Ukrán válság - Krím esete olyan, mint Koszovóé volt?

A cseh államfő szerint a Krím esete olyan, mint Koszovóé volt

Koszovó Szerbiától való elszakadásához hasonlította a mai krími helyzetet Milos Zeman cseh államfő pénteki nyilatkozatában, szerinte mindenkire egyforma szabályokat kell alkalmazni.

"Van történelmi precedens arra nézve, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának álláspontja ellenére egy szuverén állam egyik része elszakadt az államtól. Ez az előzmény Koszovó. Nyilvánosan felléptem Koszovó elszakadása ellen, és bíráltam, hogy a Cseh Köztársaság elismerte függetlenségét.(...) Képmutatás lenne most azt állítani, hogy Koszovó függetlensége rendben van, a Krím függetlensége viszont lehetetlen. Mindenki esetében egyforma mércét kell alkalmaznunk" - jelentette ki Zeman pénteken a morvaországi Prerovban sajtóértekezleten.

A cseh államfő úgy vélte, hogy az Európai Unió esetleges gazdasági-pénzügyi segítségét Ukrajnának szigorú feltételekhez kellene kötni.

"Ha az Európai Unió most segítséget nyújtana Ukrajnának, az egy fekete lyukban, az oligarchák zsebeiben köt ki. Ha ezt a segítséget a szabad választások után adják, akkor azt nagyon kemény feltételekhez kell kötni" - hangsúlyozta Zeman Prerovban, ahol a cseh régióban tett látogatása befejezése után tartott sajtóértekezletet.

Az államfő leszögezte: Ukrajnának ugyanakkor képesnek kellene lennie bizonyos áldozatokra is, amelyeket az EU-hoz történő társulás első öt-tíz éve megkövetel. Megjegyezte: ilyen áldozat lenne például az ukrajnai energiaárak jelentős emelése.

Zeman megismételte korábbi kijelentését, miszerint Ukrajna további sorsáról rendkívüli, előre hozott választáson magának a lakosságnak kell döntenie. Szükségesnek tartja, hogy a választásra nemzetközi megfigyelők, köztük csehek, jelenlétében kerüljön sor.

Orosz elnöki szóvivő: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket

Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy pénteki nyilatkozatában. Az orosz külügyminisztérium eközben értetlenségét hangoztatta a kilátásba helyezett uniós szankciókkal kapcsolatban.

Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 orosz állami televíziónak adott - egyelőre csak részlegesen ismertetett - nyilatkozatában azt mondta, hogy nem Moszkva irányítja az eseményeket, hanem épp az ellenkezőjéről van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül.

Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin naponta igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, külföldön azt mégsem értik meg. "Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat" - fogalmazott.

Az orosz elnök szóvivője a Vlagyivosztokban felvett nyilatkozatban éles szavakkal bírálta Ukrajnát és - ahogy fogalmazott - "mindazt, ami körülötte történik". Szerinte "a jogtalanság és a cinizmus győzelméről, valamint a nemzetközi jog összeomlásáról" van szó. Sajnálatosnak tartotta, hogy Oroszország nyugati partnerei elismerték a jelenlegi ukrajnai vezetést, "miközben nem ismerik el, hogy Ukrajnában másoknak is volna joguk a cselekvésre".

A Kreml befolyásos tisztviselőjének kijelentéseit a Rosszija 1 állami televíziós csatorna általában helyi idő szerint 21 órakor sugározza az egyik népszerű, ugyanakkor a hatalom irányába elfogultnak tartott politikai vitaműsorában. A késő esti órákban közvetítendő műsort most előbbre hozták "a nagy érdeklődésre" hivatkozva.

Az orosz külügyminisztérium az Európai Unió állam- és kormányfőinek, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóján született döntésékre reagált pénteken. A tárca értetlenségének adott hangot, mivel szerinte "abban a kényes helyzetben, amikor a világ mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat az ukrajnai válságból", az Európai Unió " korántsem építő álláspontot" foglalt el.

Az orosz tárca közlése szerint az Európai Unió téved, ha azt hiszi, hogy az orosz állampolgárok és az üzleti körök számára fontos vízumkönnyítési tárgyalásoknak és az EU-orosz alapszerződés megvitatásának befejezésére nagyobb szüksége van Moszkvának, mint Brüsszelnek. Azt is hangoztatták, hogy Oroszország elutasítja "a szankciók és a fenyegetések nyelvezetét", ám ha azok megvalósulnak, nem maradnak válasz nélkül".

Csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Az uniós országok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

Az észak- és közép-európai külügyminiszterek EU-megfigyelők kiküldését javasolják

Tizenkét közép- és észak-európai ország, köztük a visegrádi négyek külügyminiszterei pénteken az észtországi Narvában azt javasolták, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb küldjön megfigyelőket Ukrajnába.

Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország külügyminiszterei narvai találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kritikusnak minősítették az ukrajnai helyzetet. Kijelentették, hogy az orosz fegyveres erők agressziót hajtottak végre egy európai ország ellen, és felszólították Moszkvát, vonja vissza az Ukrajnában katonai erő alkalmazását lehetővé tevő parlamenti döntést, mert az sérti a nemzetközi jogot.

A miniszterek elítélték a feszültség további kiélezését, ezen belül azt a döntést, hogy a Krím félszigeten népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A külügyminiszterek ezt a döntést törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartják.

Kinyilvánították készségüket, hogy támogatást adnak Ukrajnának a demokratikus reformok megvalósításában, és felszólították az új ukrán hatóságokat, tartsák tiszteletben az emberi jogokat, ezen belül a kisebbségek jogait.

Javasolták, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb küldjön megfigyelőket Ukrajnába. Megelégedettségüket fejezték ki, hogy az EBESZ megfigyelő missziót küldött a Krím félszigetre. Támogatásukról biztosítottak minden olyan erőfeszítést, amely a válság megoldására irányul.

Carl Bildt svéd külügyminiszter az AFP-nek nyilatkozva kijelentette: az EU-megfigyelői misszió kiküldése "sürgős, tekintettel arra, hogy Oroszország a jelek szerint meg akar akadályozni minden komoly ellenőrzést az EBESZ részéről".

A miniszterek tárgyaltak új energiaösszeköttetések kiépítéséről és alternatív energiaforrások felkutatásáról, az energiaellátás lehető legnagyobb fokú diverzifikációjáról.

A visegrádi, észak-európai és balti külügyminiszterek első találkozóját Gdanskban tartották 2013 februárjában.

Hadgyakorlatot tartanak az ukrán hadsereg Kárpátalján állomásozó csapatai

Hadgyakorlatot kezdtek az ukrán hadsereg Kárpátalján állomásozó egységei, a manőverek meghatározatlan ideig tartanak.

"Az ukrán hadsereget a napokban harckészültségbe helyezték, ezért az egységek megkezdték a harcászati felkészülést, így a munkácsi 128. számú hegyivadász gépesített dandár ezredei is hadgyakorlatot végeznek. Ennek részletei és időtartama hadititkot képez" – mondta pénteken Oleg Hrisztenko ezredes, a munkácsi dandár parancsnoka a mukachevo.net munkácsi hírportálnak.

Az orgánum azt követően fordult tájékoztatásért a parancsnokhoz, hogy a szerkesztősége sok lakossági telefonhívást kapott, amelyek szerint fegyverzettel vonuló katonai konvojokat láttak Munkács és Ungvár környékén.

A katonák pénteken a lőgyakorlatokat is elkezdték az Ungvár melletti tüzérségi lőtéren.

Új koalíció létrehozásáról tárgyalnak a parlamentben

Új, szélesebb koalíció létrehozásáról tárgyalnak a Julija Timosenko vezette Haza párttal a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogató Régiók Pártja parlamenti frakciójában – értesült a Vesztyi című ukrajnai napilap a párt vezetéséhez közel álló forrásból.

A meg nem nevezett forrás szerint "ez csak Kljujev (Andrij Kljujev, Janukovics idején az elnöki hivatal utolsó vezetője) játszmájának a kezdete, amely a Régiók Pártja és Haza párt 2009-ben meghiúsult koalíciójának a remake-jét jelentené, s amelyben Timosenko lenne az "első hegedűs".

A lap forrása szerint a koalíció létrehozásának tervét már a napokban be kívánják jelenteni, "Kelet és Nyugat együtt" hívószóval. Ebben az esetben Timosenko vagy a két párt egyetlen elnökjelöltje lesz, vagy pedig a Régiók Pártja úgynevezett "technikai" jelöltet állít, akinek az lesz a feladata, hogy semlegesítse az elnökválasztáson indulni kívánó Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó világbajnokot, az Ütés (UDAR) párt elnökét és Petro Porosenko csokoládémágnást. A Régiók Pártjában a kezdeményezők saját kvótát akarnak a kormányban, így Timosenko elnökké választása esetén az ő képviselőjük lenne a miniszterelnök a lap szerint.

A Vesztyi szerint a folyamatban aktívan részt vevő Andrij Kljujev továbbra is élvezi a frakció többségének bizalmát, így el tudta érni, hogy a frakció Nesztor Sufricsot jelölje a parlament első alelnökének.

A lap úgy tudja, hogy párt még nem döntött arról, ki legyen a jelöltjük az elnökválasztáson. Korábban elfogadták, hogy Szerhij Tihipko a vezetőjük, de most már nincs egységes álláspont a párton belül.

Moszkal: kitervelt belügyi akció volt az orvlövészek kijevi bevetése

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) előre kitervelt akciója volt, hogy februárban, a kijevi tüntetések csúcspontján mesterlövészek lőttek agyon tüntetőket és rendőröket egyaránt - állította Hennagyij Moszkal, a Haza (Batykivcsina) párt parlamenti képviselője, volt belügyminiszter-helyettes a Zerkalo Tyzsdnya című tekintélyes ukrán hetilap legfrissebb számában.

A pénteken közölt interjúban a képviselő cáfolta az SZBU és az urán belügyminisztérium azon közléseit, hogy "egy harmadik erő mesterlövészei", azaz külföldiek provokálták volna ki a több mint nyolcvan emberéletet követelő lövöldözést a kijevi Függetlenség téren.

Moszkal emlékeztetett rá, még január 27-én beszámolt arról, hogy Hullám és Bumeráng kódnévvel különleges műveleteket készítenek elő a "Majdan", a kormányellenes tüntetés erővel történő feloszlatására. Mint mondta, az erre vonatkozó értesüléseket "a belügyminisztérium magas rangú, hazafias érzelmű tisztjeitől" kapta.

Hangsúlyozta, hogy a műveleteket alaposan előkészízették. "Az SZBU tüntetőnek öltözött munkatársai, akikhez a tiltakozó megmozdulások valódi résztvevői is csatlakoztak, felgyújtották a Régiók Pártjának egyik irodáját, aminek következtében két ember életét vesztette (az iroda Hrihorij Szmityuh parlamenti képviselő tulajdonában volt, aki többször is bírálta a hatalom lépéseit, ezért nem sajnálták tönkretenni a tulajdonát).

Ugyanakkor a mesterlövészek utasítást kaptak, hogy ne csak tüntetőket, de rendőröket is lőjenek agyon. Mindez a konfliktus kiszélesítése érdekében történt, hogy indokot szolgáltassanak az Euromajdan erőszakos feloszlatására" – állította a képviselő.

A Julija Timosenko vezette, jelenleg hatalmon lévő párt képviselője szerint több mesterlövész csoport is részt vett az akcióban, a SZBU Alfa egységétől és a belügyi erők Szokil (Sólyom) különleges egységétől, a műveletek végrehajtására pedig a parancsot személyesen Viktor Janukovics,azóta leváltott és elmenekült ukrán elnök adta ki.

Moszkal meggyőződését fejezte ki, hogy Valentin Nalivajcsenko, az SZBU új vezetője és Arszen Avakov belügyminiszter a "harmadik erőhöz" tartozó mesterlövészekről szóló kijelentésekkel az SZBU-t és a belügyminisztériumot akarta tisztára mosni. Mint mondta, a rendvédelmi erők tevékenységéről általa közzétett dokumentumokban konkrét ukrán különleges egységek mesterlövész csoportja, elhelyezkedési pontok, felelősök nevei vannak feltüntetve, amelyek megegyeznek a lehallgatott rádiós üzenetekben szereplőkkel.

Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke, Valentyina Matvijenko pénteken bejelentette, hogy követelik a kijevi főtérnél a februári tüntetések csúcspontján történt gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását.

Hennagyij Moszkal pályafutását a belügyminisztériumban kezdte 1975-ben, ahol rendőr altábornagyi rangot ért el. 2000-2001-ben, valamint 2005 februárjától novemberéig belügyminiszter-helyettes volt, majd 2007 januárjától őszéig az SZBU vezetőjének (Nalivajcsenkónak) a helyettese az SZBU-nál. 2007 óta parlamenti képviselő.

Újabb ellenőrzési pontokon próbál bejutni az EBESZ-misszió

Az ukrán kérésnek megfelelően pénteken továbbindult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött missziója, és más ellenőrzési pontoknál próbál bejutni a Krím félsziget belsejébe - tájékoztatta a misszió vezetője, Ács Gábor pénteken az MTI-t.

Ukrajna a 2011. évi Bécsi Dokumentum alapján kérte az egyezmény államait, hogy vegyenek részt egy megfigyelő misszióban, amelynek célja eloszlatni az ukrán fél kételyeit a Krím félszigeten folyó katonai tevékenységgel kapcsolatban - ismertette az alezredes. A misszióban 22 ország 42 képviselője vesz részt.

Ács Gábor elmondta, hogy csütörtökön megpróbáltak bejutni a félsziget belsejébe, de az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik. Minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik - tette hozzá.

A misszióvezető ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön két ilyen pontról visszafordították delegációjukat. Most is úton vannak, és megpróbálnak a másik három ellenőrzési pont valamelyikén bejutni - tájékoztatott.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

A 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizzék az ukrán katonai objektumokat.

