Íjászversenyt tartottak a csodás Nagyszigeten

Az internetes enciklopédia forrásai szerint a legelső íjászatra utaló jelek mintegy 50 ezer évvel ezelőttről maradtak fent. Az íjat eleinte vadászatra használhatták, és innét került át a fegyveres összecsapásokba. Mint a legfőbb lőfegyver, fokozatosan kiváltotta a hajítólándzsát. Az ókorban szinte valamennyi kontinensen íjásztak, ami jól jelzi fontosságát.

A legnagyobb ókori civilizációk hadseregeiben egyaránt fontos volt az íjászok szerepe. Az íjászok rohama gyakran döntő jelentőséggel bírt a csatában. A kora középkor idején azonban Nyugat-Európában az íjászatnak már nem volt akkora szerepe a hadviselésben, mint az a népszerű legendákból kitűnik. Az íj ritkán döntötte el a csata kimenetelét, a nemesség „alsóbbrendű fegyvernek” vagy játékszernek tekintette. Ezt a nézetet a magyarok számolták fel, akik széleskörűen használva az íjat, jelentős sikereket értek el kalandozásaik során.

A honfoglalás kori magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovas íjászok voltak. Ezt tanúsítja a híres középkori fohász is: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”. Az íjászat az államalapítás után sem tűnt el Magyarországról. Mindig is voltak könnyűlovas egységek, akik ezt a harcmodort folytatták, és az íj egészen a végvári harcok idejéig használatban maradt.

A rácalmási íjászok egy iskolai szakkörből nőtték ki magukat. Mára már nyolc éve rendeznek versenyeket, nagyon jó hírük van az országban. Egyik vezetőjüket, Tóth Csabát kérdeztem a versennyel kapcsolatban.

– Hét-, nyolcéves kortól érdemes elkezdeni az íjászkodást. A jó társaság és a jó emberek mellett az is a sportág mellett szól, hogy a természetben lehetünk, és ott aktív meditáció szintű fizikai munkát végzünk. A mai versenyünk alaptábora van csak a Vizi Gábor Vízitúra Megállóhelyen. A verseny az erdőben zajlik, ahol gumiállatok vannak kihelyezve. Ezt jelenti a 3D, azaz a vadászatot csupán imitáljuk, vagyis vértelen vadászok vagyunk –mondta el Tóth Csaba, majd így folytatta: – A mai verseny során a megnyitó után elindulnak a csapatok a gyönyörű környezetben. Összesen huszon­nyolc állat van kint az erdőben, meg kell becsülni a távolságot, és egy plusz egy lövés áll az íjász rendelkezésére, hogy célba találjon.

– Az íjászat szempontjából a legfontosabb a jó koncentráció. Azt szokták mondani, hogy az eredmény hetven százaléka fejben dől el, a többi pedig a felszerelésen múlik. Már a nyílvessző elengedésének pillanatában lehet tudni, hogy milyen lesz a találat, hova fog menni a nyíl. Mintegy tizenötféle dologra kell figyelni, mint a légzés és a tartás is. Ezért mondhatom, szerintem jogosan, hogy az íjászat aktív meditáció – mondta el Tóth Csaba.

A verseny délelőtt 9 óra 30 perckor kezdődő megnyitója után egészen délután 15 óráig tartott, összesen hét kategóriában. A csapatok beérkezése után közös ebéd várta a versenyzőket. A csülkös babgulyás elfogyasztása után az összesítést követően hirdették ki az eredményeket.