Főhet a fejünk: hőség az autóban

Elsősorban nem árt tisztázni, hogy mi okozhat magas páratartalmat? És hogyan tudunk ellene védekezni? Minderről Pétervári Tibort, az Országos Meteorológiai Szolgálat szombathelyi észlelőjét kérdeztük.

Fülledtség, magas pára

– A magas páratartalom, a levegő relatív nedvességtartalma – hasonlóan a hőmérséklethez – napi ingadozásban van. Amennyiben nyugodt, csendes az időjárás éjszaka, általában magas a páratartalom. Gyakran 80, sőt 90 százalék fölött is lehet. Ekkor jókora harmat képződik. Napkelte után viszont csökken a pára, nyugodt frontmentes időben pedig kora délután éri el a napi minimumát. Ha meleg (minimum 25 fokos) időben 60 százalékos a relatív nedvességtartalom, azt nagyon fülledtnek érezzük. Több a verejtékezés, és nehezebb elviselni a hőséget. Ilyen esetben nehezebben megy a koncentráció, és lankad a figyelem. Az autósoknak ügyelniük kell arra, hogy több folyadékot vigyenek be a megszokottnál.

De nem csupán a folyadékot, hanem a sót is pótolni kell. Enélkül egy hosszabb út során akár kiszáradás is veszélyeztethet. Ennek tünetei: szédülés, szapora szívverés, hányinger, izomgörcs. No de egy egészséges ember számára milyen az ideális páratartalom?

– Szombathelyen az éves átlagos relatív nedvességtartalom 70-75 százalék közötti. Gondolom ez sokakat meglep, de így van. Télen 90 százalék körüliek a havi átlagok, nyáron nagyjából 50-60 százalék közé esnek. Ködös, vagy tartósan esős időszakokban nem ritka a 90-100 százalékos páratartalom sem, de előfordult – igaz ritkán – 10 százaléknál kisebb relatív nedvesség is. A szobában is ha párásítunk akkor a 22 fok egy magasabb páratartalom mellett kellemesebbnek hat, mint egy száraz levegőjű helyiségben. Persze nem szabad 70-80 százalékra sem párásítani, mert az sem egészséges: kedvez az atkák és a gombák elszaporodásának. Nagyjából 60 százalék az ideális.

Klíma karbantartása

Az autónkban elsősorban a légkondícionálóval tudjuk szabályozni a légtér páratartalmát. De fontos itt megjegyezni, hogy a klímák működési elve nem a hőcserén, hanem a légcserén alapszik. Azaz könnyen légzőszervi megbetegedéseket okozhat a nem megfelelően karbantartott légkondicionáló használata. Ezért is fontos nyár elején egy alapos tisztításnak alávetnünk a komplett rendszert.

Hőguta, UV-sugárzás

És ha már a hőségről esett szó: egy nem kellőképpen hűtött autóban akár hőgutát is kaphatunk. Ilyenkor a testünk által termelt hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, és akár a 41 Celsius-fokot is elérheti. A leggyakoribb tünet a szédülés, a hányinger, a fejfájás, legrosszabb esetben a tudatzavar. Ne feledjük, hogy egy felnőtt szervezete többet kibír, mint egy csecsemőé, egy gyermeké, vagy éppen egy háziállaté. A szállításuk során érdemes elindulás előtt lehűteni a levegőt az utastérben. Így menet közben mellőzhetjük a magas fordulatszámon, direktben pörgetett légkondit.

– Az UV sugárzás az autók ablakain keresztül is hat, hacsak nem valamilyen UV szűrős csoda járgányban ülünk. A bőrünkre és a szemünkre nyilván nem olyan nagy mértékben, mintha a strandon feküdnénk, de így is érezhető.

A napszemüveg használatát szinte már mondanunk sem kell, ám sokan nem tudják, hogy autóban is ajánlott a fényvédőkrémek használata.