A németek többsége nem akar gazdasági szankciókat Oroszország ellen

Németországban a lakosság többsége ellenzi, hogy gazdasági büntetőintézkedéseket vezessenek be Oroszország ellen az ukrajnai konfliktus miatt, ugyanakkor a többség támogatja a kijevi vezetést és rendkívül bizalmatlan Moszkvával szemben - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD közszolgálati televízió és a Die Welt című lap megbízásából készült felmérés szerint a németek csupán 38 százaléka támogatná az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciókat, Ukrajna gazdasági támogatását viszont 72 százalék helyesli.

Az Oroszországba vetett bizalom az ukrajnai válság hatására történelmi mélypontra zuhant. Száz német közül mindössze 15 véli úgy, hogy Oroszország megbízható partner, ami a legalacsonyabb érték a Deutschlandtrend nevű felmérés 17 éves történetében, míg például Franciaországot a német lakosság 83 százaléka tartja megbízható szövetségesnek.

Vlagyimir Putyin orosz államfőről a németek csupán 8 százaléka gondolja, hogy demokratikus politikus, és 81 százalék egyetért azzal az állítással, hogy számára a cél minden eszközt szentesít, ha érvényesíteni kell az orosz érdekeket.

Az Európai Unió tagállamai közül Németország áll a legszorosabb gazdasági kapcsolatban Oroszországgal. Megfigyelők ennek tulajdonítják, hogy a berlini vezetés a krími válság tárgyalásos rendezésére törekszik és igen tartózkodó a jelképes szankcióknál komolyabb büntetőintézkedésekkel kapcsolatban. A lakosság helyesli ezt a hozzáállást, ezt mutatja, hogy a kormány munkájával általánosságban 51 százalék elégedetlen, és az elégedettek aránya 47 százalék, a berlini vezetés külpolitikájával viszont 67 százalék elégedett és csak 28 százalékos az elégedetlenek aránya.

Emelkedett a német külpolitikát irányító két politikus, Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter népszerűsége is. A konzervatív kormányfő munkájával elégedettek aránya a február elején mért 69 százalékról 71 százalékra emelkedett, a szociáldemokrata külügyminiszter pedig továbbra is a legnépszerűbb politikus, a lakosság 74 százaléka elégedett a munkájával, ami 4 százalékpontos emelkedést jelent.

Kijevből érkeztek tüntetők Ungvárra támogatni az új kárpátaljai kormányzót

Kárpátalja megye új kormányzóját támogató nagygyűlést tartottak pénteken Ungváron, ahol a kormányzati épületben feszült hangulatban ülésezik a megyei tanács (közgyűlés).

Valerij Luncsenkónak, Kárpátalja új kormányzójának a beiktatására és támogatására a kormánykoalíció három pártjának mintegy tíz parlamenti képviselője érkezett Ungvárra, és szólalt fel a nagygyűlésen. Az ungvári születésű Zorjan Skirjak, a kijevi tüntetések, azaz a Majdan egyik fő szervezője beszédében hangsúlyozta: azért érkeztek nagy számban Kijevből az új kormányzó támogatására, mert Kárpátalján feszült a helyzet, ugyanis a régi rendszer "köpönyeget fordított haszonélvezői" vissza akarnak térni a hatalomba.

Kijelentette: nem szabad megengedni, hogy a kijevi tüntetéseket messzire elkerülő Viktor Baloga - parlamenti képviselő - "helyi oligarcha és családi klánja" továbbra is ellenőrzése alatt tartsa Kárpátalját és népét. Közölte, kijevi képviselőtársai minden támogatást megadnak Luncsenkónak, és megakadályozzák Kárpátalján a zavarkeltést, amelynek egyik példája volt, ahogy a Jobboldali Szektor (PSZ) nevében valakik csütörtökön az utcán lemondatták a megye újonnan kinevezett rendőrparancsnokát. Elmondta, péntek reggel beszélt Dmitro Jarossal, a PSZ vezetőjével, aki elhatárolódott az ungvári esettől. A szónok felszólította Vaszil Turdaj rendőrparancsnokot, hogy folytassa a munkát, és tegyen meg mindent a Kárpátalján felbukkanó zavarkeltők és provokátorok megfékezése érdekében.

A nagygyűlésen beszélő kijevi parlamenti képviselők többsége kifejtette, meg kell akadályozni a Baloga-klánt abban, hogy "feudális" hatalmat gyakorolhasson Kárpátalján. Több honatya azt állította, az orosz titkosszolgálatok megpróbálnak Ukrajna határai mentén a krímihez hasonló bizonytalan helyzetet, káoszt előidézni, és Kárpátalja az egyik célterületük.

