Csak (?) egy szép hinta az Üdülősoron, a lakóktól

Dunaújváros Ennek a városnak az egyik nagy (ha nem a legnagyobb!) attrakciója a Duna-part, ahogyan ezt a városfejlesztési elképzelések, valamint a gyakorlat nagy része is visszatükrözi. Minden, ami a folyópart szabadidős hasznosításával összhangban van, az egész városnak, a turizmusnak és az élhetőségnek egyaránt hasznára van.

Most egy olyan kezdeményezésre bukkantunk, ami ugyan már javában működik a nyár óta – viszont példájában egyedül is sok mindent megvilágít és egyben utat mutat.

Az Üdülősoron, a szabadstranddal szemben a környék lakói a maguk ötlete nyomán és saját munkával egy hintázóhelyet alakítottak ki.

A hinta két szára két külön, de fenn összekötött fára van felkötve. A kötelek legalább tízméteresek: vagyis a víz fölé kilengő ülés hosszú másodperceket tölt a két holtpont között. Indulási helye is szakavatottan kiépült: raklapokból rakták ki azt a lépcsőt, amelyről indulhat a merész hintázó.

Aligha van gyerek, aki ellen tudna állni ennek a kihívásnak – de még felnőttek is szívesen kipróbálják. (E sorok írója természetesen kivétel...)

További érték, hogy a hinta melletti, a vízparton, árnyas fák között lévő területen úgynevezett közösségi tűzrakó helyet alakítottak ki a lakók – és szemlátomást gyakorta használják is: soha vadregényesebb helyet egy szalonnasütéshez, parázsnézéshez, daloláshoz!

Ami viszont végképp megfogott minket, az az, hogy ezen tájrendezési értékeket nem övezi lánc, kordon, tiltó tábla, hogy azt mondja: Belépni tilos! Egyáltalán nem így van – bár a használók körét a maguk sajátos módján azért limitálták az építők.

A következőképpen: a közösségi helyet csak „boldog és boldogtalan” használhatja...

S használják is! Napvilágnál alig akad olyan óra, elsősorban persze délután, amikor ne állna meg a környéken, az útfélre húzódva egynéhány autó, s ne vennék birtokba önfeledten a hintát s a vízpartot ifjak és felnőttek egyaránt!

Azért még meglehetősen szokatlan ez a fajta közösségi térkialakítás és -használat. Ezt mutatja, hogy jámbor érdeklődésünkre a minap az volt az első kérdés: Miért? Nem szabad használni?

De, persze, hogy szabad. Hisz’ éppen ezért építették a környék lakói!

Meglehetősen szokatlan ez a fajta közösségi térkialakítás

Már van példa hasonlóra

Mások is felfedezték már, hogy micsoda érték a Dunapart a közösség szempontjából: néhány éve az akkor önállóan működő, ma már a DVG Zrt.-be betagozódott Partvédelmi Vállalat munkatársai építettek egy madárlest a gyerekeknek a kikötői öböl város felőli oldalán, nagy szeretettel és gondossággal. Mellette tűzrakó helyeket, játszóteret, mellékhelyiséget alakítottak ki az önkormányzat támogatásával, és még egy csörgedező kis patakot is kiépítettek. A part egyik legnépszerűbb helye lett!