Ukrán válság

2023.06.16. 07:15

Orbán Viktor: a háborús helyzet minden korábbinál súlyosabb – HALLGASSA MEG!

Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában: ebből látható, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.

MW

Budapest, 2022. január 28. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2022. január 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fotó: Fischer Zoltán

A csütörtökön rögzített beszélgetésben a kormányfő közölte: a helyzet súlyosságát az mutatja leginkább, hogy az amerikai elnök már arról beszél, hogy nincs abban kivetnivaló, ha Ukrajna urántartalmú lőszereket kap az Egyesült Államoktól, mire az orosz elnök "azt mondja, hogy hát amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten". 

Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában: ebből látható, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb 

- mondta.

A beszélgetést itt megtekintheti:

A kormányfő szerint "sok a kiszámíthatatlan elem". Ilyenkor a Magyarország biztonságáért felelős szervezeteknek és vezetőknek folyamatosan készenlétben kell állniuk, hogy akármi is történik, akcióképesek legyenek, ezért a védelmi tanács ülésén konkrét feladatokat adtak a honvédelmi miniszternek, a vezérkari főnöknek, és a belügyminiszternek - mondta. Hozzátette: "amit meg lehet tenni az ország biztonságának érdekében, azt megtettük".

Közölte: a diplomáciai munkát is erősítik, de "az esélyek itt azért nem szárnyalóak", mert Európában "háborús pszichózis" van. Az a többségi álláspont, hogy ezt a háborút le lehet zárni, és el lehet dönteni a harctéren - mondta.

Hangsúlyozta: 

a magyar álláspont ugyanakkor az, hogy ennek a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, "vissza kell venni a katonáktól az események irányítását, jöjjön megint a diplomácia, tárgyaljanak a politikusok, legyen tűzszünet, és közben induljanak meg a béketárgyalások". Ez az érdeke a világnak, Európának és benne Magyarországnak is 

- mutatott rá.

Megjegyezte: ha béke lesz, de legalábbis tűzszünet, akkor "az infláció is visszakanyarodik a megszokott kerékvágásba, talán még el is tűnik".

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a NATO eddig óvatos volt, a NATO álláspontja és a magyar diplomácia álláspontja egybeesett, hiszen a NATO úgy döntött, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban, nem küld fegyvereket Ukrajnába, és nem tervez semmilyen katonai lépést. Ami történik - fegyverszállítás, információátadás, az ukránok katonai támogatása -, mind tagállami hatáskörben megszületett döntés - mondta.   

Úgy fogalmazott, a Nyugat azt gondolta, hogy katonai értelemben le lehet győzni úgy az oroszokat, hogy az ukrán katonák harcolnak, a Nyugat pedig fegyvereket, eszközöket és információkat ad át. Itt "egy rosszul kalibrált, rosszul felmért, elhibázott stratégiával van dolgunk", aminek az eredménye az, hogy a háború folytatódik, egyre mélyül és szélesedik - mondta.   

A miniszterelnök kiemelte: "spekulánsok mindig vannak, ha háború van", és Soros György "egy háborús spekuláns, aki hatalmas emberi veszteségek árán reméli, hogy anyagi előnyhöz juthat". Azonban a békepártiaknak lesz igazuk, tehát Magyarország jó oldalon áll - jelentette ki.   

Azt mondta: erkölcsi szempontból is helyesen jártak el, amikor a béke mellett tették le a voksukat, és a végén a háborúpárti többséggel szemben a békepártiaknak lesz majd igazuk, az ő véleményük általánossá, de legalábbis többségivé válik majd a nyugati világban.   

Megjegyezte: aggasztó, hogy az Egyesült Államok volt elnökével, Donald Trumppal szemben eljárást indítottak, "mert ha van a nyugati világban ma olyan ember, aki ezt a háborút meg tudja állítani, és békét tud teremteni", az ő, és Magyarország érdeke az lenne, hogy az Egyesült Államok élén is egy békepárti ember álljon.   

A beszélgetést itt meghallgathatja:

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kormány egy nagyon nehéz helyzetben világos vállalást tett: vállalta, hogy az év végére az inflációnak egy számjegyűnek kell lennie. Ezért vezettek be számos intézkedést, van, amit még fenn kell tartani, van, amit már ki lehet engedni, és kell újabb intézkedéseket is hozni - tette hozzá.   

Azt is mondta: amikor kiszámíthatatlanok a dolgok, akkor minél több stabil pontra van szükség, és az egyik ilyen stabil pont a költségvetés, de még inkább a költségvetés mögött meghúzódó kormányzati akarat. Háborús időkben védelmi költségvetésre van szükség, olyan költségvetést kell készíteni, amely megvédi a fontos dolgokat azon túl, hogy garantálja az ország biztonságát - hangsúlyozta.   

Kifejtette: meg kell védeni a családok anyagi helyzetét, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést, és meg kell védeni a munkahelyeket. Emellett háborús időkben nem mindegy, hogy az emberek a megtakarításaikat hol tartják, "háborús időkben az segít az országnak, aki a megtakarításait államkincstárban vagy kincstárjegyben tartja" - fogalmazott. Hozzáfűzte: "aki segít az országnak, mert hajlandó a megtakarítását kincstárjegyben vagy államkötvényben tartani, annak jól is kell járnia", magasabb kamatot kell kapnia, mint ha banki megtakarítása lenne.   