Beszédében Andrij Sevcsenko, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti képviselője, az ukrán törvényhozás kisebbségi és emberjogi bizottságának alelnöke, a kijevi tüntetések egyik legaktívabb résztvevője - utalva a Krímben kialakult helyzetre - hangsúlyozta: Kárpátalja európai régió, kicsiben olyan, mint Ukrajna, soknemzetiségű, színes kultúrájú, több vallású, és meg kell őrizni az egységét. Kiemelte: Kárpátalján összefogásra van szükség, "nem számít, ki milyen nyelven beszél, hány ország útlevele van a zsebében vagy milyen templomba jár". A honatya Kijev támogatásáról biztosította Valerij Luncsenkót, aki - mint mondta - a Majdan végig kitartó, félelmet nem ismerően bátor résztvevője volt.

Pénteken Ungváron, a kormányzati épületben tartja soros ülését a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amelyen beiktatják tisztségébe Luncsenko kormányzót, és a képviselők a tervek szerint a testület vezetését érintő személyi kérdésekről is döntenek. Az ülésterem előtti csarnokban több száz tüntető jelent meg, egy részük az új hatalmat támogatja, másik részük a Viktor Baloga vezette, Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum párt híve. A demonstrálók heves vitát követően elmentek a helyszínről.

Az orosz felsőház támogatja a Krím csatlakozását Oroszországhoz

Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre - jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök pénteken Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva.

Valentyina Matvijenko "bátor, férfias tettnek" nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki "elvi döntését" az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról. A felsőház elnöke a sajtó számára nyilvános tárgyaláson többször is elragadtatásának adott hangot, hogy a krími vezetés a kijevi fenyegetések ellenére vállalni merte ezt a döntést.

A Szövetségi Tanács szenátorai nagy tapssal fogadták a Vlagyimir Konsztantyinov parlamenti elnök vezette krími küldöttséget, ahogy később szinte minden megszólalásukat is a találkozón.

Matvijenko megismételte a Kreml álláspontját, miszerint az új ukrán vezetés törvénytelenül jutott hatalomra. Az állította, Ukrajnában nincsenek meg a feltételek a tisztességes és törvényes választások megtartásához. A megfélemlítés és erőszak, a Viktor Janukovics elnök vezette korábbi hatalom embereinek üldözése közepette nem lehet legitim választásokat tartani - mondta.

Matvijenko szerint ugyanakkor a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére. Egyúttal bejelentette, hogy követelik a kijevi főtérnél (a februári tüntetések csúcspontján) történt gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását.

Matvijenko azt is hangoztatta, hogy nem akarnak háborút Ukrajnával. (A felsőház a múlt szombaton hagyta jóvá az orosz elnök kérését, hogy bevethesse a fegyveres erőket Ukrajnában az ott élő oroszok védelmében.)

Konsztantyinov a sajtónak azt mondta, "ennyire még sohasem volt egységes a krími parlament abban, hogy a krími autonóm területnek mielőbb csatlakoznia kell Oroszországhoz". Az orosz származású krími politikus azzal indokolta a terület státusáról eredetileg május 25-re kitűzött népszavazás előbbre hozatalát, hogy attól tartottak, "a kijevi hatalom addigra leszámol velük".

Hangsúlyozta, hogy az ukrán központi választási bizottság (CVK) nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában. Kijevben a CVK elnöke közölte, hogy nem engedélyezik a hozzáférést a krími és a szevasztopoli választók adatbázisához.

A krími parlament elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben "egy zsák krumpliként" Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz.

A Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának "szabad és demokratikus" döntését. Szergej Zseleznyak, a törvényhozás alsóházának alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR) vezetőségi tagja pedig közölte, hogy amint megszavazzák a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását, a lehető legrövidebb idő alatt biztosítani fogják a krími lakosságnak, hogy az Oroszországi Föderáció állampolgáraival egyenlő jogokat élvezhessenek.

Konsztantyinov egy meglepő kijelentést is tett a találkozón. Azt mondta, a krími népszavazás után "mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz". Remélte, hogy "megjelenik Ukrajnában az új Bohdan Hmelnyickij (17. századi ukrán uralkodó és hadvezér), aki újraegyesíti a két hatalmas országot, amely nem tud egymás nélkül létezni".

Az oroszokat leginkább a szovjetellenesség zavarja

Az ukrajnai eseményekben az oroszokat leginkább a szovjetellenesség zavarja - állítja Andrej Zubov orosz történészprofesszor abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap közölt pénteken.

A professzor úgy vélte, hogy ma az egész posztszovjet térségben "a szovjet és a nem szovjet mentalitás párharcának vagyunk tanúi".

Rámutatott: a Szovjetunió felbomlását követően sem Oroszországban, sem Ukrajnában, de a balti köztársaságok kivételével egyetlen más posztszovjet köztársaságban sem került sor határozott szakításra a szovjet érával, múlttal. Megjegyezte: jellemző például, hogy a Krímben az elmúlt napokban az orosz állami zászló mellé a szovjet, s nem az orosz hadiflotta zászlaját tűzték ki.

