jegyzet

2020.06.20. 11:00

A barátság

Szente Tünde

Fotó: pixabay

Én nem ide ültettem volna – csóválta a fejét az új kertész, s óvatosan kimondta azt, amit gondolt. Ennek a fának több helyet kellett volna hagyni, mert hamarosan eléri azt a kort, amikor hirtelen növekedésnek indul. Az első évtizedekben lassan fejlődik, harminc-negyven év után kezd gyors ütemben terebélyesedni, ezért nevezik Kínában Kung Szun Su, nagyapa-unoka fának. A kifejlett idős fák elérik a harminc-negyven méter magasságot, a törzs átmérője öt méter is lehet. Akkor az azt jelenti, hogy a télikert és a garázs előtt éppen hogy el lehet majd menni, vetette közbe Eszter.

Aztán van még egy másik gond – morfondírozott a férfi –, ha kiderül, hogy termő a fa, annak termései lehullva, bűzt árasztanak. Csak bizakodni tudnak, hogy annak idején a Szalaiék kertészeti kereskedéséből porzós fát vásároltak, amelynek a párját Fényeslitkére szállították nem csak különlegessége, hanem szúnyogűző tulajdonsága miatt. Mert már azt is lehetett tudni róla, hogy a közelében nem szeretnek a vérszívók. Miként azt is tudták, micsoda különlegességgel van dolguk. Például azt, hogy a rovarkártevőknek és a gombás, vírusos, bakteriális betegségeknek ellenáll. Érdekessége, hogy a szaporodóképessége húsz-harminc-negyven éves kora után kezdődik és legalább ezer évig tart. Hm.

Hümmögött Eszter, az ő fájuk a Búzavirág utcában harminc-negyvenéves körüli, s ők hol lesznek már, amikor az még mindig megőrzi szaporodóképességét, egyáltalán, még élni fog. Ezer évnél idősebb példányai is ismeretesek, s ráadásul nagyon ősi faj, kétszázmillió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődhetett ki. A Föld történetének minden katasztrófáját túlélte, átvészelte a hirosimai atombombázást is. Ma már kiterjedt ültetvényeken telepítik, leveleit, mint gyógyszeralapanyagot, magját étkezési célokra hasznosítják.

Ildikótól hallotta először, mi mindenre jó levelének szálas teája. Szellemi képesség hanyatlása, a koncentrálóképesség csökkenése és alvászavarok esetén ajánlott. Sokan alkalmazzák kivonatát agyi vérellátási zavar, szédülés, fül­zúgás illetve hallásgyengülés gyógyítására. Levelei jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Előszeretettel használják az időskori elbutulás, demencia ellen is. Kínában újabban a tbc gyógykezelésénél is alkalmazzák.

A heidelbergi kastély parkjában figyelt fel a páfrányfenyőre Johann Wolfgang Goethe. A távol-keleti fa kétkaréjos leveleinek tűszerű erezete a költő szemében a barátság szimbólumává lépett elő, és a Ginkgo biloba című költeményének megírására ihlette 1819-ben: „E keletről gondjaimra bízott fának levele a tanult főt okosítja titkát fejtetvén vele. Egyetlen élő levélkét látunk kettéválva mi? Vagy kettőt, mik eltökélték: egynek fognak látszani? E kérdésre, mit megoldott elmém, választ így adok: nem sejteti-e dalom, hogy egy, s mégis kettős vagyok?”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában