mindenki másképp csinálja

2018.03.30. 11:30

Megmutatjuk milyen a görög-katolikus húsvét Dunaújvárosban

A húsvét a kereszténység számára kiemelten fontos. Dunaújvárosban számos vallási felekezet működik, az egyik legegyedibb ünnepkörrel a görög-katolikus egyház rendelkezik.

Morva Dávid

Magyarországon a négy nagy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus, zsidó) létezik. Mindegyiknél szerepet kap a húsvét, de másként ünneplik. Az alábbiakban bemutatjuk a görög-katolikusok szokásait. Ebben nagy segítségemre volt Kovács István parókus, a helyi felekezet vezetője.

Kovács István görög-katolikus parókus fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi hírlap

Nagypéntek

- Nálunk görög-katolikusoknál ilyenkor reggel nyolc órakor már egy különleges istentisztelettel indul a nap. Ez az úgynevezett „Királyi imaóra”. Itt szépen sorban imádkozunk együtt, illetve ezek alatt felolvassuk Jézus Krisztus szenvedéstörténetét.

Ezt követi délután öt órakor az úgynevezett sírba tételi istentisztelet. Ekkor történik Jézus temetése. Érdekesség, hogy nálunk itt Dunaújvárosban van egy úgynevezett sírlepel. Ez hasonló a torinói lepelhez. De az emberalak jobban kivehető rajta. A pap ezt körülhordozza a templom körül, így végez egy temetési menetet, szertartást. Az asszonyok szent sírt készítenek és ebbe helyezik bele egészen a feltámadás ünnepéig.

Nagyszombat & húsvét vasárnap

- Ezen a napon, délután hat órakor végzünk Dunaújvárosban egy szertartást, ami egy félig böjti, félig már a feltámadásra mutató esemény, amely részeként felnőtt embereket keresztelünk– már ha van erre igény. Most egyébként pont lesz egy ember akit húsvétkor keresztelünk meg.

Éjfél előtt fél órával pedig megkezdődik a feltámadási szertartás, ami egy örömben, vidámságban eltelő szertartás. Ezt követően, van Dunaújvárosban egy sajátságos esemény. Mégpedig az, hogy a hívőkkel közösen elfogyasztjuk a reggelinket, ami sonkából, tojásból és sárga túróból áll.

Ezt egyébként másnap, azaz húsvét vasárnap az emberek magukkal hozzák, és megszenteljük a húsvéti nagymise részeként.

Kovács István misét celebrál fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi hírlap

Húsvét hétfő

Ez a nap a népszokásban a locsolkodás ideje. A húsvéti tojás egyébként görög hagyomány útján terjedt el. Azonban magában a görög-katolikus liturgiában nincs erre a napra vonatkozó szokás, hagyomány. Ilyenkor mi is a gyerekekkel körbe járjuk a környéket, illetve a hívőket meglátogatjuk és meglocsoljuk az asszonyokat.

A miroválás az, amit mi görög-katolikusok a nagy ünnepek alkalmával – tehát nemcsak húsvétkor – csinálunk. Ez azt jelenti, hogy a parókus olajjal keni meg a hívők homlokát, de nemcsak a nőkét, hanem mindenkiét. Ezzel teljes számunkra a húsvéti ünnepkör.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában