A szeretethez nem kell útlevél - képgalériával

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát, ezzel együtt pedig mintegy 3,3 millió magyar rekedt az új államhatáron kívül.

 Az összetartozás jegyében a kormányunk még 2010-ben határozott arról, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja:  " a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Ez a tragikus történelmi eseményünk a mai napig nyomja az emberek szívét, de a szeretethez nem kell útlevél, azt az új határvonal nem szakíthatja szét - ezzel kezdte beszédét a szombati megemlékezésen Braun Ervin baptista lelki vezető. Lukács evangéliumából idézett, amelyben egyfajta jövendölés mutat a jelenkori időkre: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, mindenfelé nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek, rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen" - utalva többek között Trianonra, a hatalmas árvízekre, a világjárványra. Aztán kiemelte, Isten ajándéka az, hogy a nép békességben éljen, a szeretetével táplálja a lelkünket;ezt ne taszítsuk el, hanem fogadjuk el, mert az Úr az, aki fel tudja tölteni elfáradt lelkünket és megnyugvást adhat.

Pintér Tamás polgármester arról szólt, hogy bár még ma is vitát, fájó sebet jelent a trianoni békeszerződés, más jelent nekünk és mást a szomszédos országoknak, de a politikai vezetésnek az a feladata, hogy a békességre törekedjen, és közös felelősségünk, hogy tanuljunk a múlt hibáiból. 

A megemlékezés ezután a templomkertben folytatódott. Itt Farkas Erik előadásában Juhász Gyula: Trianon című versét hallhatták az egybegyűltek. Majd  az önkormányzat nevében Pintér Tamás polgármester és dr. Molnár Attila jegyző, a közgyűlés tagjai közül a Rajta Újváros Egyesület képviseletében Székely Károly, a Fidesz képviseletében pedig Szepessy Gergő, a helyi szervezet elnöke és Lőrinczi Konrád önkormányzati képviselő helyezték el az emlékezet koszorúit. Ezt követően az intézmények, pártok, civil szervezetek képviseletében is lerótták kegyeletüket az emlékműnél. 

Stermeczki András evangélikus lelkész is szólt a megemlékezőkhöz. Mint mondta, már százkét éve forr a magyarok lelke trianon miatt, békére csak Isten segítségével lelhetünk.

Az ünnepi műsorban ismét Farkas Erik adott elő egy verset, Illyés Gyula: Haza a magasban című költeményét, majd a Székely Himnusszal zárult a helyi megemlékezés.