Kiemelte: 

olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel arra akarják rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapír és a kincstárjegy irányába mozdítsák el a pénzüket, és ezért magas kamatot kínálnak az állampapírok után és egy adót vetnek ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra. De ez egy ideiglenes intézkedés, addig tartják fenn, amíg a háború tart, és ha a háborúnak vége van, akkor ki fogják vezetni 

- mondta.

A kormányfő azt mondta: van egy köre a gazdasági intézkedéseknek, amelyek fölött Brüsszel rendelkezik, és 

Brüsszel úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adóját Magyarországnak meg kell emelnie. 

Lényegében arról van szó, hogy zöld, környezetvédelmi szempontokra hivatkozva drágává teszik az üzemanyagot, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak - mondta.

Megjegyezte: nemcsak az üzemanyagnál van ez így, hanem egy másik termékcsoportnál is, ezek a csomagolóanyagok és az üvegek, amelyeknek a nyilvántartását fel kell állítani, nyomon kell követni az útjukat, ami különféle költségekkel jár, így a hulladékfeldolgozás ára is meg fog nőni.   

Azt mondta: ezek szükségtelen, életszerűtlen, rosszul időzített előírások, mert most, amikor háborús infláció van, gazdasági nehézségek vannak, megterhelni a tagállamok költségvetését rossz, brüsszeli gazdasági döntésekkel, súlyos hiba.   

Miután a gazdaságot ez mind gyengíti és a háború maga is legyengíti a nemzetgazdaságokat, a kormány megpróbál új dinamikát, energiát, lendületet vinni a magyar gazdaságba, és "a Brüsszel által kikényszerített rossz döntések ellensúlyozására" is gazdaságvédelmi akciótervet készített 

- jelentette be Orbán Viktor.   

Hozzátette: a jövő héten kormányinfó keretében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokott rendben ismertetni fogja a gazdaságot, az embereket támogató intézkedéseket, amelyekkel ellensúlyozni akarják a rossz brüsszeli utasításokat.   

Orbán Viktor a kötelező migránskvótáról szóló uniós tervezetről elmondta: Magyarország és Lengyelország a döntés ellen szavazott, "puha nemet mondott Szlovákia, Bulgária, Málta és talán Litvánia", tehát több ország is jelezte, hogy nem ért ezzel egyet. Az elmúlt években úgy tűnt, hogy át tudják fordítani a brüsszeli döntéshozók figyelmét a kötelező szétosztási migránskvótáról a határvédelemre, "mert nem úgy kell megoldani ezt a helyzetet, hogy szétosztjuk a migránsokat, hanem úgy, hogy megvédjük Európa külső határait" - fogalmazott.   

De "egyszer csak most jön egy döntés, elég puccsszerűen és gyorsan, amely azt mondja, hogy amelyik ország nem enged be migránst, arra erőnek erejével rájuk fogják őket kényszeríteni". Olyan szabályokat alkotnak, amelyek fenntartják Brüsszelnek azt a jogot, hogy ő mondja meg, mennyi migránst oszt szét - fűzte hozzá.   

Kitért arra: "itthon a baloldal azt is letagadta, hogy van ilyen szándék egyébként Brüsszelben". Van összefüggés aközött, hogy "éppen a napokban adta át Soros György a birodalmának irányítását a fia számára, aki meg is mondta, hogy ő sokkal direktebben akar politikát csinálni Amerikában is, meg Európában is", és most "a Soros-birodalom lendült itt ellentámadásba" - fogalmazott.   

Hozzátette: 

a "Soros-birodalom visszavágott és egy puccsszerű, nagyon gyors döntéssel lenyomták az európaiak többségének a torkán ezt a kötelező migránskvótát". 

Azt mondta: mióta ez a döntés megszületett, "a Soros-birodalmi hálózaton keresztül szétfutott a hír a migránsok világában, hogy új helyzet van, Európa várja őket", és fel is bátorodtak az illegális határátlépők, azt tapasztalni a déli határnál, hogy egyre agresszívebbek.   

A miniszterelnök úgy fogalmazott, "új alkirály van a Soros-birodalom élén és az amerikaiak nagy nyomást helyeztek Európára".   

Kiemelte: "mi csak azt akarjuk mondani, hogy a németeknek legyen igazuk Németországban, a magyaroknak meg hadd legyen igazuk Magyarországon, tehát a németek csináljanak olyan migránspolitikát, amilyet akarnak". De Magyarország szerint kockázatos ez a kísérlet, számos bajt hoz az a helyzet, amikor nagy tömegekben érkeznek, ráadásul illegálisan migránsok egy másik kultúrából, és "nem akarjuk vállalni ezt a kockázatot" - jelentette ki Orbán Viktor.   

A kormányfő azt mondta: 

"csak azt kérjük a brüsszeliektől, hogy ne akarják megmondani Magyarországnak, hogy mi itt magyarok kikkel élünk együtt, ne akarják megmondani, hogy milyen legyen a migrációs politikánk", mert ez Magyarország belügye.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2022. január 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában