Fánkot sütnek, kóstolnak ma

A farsanghoz kapcsolódóan első alkalommal a fánk lesz a középpontban, a következő fogás pedig majd a húsvéthoz fog kapcsolódni. A fánkos gasztrokalandnak feburár 21-én, azaz ma 17 órától lehetünk részesei a kúria gasztroházában, ahol Pálvölgyi Tamás rácalmási cukrászmester libbenti fel a fátylat az igazi farsangi szalagos fánk készítésének titkairól is. A fánk mellett forralt borral, kávéval és teával is várják a résztvevőket!

A szalagos a legismertebb, viszont ezenkívül még megannyi fánk létezik: csöröge fánk, rózsa fánk, amerikai fánk, ­egérke fánk, Ekler-fánk, berliner fánk, Bismarck-fánk, churros fánk, pillefánk, és a sós tésztájú fánkokat még nem is említettük. E közkedvelt finomságnak története van, amely arról szól például, hogyan is lett ez a kelt tésztás „édesség” az egyik kedvencünk. A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával, amit aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel dúsítottak, majd olajban sütöttek ki a hollandok a karácsonyi szezonban, egészen vízkeresztig.

Ez a fánk még labda alakú volt, és csak az 1800-as évek közepén találta fel bele a lyukat egy Hanson Gre­gory nevezetű kapitány. A legenda szerint a kapitány hajója viharba került, és a kormánykerék egyik küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később így sütöttek ki tökéletesre. Az első nyomtatott fánkként emlegetett recept állítólag 1803-as, és egy angol szakácskönyvben található. Igaz, ezek a fánkok még igazából sült cipók voltak, de mára bizony fánkká alakultak.