Néha túl szűk, sokszor kevés: a parkolókból soha nem elég

A parkolást nehezíthető okok közül elsőként azt kell megemlítenünk, hogy manapság sokkal többen vívunk harcot egy-egy jó parkolóhelyért, mint néhány évvel ezelőtt. Ezért gyakorta előfordul, hogy kénytelenek vagyunk kényszermegoldásokat alkalmazni. Az Országgyűlési Hivatal tavaly év végi adatai alapján Magyarország útjain a forgalomban lévő járművek száma 2020-ban közel 5,4 millió volt, amelynek mintegy 73 százaléka személygépkocsi, 4 százaléka motor és 10 százaléka tehergépkocsi. A Központi Statisztikai Hivatal adatait elemezve húsz év alatt csaknem 2 millióval nőtt a személygépkocsi-állomány hazánkban. Az adatok tehát igazolják a feltételezést. 

Utánanéztünk, mekkora egy parkolóhely méretének előírt szabványa ma Magyarországon. Ez jelenleg személygépjármű leállításához 2,50 méter széles és 5,50 méter hosszúságú felületet tesz szükségessé. Kivételesen és nagyon indokolt esetben 2,30x5,00 méter is elegendő. A szabványt tartalmazó anyag lábjegyzetben megjegyzi: sajnos a bevásárlóközpontok parkolási létesítményeinél költséghatékonysági okokból sokszor ezt a kivételesen használható értéket tekintik kiindulási alapnak. Ezek a méretek azonban valóban csak egy minimális ajtónyitást tesznek lehetővé. Ez azért különösen elgondolkodtató, mert egy pár éve készült tanulmány a német autómárkákat említve azt írja, hogy az autók egyre szélesebbek; például az egyes Golfhoz képest a maiak 19 centivel, de egyre több a családi egyterű, pick-up és a minibusz is. 

Mivel parkolót építeni és a „családi batárt” lekicsinyíteni nehézségekbe ütközik, ezért talán a legegyszerűbb, ha a parkolási szokásainkon és technikánkon csiszolunk kicsit. Ehhez segítségül hívtuk Kiss Sándort, aki maga is sokat próbált „pilóta”, és nem mellesleg negyven éve gépjárművezető-szakoktató. 
Az oktató az alapokkal kezdte, mint elmondta, érdemes rendbe tenni a fogalmakat. Az a megállás, ha a járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig – tehát ez nincs időhöz kötve –, illetve – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig egy helyben tartózkodunk. Várakozásról abban az esetben beszélhetünk, ha a sofőr a járművet elhagyja, vagy ha a járműnél tartózkodik, de a leállás óta legalább 5 perc telt el. A parkolás fogalma megegyezik a várakozással. 

Fontos, hogy mindig a két fehér vonal közé kell beparkolni
Fontos, hogy mindig a két fehér vonal közé kell beállni, és tilos a vonal fölé állni, egyrészről mert szabálytalanok vagyunk, másrészt pedig így felezzük a parkolók számát. Zebra előtt legalább 5 méterre, utána azonban közvetlenül meg lehet állni. Útkereszteződések metszésétől 5 méterre, buszmegállót jelző tábla előtt 15 méterrel, mögötte 5 méterrel lehet csak megállni. Az úttesten megállni a menetirány szerinti jobb oldalon, szorosan az úttest jobb szélénél, párhuzamosan és egy sorban kell. 
Miután az alapvető szabályokat letisztáztuk, most nézzük a trükkösebbeket. Mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyre bárki ráállhat és megállhat – például kiszállhat valaki az autóból -, csak a várakozás tiltott. 
Kapukijáróban ha x jel van festve, megállni szabad, de várakozni a tulajdonosnak, vagy az ő engedélyével rendelkezőnek szabad. 
Rakodóhelyen az áruszállító járművön kívül más jármű – akár hosszabb ideig is tartózkodhat –, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi. 
A technikai tanácsokat is érdemes fontolóra vennünk, hiszen a párhuzamos parkolás nemcsak a kezdő, hanem a gyakorló sofőrök rémálma is lehet. Ezért, ha csak egy szűkebb helyet találunk, jó ha tudjuk, hogy orral beállni kétszer akkora hely szükséges, mint farral. 
A leggyakrabban merőleges parkolással találkozhatunk, hiszen a bevásárlóközpontok és a hivatalok előtt is általában ilyen módon lehet megállni. Kiss Sándor szerint a titok abban rejlik, hogy adjunk magunknak minél több helyet a fordulásra. Ha például a parkoló jobb oldalán találunk egy helyet, lehetőleg húzódjunk annyira balra, amennyire csak lehet, hiszen így nagyobb hely jut a jobbra kanyarodásra. Ha szűkösebb a hely a fordulásra, egy lépésből nem fogjunk tudni végrehajtani a manővert, korrigáljunk, ha kell többször is. Így a fordulás ívéből egyenesbe manőverezve szépen begurulhatunk a parkolóhelyre. 
Nem a kocsit kell nézni, ami mellé beállunk, hanem a beállási helyet, használva a periférikus látást, mert ellenkező esetben megtörténik a baleset Kiss Sándor tapasztalata alapján. 
Sokan a „ferde” parkolást sem kedvelik, itt is a legfőbb szempont a hely. Ha ugyanis van kellő méretű fordulókör, akkor könnyedén parkolhatunk be. 
Parkoló automatika kapcsán szakértőnk csak annyit jegyzett meg, hogy érdemes ellenőrizni. Hiszen, ha az előttünk álló autó padkán áll, az automatika felrakja a mi autónkat is majd a padkára. 
Végül két dolgot szögezett le Kiss Sándor oktató. Nincs olyan, hogy talán beférek egy parkolóhelyre. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább keressünk másik helyet, vagy ne egy ívben akarjunk beállni, hanem akár többször korrigáljunk menet közben. Ha dudálást hallunk, ne a káromkodás legyen az első reakciónk. A dudálás ugyanis egy vészjelzés, és ilyenkor a fékre kell lépni, tisztázni kell továbbhaladás előtt a vészjelzés okát, illetve dudálással akár mi is segíthetünk a másiknak, például a parkolás során megelőzni egy koccanást.