Országgyűlés: Orbán Viktor szerint több, az ellenzék szerint kevesebb a pénz

Bizottsági igen az E.ON-gázüzletág miatti módosításra

Általános vitára alkalmasnak találta az idei költségvetésnek az E.ON-gázüzletág megvásárlása miatti módosításáról szóló törvényjavaslatot hétfő esti ülésén a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyonpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a törvényjavaslat szerint az állam készfizető kezesként felel az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90 milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért.    A bizottság a kormánypárti képviselők 11 igen, az MSZP-s képviselők két nem, és a Jobbik egy tartózkodó szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak a javaslatot.

Elfogadta a parlament az új Ptk.-t

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet.

A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.    A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

Vona: az EU haldoklik

Vona Gábor szerint az Európai Unió haldoklik, a miniszterelnöknek pedig erről kellene beszélnie. A Jobbik elnöke Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben azt mondta: korrektebb lett volna, ha a kormányfő a számok kozmetikázása helyett bevallja, hogy Magyarország euróban és reálértéken számolva az eddiginél 20 százalékkal kevesebb pénzhez jut a következő hét évben.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. február 11-én. Mellette Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese (b2). MTI Fotó: Beliczay László

Hozzátette: elismerték volna, ha Orbán Viktor arról beszél, hogy a kabinet mindent elért Brüsszelben, amit az ország jelenlegi helyzetében elérhetett. Szerinte azonban a miniszterelnök beszámolója elfedte a lényeget: azt, hogy az EU nem válságban van, hanem haldoklik, jelenlegi formájában működésképtelen.

A Jobbik ezért sürget népszavazást az uniós tagságról - mondta Vona Gábor.

LMP: csökkentek a lehívható uniós források

Nem nőttek, hanem csökkentek az elérhető uniós források - reagált az LMP frakcióvezetője a miniszterelnök hétfői, a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozóról szóló parlamenti felszólalására.

Schiffer András furcsa matematikai észjárás jelének nevezte, hogy Orbán Viktor növekedésről beszél akkor, amikor 25,7 milliárd euróról 20,4 milliárdra csökkent a lehívható források összege.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. február 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Feltette a kérdést: a kormányfő számolt-e az összességében 16 százalékos forintárfolyam-romlással, amikor arról beszélt, hogy minden egyes magyar polgárnak 660 ezer helyett 712 ezer forint jut majd a támogatásokból és nyertesei vagyunk az alkunak.

A miniszterelnök kijelentései akkor lennének igazak, ha a következő években további 787 ezerrel csökkenne a Magyarországon dolgozó magyar állampolgárok száma - mondta Schiffer András.

MSZP: euróban számolva kevesebb pénz jut Magyarországnak

Nem több, hanem 4,6 millió euróval kevesebb uniós forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből - reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására Mesterházy Attila hétfőn, a parlamentben.

Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Az MSZP-s politikus szerint azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon.

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnök-frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. február 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy a eredeti - ennél is rosszabb - helyzeten sikerült változtatni.

Kiemelte azt is: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy "mindent a Közgép nyerjen meg".

Orbán: EU-csatlakozásunk óta ilyen sikert még nem értünk el

Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a világ is kezdi megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie.

"Magyarország 2004-es csatlakozása óta ilyen sikert még nem értünk el" - jelentette ki Orbán Viktor, közölve: az ország lényegében mindent elért, amit el lehetett érni.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. február 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kisebb tortából nagyobb szelet jut Magyarországnak

Az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban - emelte ki Orbán Viktor, megjegyezve: ez azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ország még soha nem jutott ennyi európai uniós támogatáshoz fejenként.

Eredményként értékelte, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.

Bátorság és bajtársiasság

Orbán Viktor szerint a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar siker kulcsa egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel "szövetségeseinkkel vállvetve küzdöttünk közös érdekeinkért".

Magyarország sikerének két fontos tanulságát úgy foglalta össze: csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll az érdekeiért, és a sikerekhez szövetségesekre van szükség.

Magyarország most végre jól járt és azért járhatott jól, mert kiállt magáért - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy emellett Magyarországnak sikerült egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit is.

Handó: tanácselnöki beosztásba legyenek visszahelyezhetők a bírák!

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt javasolja, hogy legyenek visszahelyezhetők tanácselnöki beosztásba a felmentett bírák - Handó Tünde erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt beszélt hétfőn, a bírák felső korhatárával összefüggő törvénymódosításokkal kapcsolatban.

A törvényjavaslat - amelyet még decemberben terjesztett a kormány az Országgyűlés elé - tíz év alatt csökkentené 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárát, emellett rendelkezik arról is, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

Handó Tünde a törvényjavaslattal kapcsolatban két észrevételt tett: egyrészt azt javasolta, hogy a tanácselnöki beosztásba való visszahelyezést kifejezetten engedje meg a törvény, emellett kezdeményezte a kártérítés mértékének emelését is.

Az MSZP-s Bárándy Gergely alaptörvény-ellenesnek tartotta a javaslatot, mert az szerinte az általános nyugdíjkorhatárhoz kötne jogkövetkezményeket, holott nincs általános nyugdíjkorhatár. A szocialista képviselő azt is kifogásolta, hogy Handó Tünde akkor is kinevezett bírósági vezetőket, amikor már az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák korhatáráról szóló jogszabályt.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor úgy vélte, nem alaptörvény-ellenes a törvényjavaslat, mert azt értelmezi, hogy mit tekintünk felső korhatárnak, 2023. január 1-jéig, majd ezt követően.

Handó Tünde, az MSZP-s képviselő felvetésére elmondta: 2900 bíróból 736 vezetői tisztséget betöltő bíró volt 2012. december 31-én, amiből 430 igazgatási vezetői álláshely. Ebből mindössze 51 igazgatási vezetőt mentettek fel, és 43 vezető kinevezésére került sor, amiből 21-et nevezett ki az OBH elnöke - tette hozzá.

Az alkotmányügyi bizottság végül a kormánypárti képviselők támogatása, az MSZP-s képviselők nem szavazata és a jobbikosok tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Orbán Viktor felszólalásával kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka

Az ülés a megszokott időben, 13 órakor kezdődik. A kormányfő várhatóan főként az uniós keretköltségvetés elfogadásával záruló rendkívüli EU-csúcstalálkozóról számol be napirend előtti felszólalásában, de a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán Viktor moszkvai munkalátogatását és a török kormányfővel folytatott hivatalos tárgyalását is szóba hozhatja.

A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is az interpellációs időszak követi, az azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kiegészítve.

A határozathozatalok alatt elsőként szavazhatnak az új Ptk.-ról, így a javaslat végleges elfogadása előtt arról a zárószavazás előtti módosító javaslatról is, amelyben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kezdeményezi: jövő január elseje helyett két és fél hónappal később, 2014. március 15-én lépjen hatályba az új törvénykönyv.

A parlament ezt követően az alkotmányügyi bizottság egy korábbi általános érvényű állásfoglalásának elutasításáról tárgyalhat és dönthet az MSZP kezdeményezésére. Mesterházy Attila, a párt elnök-frakcióvezetője az indítványban arra emlékeztet, hogy Kövér László házelnök 2012. november 12-én megsértette az Országgyűlésről szóló törvény részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó rendelkezését, amikor ülésvezetés közben a kormánypárti frakciók felé fordulva demagógnak minősítette Lukács Zoltán szocialista képviselő felszólalását. Az ellenzéki politikus szerint a Ház alkotmányügyi bizottsága erre válaszolva hozta általános érvényű állásfoglalását, holott arra semmi szükség nem lett volna, hiszen a házelnök a hatályos törvény alapján egyértelműen számon kérhető lett volna.

A szavazások után kezdődhet vita az úgynevezett trafiktörvény és a jövedéki adóról szóló jogszabály módosításáról, amiben a kabinet arra tesz javaslatot, hogy szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhassanak, és akár már májusban megkezdhessék működésüket a nemzeti dohányboltok.

Szintén még hétfőn, azonban várhatóan már csak a késő esti órákban kerülhet terítékre a kis- és középvállalkozások 2009-2010-es helyzetéről szóló jelentés, majd a képviselők kivételes sürgős eljárással megtárgyalhatják az idei költségvetés első módosítását. A kormány ebben azt kezdeményezi, hogy az állam készfizető kezesként feleljen az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90 milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kabinet előterjesztésének zárószavazása a Ház keddi napirendjén szerepel.