Fülöp Lajos, a környék ismert és elismert fotósa

A tennivalói közben nyitott szemmel, és a mindig keze ügyében tartott fényképezőgéppel járja az országot.

A fotóit bemutató közösségi oldalához vonzza ezeknek a gyönyörű vidékeknek a ­csodálóit, és a míves természetfotóival az eddig az otthonülőket is a szépségre való rácsodálkozó kirándulásra csábítja. Föltehetőleg abban is bízik, hogy a történelmi építészeti örökségünk iránt fogékonyakat is kíváncsi túrákra serkenti. Töretlen lendülettel teszi ezt az önként ­vállalt, tiszteletre méltó szolgálatát.

A térség különböző közösségi napjainak sem a tétlen szemlélője. Ezeken a helyszíneken az őt legalább látásból ismerők lépten-nyomon megállítják, hogy örökítse meg őket!

– Ilyenkor mi szeretnél lenni: portréfotós vagy az esemény krónikása?

– Általában úgy szoktam fölrakni a képeimet a megosztó közösségi oldalamra, hogy az egy összefoglalása legyen a hasonló jellegű programoknak. Van egy történeti háttér, és abból kiindulva építem föl a nap eseményeit bemutató munkái­mat. Bár sok hasonló rendezvényen megfordulok, de mindig találok bennük valami újdonságot! Szeretek portrékat készíteni, a viselkedéseket, a jó hangulatot megörökíteni.

– Hogy viselik az emberek a fotózásodat?

– Nagyon megválogatom a célpontjaimat. Annyira már ismernek, hogy senkiről sem teszek föl az oldalamra előnytelen képeket. Általában elégedettek a ­fotóalanyaim a beállítással és a minőséggel egy­aránt. Nem megyek rá a színpadi szereplőkre és a közismert személyekre, de azért róluk is kerül egy-két kocka az összeállításaimba. Kerülöm a pózok megörökítését, inkább a kedvesebb, emberi arcukat mutatom be.