Átszervezett hétvégéink - A lakosság több mint kétharmada ellenzi a kötelező zárva tartást

A mögöttünk hagyott vasárnaptól a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek vagy azok a kisebb boltok, ahol nem tulajdonos vagy családtag dolgozik, vasárnaponként kötelezően zárva tartanak. Kivételt képeznek ez alól a gyógyszertárak, a vasúti és autóbusz pályaudvarok, repülőterek területén üzemelő boltok, a piacok, a benzinkutak, a vendéglátóhelyek (szálláshelyek, kávézók, éttermek), az idegenforgalmilag frekventált területen található üzletek, a fürdők, múzeumok színházak területén működő üzletek, valamint a pékségek és a virágboltok.

Az Ipsos Zrt. 2015. március elején országos reprezentatív kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében arról, hogy szerintük milyen hatással lesz az új törvény a hétvégi tevékenységeikre, beleértve a tervezett és nem tervezett bevásárlásokat.

A lakosság jellemzően jelenleg is otthon tölti a hétvégéit: a válaszadók 77 százaléka állította, hogy vasárnaponként olvas, tévézik, más szabadidős tevékenységet folytat otthonában, vagy éppen a családjával szervez programot.

A megkérdezettek közel negyede, 22 százaléka szokott vasárnap élelmiszert vagy egyéb háztartási cikkeket vásárolni, 12 százalékuk pedig ekkor nézelődik vagy vásárol ruházati, lakberendezési vagy műszaki boltokban. Az aktív keresők körében több vasárnapi vevőt találunk: közöttük 28 százalék a vasárnaponként élelmiszerboltokban vásárlók aránya, míg tartós fogyasztási cikkeket árusító üzleteket 15 százalékuk látogat ilyenkor.

Eltérést láthatunk ugyanakkor a lakóhely típusától függően is: a fővárosban élők mind élelmiszert, mind tartós cikkeket magasabb arányban szereznek be vasárnaponként, míg a községekben élők az átlagosnál kevésbé vásárolnak ezekből.

Azok többsége, akik eddig vasárnaponként is be-betértek az élelmiszerboltokba, olyan nagyobb üzleteket látogattak, amelyek ezentúl kötelesek lesznek ilyenkor zárva tartani: több mint felük említette a hipermarketeket, 43 százalékuk a nagyobb élelmiszerüzleteket, szupermarketeket, 29 százalékuk pedig diszkont üzletekben is rendszeresen költött vasárnap. Piacon 7, kisebb boltokban 10 százalékuk intézi a vasárnapi bevásárlást.

Amikor az Ipsos kérdezői arról érdeklődtek az élelmiszervásárlást eddig vasárnapra időzítőknél, mostantól miként fogják ezt megoldani, kétharmaduk válaszolta, hogy elhalasztja azt a hét egy másik napjára (többségük szombatra), egynegyedük pedig a kisebb, vasárnap is nyitva tartó boltokban tervezi elintézni beszerzéseit.

A kormányzati kommunikáció fontos eleme volt a törvény várhatóan pozitív hatása a turizmusra és vendéglátásra. Jelenleg a különböző turisztikai és vendéglátóhelyek hétvégi látogatásának gyakorisága meglehetősen alacsony a magyar lakosság körében: a válaszadók kicsivel több, mint egyharmada megy évente legalább egyszer moziba, múzeumba, koncertre vagy színházba. Valamivel több, mint felük kirándul a szabadban évente legalább egyszer, s hasonló az arány az éttermek, kávézók, cukrászdák látogatása esetén is (57 százalék). Fürdőt vagy wellness szállodát 31 százalék látogat legalább egy alkalommal egy évben, míg 58 százalék évente egyszer sem utazik el pihenés céljából.

A válaszadók azonban a vasárnap kimaradó vásárlások hatására sem tervezik, hogy gyakrabban végzik a fenti tevékenységeket: mindössze 6 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek bármelyikére több időt szán majd a törvény életbe lépése után.

A felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. Egynegyedük érzi úgy, hogy az új törvény jelentősen megnehezíti az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, s ez az arány érzékelhetően magasabb, 32 százalék az aktív keresők körében. A válaszadók csak kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy a törvény semmilyen nehézséget nem jelent majd bevásárlásainak megszervezésében. Az üzletek vasárnapi zárva tartásának következményeként 8 százalék gondolja úgy, hogy a törvény bevezetése után teljesen át kell szerveznie a hétvégéit. Bár ez csekély aránynak tűnik, valójában körülbelül hatszázezer embert érint.