A mai ukrajnai események, amikor sorra döntik le a Lenin-szobrokat, a középületekről sorra távolítják el az ötágú csillagokat és más szovjet jelképeket, a szovjet mentalitással rendelkező emberek számára "rendkívül érzékenyek". Mindazok, akik Harkivban, Donyeckben és másutt a Majdan ellen tüntetnek, bár azt állítják hogy oroszok, lényegében szovjetek" - magyarázza a dolgokat az egyik neves moszkvai egyetem, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IMO) professzora.

Az IMO professzorát a Vedomosztyi című orosz lapban a múlt héten megjelent írása miatt, amelyben az Anschluss-hoz hasonlította a Krím szerinte elképzelhető annektálását, kishíján elbocsátották az egyetemről.

Zubov szerint az oroszokat semmi sem bőszíti úgy fel, mint ha valaki a fasizmushoz hasonlítja a volt Szovjetuniót és a mai Oroszországot. Úgy látja, ez történt a Vedomosztyiban megjelent említett írása után is. A történészprofesszor azonban kitart korábbi álláspontja mellett.

"Adolf Hitler eljárását Ausztriában és Csehszlovákiában (a második világháború kezdetén) Oroszország ma a Krímben nagyon pontosan, részletekbe menően megismétli" - mutatott rá Zubov. Ahogy Hitler a csehszlovákiai szudétanémetek érdekei védelmével, úgy a mai Oroszország a krími oroszok érdekei védelmével érvel, holott ez "hazug kampány" - tette hozzá a történész. Leszögezte: ezzel semmiképpen sem Hitlert és Putyint kívánta hasonlítani egymáshoz.

A történész úgy látja, hogy a mai Oroszország újra felfedezte a "Brezsnyev-doktrínát". Ez a cseh lap magyarázata szerint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben azt jelentette, hogy a korabeli szocialista blokk országai a belpolitikájukban bizonyos mértékig önállóan dönthettek, de külpolitikájukat teljes mértékben a Szovjetunióhoz kellett igazítaniuk.

Szerinte ma "Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy a volt Szovjetunió egyetlen utódállam sem teljesen szabad és szuverén, s hogy mindegyiknek ilyen vagy olyan mértékben hallgatnia kell Oroszországra, s követnie kell annak bel- és külpolitikáját".

Nagyon veszélyes, hogy Oroszország Ukrajna miatt elszigetelődhet, magába fordulhat, ami diktatúrához vezethet - nyilatkozta Zubov a cseh napilapnak.

Fabius: Még nem késő a krími köztársaság elcsatolásának megakadályozása

Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint még nem késő rendezni a Krím félszigeten történt katonai beavatkozás és az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz történő csatlakozásáról március 16-ra kiírt referendum miatti válságot, amelyet Párizs Vlagyimir Putyin orosz elnök "taktikázásának" tekint.

A Krím félsziget Oroszországhoz történő csatolása "még nem történt meg" - hangsúlyozta pénteken Fabius a France Info francia hírrádióban. Arra a kérdésre, hogy "nem késő-e megakadályozni? Vlagyimir Putyin nem győzött-e?", Fabius azt válaszolta, hogy nem. Jelezte ugyanakkor, hogy amennyiben az első szankciók után, amelyekről csütörtökön az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján döntés született, "nem lesznek nagyon gyorsan eredmények", újabb (vízumtilalmi és vagyonzárolási) intézkedések várhatók az orosz vállalatok és vezetők ellen.

Arra a kérdésre, hogy személyesen Putyin ellen is tervez-e az EU büntetőlépéseket, Fabius megkerülte a választ. "Egy államfő esetében más a helyzet. A környezetével szemben viszont meg van rá a lehetőség, ha az oroszok nem értik meg, hogy vissza kell térni a normális nemzetközi kapcsolatokhoz" - mondta a francia külügyminiszter. 

Fabius szerint az orosz katonák krími jelenléte, az orosz kormány döntése az Oroszországot a Krímmel összekötő híd építéséről, a krími parlament felhívása, az orosz duma törvényjavaslata az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolásának szabályozásáról, valamint a referendum szövege és dátuma, "mindez természetesen Putyin taktikázása". 

Amennyiben Oroszország nem hátrál meg, "egy teljesen új dolog kezdődik az Európa és Oroszország közötti viszonyra nézve súlyos következményekkel" - hívta fel a figyelmet Fabius. Hozzátette: "Ez azt jelenti, hogy a gazdasági kapcsolatok többé nem lesznek ugyanazok, és ez nagy érvágás lesz Oroszország számára, amely gazdasági téren sérülékeny hatalom. De még nem tartunk itt". 
A francia diplomácia vezetője megerősítette, hogy egyetlen francia miniszter sem lesz jelen a szocsi téli paralimpiai játékok pénteki megnyitóján tiltakozásul az ukrajnai orosz katonai jelenlét miatt. 

"Teljesen ésszerűnek tűnő magatartást választottunk. Ami azt jelenti, hogy a sportolók büntetéséről nincs szó. Nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, hogy kijussanak. Hónapokon át készültek. Természetes, hogy ők ott lesznek" - mondta a külügyminiszter, 

Az Egyesült Államok és Norvégia is jelezte már, hogy nem küld hivatalos delegációt a szocsi téli paralimpiai játékok pénteki megnyitójára, s David Cameron brit miniszterelnök is bejelentette vasárnap, hogy kormánya bojkottálni fogja az eseményt.

Orosz elnöki szóvivő: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket

Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy pénteki nyilatkozatában.

A Rosszija 24 orosz állami hírtelevíziónak adott - egyelőre csak részlegesen ismertetett - interjúban Dmitrij Peszkov azt mondta, ennek inkább az ellenkezőjéről van szó: Oroszországtól kértek segítséget, és ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. 

Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin naponta igyekszik világossá tenni az orosz pozíciót, álláspontját külföldön mégsem értik meg. "Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat" - fogalmazott.

Konsztantyinov: Kijev nem akadályozhatja meg a krími népszavazást

A kijevi választási bizottság nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában - közölte Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság parlamenti elnöke pénteken, miután az orosz törvényhozás elnökével tárgyalt Moszkvában.

A krími orosz politikus hozzátette: a kijevi hatalom minden lépésére fel vannak készülve. Hozzátette: a találkozón is elmondta, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz. 

Vlagyimir Konsztantyinov az MTI kérdésére válaszolva elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben "egy zsák krumpliként" Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz.

A Krímbe érkezett az ukrán hadsereg egyik különleges egysége 


Az ukrán hadsereg egyik különleges egységének sikerült bejutnia a Krímbe – közölte a kijevi védelmi minisztérium sajtóosztálya ukrán hírportálok szerint.

A védelmi tárcánál hivatalosan megerősítették, hogy 25. dnyipropetrovszki légideszant dandár felderítő-diverziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva.

Itt, a Szimferopol és Alusta között fekvő településen van az ukrán parti őrség 36. dandárjának támaszpontja - írta a trust.ua és a lenta-ua.net hírportál, a napok óta orosz blokád alatt tartott krími ukrán bázisok egyikéről.

A honlapok nem tudják, hogy az ukrán deszantosok hogyan jutottak be a Krím félszigetre. Mindenesetre sikerült kapcsolatba lépni velük, és az alakulat egyik tisztje annyit elmondott, hogy teljes fegyverzettel érkeztek Perevalnojéba, és készek a végsőkig kitartani a krími orosz szeparatisták nyomásával szemben. 

A hírportálok más értesülései szerint a krími ukrán légvédelmi erőknél visszavonták a riadókészültséget, miután az orosz fegyveresek által megszállt szevasztopoli rádiótechnikai és rakétadandárok nem harcképesek. A dandároknál lévő Sz-300-as és a Buk rakéták fegyverzetét és kabinjait a híradások szerint lezárták és lepecsételték.

Hszinhua: az ukrán helyzet a Nyugat kudarca

A Nyugat fiaskójának tartja az ukrajnai helyzetet a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Pénteki kommentárjában úgy véli, a nyugati vezetőknek nincs miért gratulálniuk egymásnak.

A szerző szerint az ukrán ellenzék a Nyugat támogatásával megdöntötte az oroszbarát kormányt, távozásra kényszerítette gyűlölt elnöküket, ezzel megalázó csapást mérve a Kremlre.

A geopolitikai küzdelmek utolsó körében a Nyugat nagy győzelemnek hihette a történteket, de a dolgok másként alakultak - jegyezte meg a cikkíró. Mint fogalmaz, most, "amikor Moszkva bevonultatta katonáit a keleti országrészbe, hogy megvédje Oroszország jogos érdekeit, és az oroszbarát régiók a kiválást sürgetik, Ukrajna a teljes káosz és szétesés határán imbolyog".

A Nyugat stratégiája, "az úgynevezett demokratikus és Nyugat-barát ukrán kormány felállítása sehova sem vezetett" - állapítja meg az írás. Hozzáteszi: csak zűrzavart keltettek, aminek rendbe tételére sem elegendő képességük, sem bölcsességük nincs. Kudarcra ítéltetett tervük kezdetektől fogva alapvetően hibás volt.

