyománya, mint általában a többi keresztény felekezetnél, beleértve a liturgikus szín használatát is. Az advent itt is egy böjti periódusnak számít, ez a kisböjt időszaka, amikor az oltárterítőt lila színűre cserélik és négy vasárnapon keresztül mindig meggyújtják az adventi gyertyákat. 

Braun Ervin, a Dunaújvá­rosi Baptista Gyülekezet vezetője, presbitere megjegyezte, a történelmi egyházak között nem igazán beszélhetünk ­különbségekről, ami az adventet illeti. Mindegyik történelmi egyház az Úr Jézus visszatérését várja, és az eljövetelre készül a négy adventvasárnap alkalmával, gyertyagyújtással. A gyülekezetvezető szerint az ünnepkör az összes keresztény hívő számára kiemelten fontos, ahol Isten szeretete központi fontosságú, az elenyésző liturgiai differenciák pedig nem lényegesek az ünnep tartalma szempontjából.