Érdemes takarni a talajt a gyomok ellen

Ha valaki egy olyan területet szeretné veteményessé alakítani, ahol korábban egyáltalán nem, vagy évekig nem volt művelve a föld, akkor komoly problémát jelent, hogy miként szabaduljon meg a gyomoktól, írja a boon.hu. Olvasóink a takarásos módszer kapcsán érdeklődtek. Jöjjenek a gyakorlatban kipróbált módszerek! Szerkesztőnk válaszol.

Vegyszerrel vagy kézzel

A gyomoktól lehet kevéssé munkaigényesen megszabadulni, ha gyomirtót használunk. Ebben az esetben először gyomirtózni kell, amelyhez nem szabad teljesen visszavágni a gyomokat, hiszen az üzletben, kereskedelmi forgalomban kapható szerek levélen keresztül szívódnak fel. A szer használata után 7–14 nappal szárad le a növény, ekkor lehet szántani, boronálni. Majd a gaz kizöldülése után – mert ezek után még kizöldül – jön az újabb gyomirtózás és a kivárás után a rotálás. Azonban az így kezelt földbe a szeren feltüntetett kivárási időn belül nem lehet ültetni, és a legtöbben ódzkodnak attól, hogy ilyen erős vegyszeres hatásnak tegyék ki a kertjüket.

Ekkor jöhet szóba a munkaigényes módszer, a kézi eltávolítás. Ez azt jelenti, hogy fel kell ásni a talajt úgy, hogy közben a gyökereket kézzel eltávolítjuk belőle. Ez eléggé lassú és fárasztó művelet, ugyanakkor a legnagyobb odafigyelés mellett sem ad százszázalékos eredményt. Ugyanis minden gyökeret eltávolítani lehetetlen. Tehát számítani kell arra, hogy az első két-három évben még gyakran kell gazolni, amelynél a kapálás helyett szintén ajánlott a kézi módszer, amelynek során gyökerestől szabadulunk meg a gyomnövénytől. Kitartással azonban három év múlva már alig-alig gazosodó kertet kaphatunk.

Porózusabb lesz a talaj is tőle

Ha ez a módszer sem tűnik vonzónak, akkor jön szóba a takarás. Ez kevés fáradsággal jár, de azért időigényes. Egészen pontosan azt jelenti, hogy az első évet el kell engednünk, vagyis a talaj csak a második évben lesz alkalmas arra, hogy ültessünk bele. A módszer lényege, hogy letakarjuk a talajt, amely így nem kap napfényt, ezért a takarás alatt lévő növények elhalnak. Érdemes úgy csinálni, hogy 4-6 hétre letakarjuk, majd két hétre ki, és ismét le és így tovább. Ha tavasszal nekilátunk, és késő őszig, a tél beálltáig követjük a módszert, akkor jó eséllyel szinte száz százalékban megszabadulunk a gyomnövényektől, még az egyébként nehezen kiirtható fajtáktól is. Ugyanakkor a talaj is porózussá válik, fellazul, így könnyebb lesz megmozgatni.

A közösségi oldalakon több anyag is szerepel ötletként, amellyel érdemes takarni, lássuk, ezek hogyan szerepeltek a gyakorlatban. Sokan javasolják a papírt. Itt a vastagabb kartonok jöhetnek szóba, lényeges, hogy ne legyen rajta se festék, se ragasztószalag, vegyi anyag. Jól működik takaróként, ellátja a feladatát, hátránya, hogy sok kell belőle (több, mint gondolnánk), alaposan le kell súlyozni, hogy ne kapjon alá a szél, ha pedig esős időszak jön, akkor hajlamos szétmállani, vagy száradás után törni, szakadni, a gaz pedig a legkisebb résen is azonnal utat talál magának. Jó és olcsó megoldás lehet, de csak kisebb területeken.

Fólia és geotextil

Nejlon, fólia. Egy megfelelő vastagságú, fekete fólia szintén jól ellátja a takarás feladatát. Előnye, hogy nagy méretben kapható, könnyű vele dolgozni, nem ázik el, viszont szintén jól le kell súlyozni, vagy a széleit beásni, hogy a szél ne tudja „felszedni”. A kifejezetten takarásra való fólia viszont nem olcsó. Nagyobb terület befedéséhez bizony jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni hozzá. Alternatív megoldás lehet az építőipari takarásra árusított fólia, amely jóval olcsóbb, viszont ezt rendszeresen ellenőrizni kell. Ugyanis nem állja olyan jól az időjárás viszontagságait, és egyik pillanatról a másikra kezd el szétfoszlani, amikor már szinte lehetetlen úgy felszedni, hogy ne legyen tele minden apró fóliadarabokkal. Ugyanakkor a ki- és betakarásoknál óvatosnak kell lenni, mert egy idő után már könnyen szakad.

Geotextil. Az egyik legjobb megoldás lehet a geotextil. Azonban nem mindegy, melyik típus. Hiszen van, amelyik csak a gyomnövények fizikai növekedését akadályozza meg, viszont a napfényt átereszti. Tehát nem pusztul el a gaz alatta. Az a típus, amely árnyékol is minden szempontból jó megoldás, viszont szintén nem olcsó, sőt: borsosabb ára van, mint a fóliának.

A felsoroltakon kívül több dologban is lehet még gondolkodni, ha van olyan anyag, dolog, ami alkalmas a takarás feltételeinek, és nagyobb tételben hozzá tudunk jutni. E sorok írója például leselejtezett, nagy méretű molinókhoz tudott hozzájutni, amelyek kiválóan ellátták ezt a feladatot.

Meg kell még említenünk cikkünk végén a mulcsolást, amely szintén egyfajta talajtakarás. Azonban itt ennél sokkal többről van szó, hiszen ez egy termesztési kultúra, a mélymulcsos kertművelésként jöhet szóba igazán. De ez már egy másik, nagyobb témakör, amelyre visszatérünk egy külön cikkben hamarosan.

(A borítóképen: Gyomokkal teli talicska – érdemes megpróbálni a tartósabb eredményt ígérő módszereket)