A szerző úgy véli, tudható volt, hogy a Nyugat "lábon lövi magát", amikor úgy döntött, hogy a demokrácia támogatását színlelve, elfogult közvetítést ajánlva beavatkozott Ukrajna belügyeibe. Másodszor - teszi hozzá a Hszinhua - a nyugatiak alábecsülték Oroszország eltökéltségét arra, hogy megvédje alapvető érdekeit, ha kell, rendet tegyen határa közvetlen szomszédságában.

"A nyugati vezetők téveszméje volt, hogy megkopott erkölcsi tekintélyükkel és hiányos kasszájukkal képesek lesznek egy akkora feladatot tejesíteni, mint egy ország felépítése" - szól a megállapítás. Az orosz vezetők (viszont) terveikkel és hatékony ellenlépéseikkel "újra bizonyították hitelességüket és eszességüket" - következtet a cikkíró. 

A világ ismét tanúja lehet annak, hogy egy nagy ország darabokra hullik, mert a magasztos eszméivel kérkedő, ügyetlen és önző Nyugat nem képes gyakorlati megoldásokra - hangoztatta a kínai hírügynökség.

Ukrán válság - Az orosz felsőház támogatja a krími köztársaság csatlakozását

Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre - jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök pénteken Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva.

Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke bátor tettnek nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki "elvi" döntését az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról. 

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke a félsziget lakosságának fenyegetettségével indokolta határozatukat.

A Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának "szabad és demokratikus" döntését.

Orosz ellenzéki: a Krím bekebelezése pokolgép Oroszország egysége alatt

Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy a Krím bekebelezésével Moszkva "pokolgépet helyez el Oroszország egysége alá", és példát mutat az oroszországi szakadároknak.

"A Krím annektálásával pokolgép kerül Oroszország egysége alá. Amíg drága az olaj, az ország nem esik szét. És most képzeljék el azt a helyzetet, hogy az olaj hordónkénti ára 50-60 dollár. A súlyos költségvetési válság függetlenségre fogja ösztökélni a szakadárokat" - idézte az UNIAN hírügynökség csütörtökön késő este Nyemcovot.

Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy nem Csecsenföldre vagy Dagesztánra gondol, mivel ezek a régiók vígan megélnek Oroszország pénzéből, és nem akarnak különválni. "Tatárföld, Baskírföld, Jakutföld és Szibéria régióiról van szó. Vagyis pénzügyileg erős régiókról, amelyek szépen meg tudnak élni a szövetségi központ nélkül is. Az oroszországi szakadárok számára lelkesítő lesz a Krím példája" - mondta Nyemcov, volt miniszterelnök-helyettes, az RPR-Parnasz párt társelnöke. 

A politikus úgy folytatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utánzásra méltó példa lesz az orosz szakadárok számára. "Ha józanul vetünk pillantást a problémára, egészen nyilvánvalóvá válik, hogy a Krím annektálása politikailag bűnös, jogilag törvénytelen, gazdaságilag abszurd és rendkívül káros" - mondta Nyemcov.

Az ellenzéki politikus leszögezte, hogy Putyin megsérti Oroszország nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket az 1994-es budapesti egyezmény aláírásával vállalt. Ebben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a letéteményese lett, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról - emlékeztetett Nyemcov. A Krím annektálása után azonban Ukrajna is mentesül a saját kötelezettségei teljesítése alól, megpróbál atomhatalommá válni, és - mondja Nyemcov - azzá is válik.

A politikus kifejti, hogy szerinte miért törvénytelen a Krím bekebelezése. A március 16-re kiírt Krími népszavazást az orosz hadsereg által megszállt területen tartják meg, és amellett, hogy nevetségesen kevés időt - tíz napot - szánnak a kampányra, további gondot jelent az, hogy az ukrán törvények egyáltalán nem teszik lehetővé a regionális népszavazások megtartását. 

"Milyen ukrán törvény alapján akar Putyin népszavazást rendezni? Nyilvánvaló, hogy a világon senki se fogja elfogadni a referendum eredményét kivéve Putyint..." - így Nyemcov. Meggyőződése szerint a népszavazás jogalapján történő annektálást sem fogja elismerni senki se, még Nurszultan Nazarbajev kazah vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sem.

A politikus biztos abban is, hogy Oroszország további gazdasági szankciókra számíthat a Nyugat részéről, az orosz vállalatok nyomás alá kerülnek Európában és az Egyesült Államokban, Oroszországot kiszorítják minden piacról, beleértve az energiapiacokat is, és mindez válsághoz, elszegényedéshez és munkahelyek elvesztéséhez fog vezetni.

"A birodalmi paranoiáért mindnyájunknak fizetnünk kell majd" - mondja Nyemcov, aki szerint az oroszok semmit se nyernek a Krím bekebelezésével, hanem inkább csak gondokat vesznek a nyakukba.

"És végül, szükségünk van-e nekünk esküdt ellenségre a szomszédban? Ukrajnát értem ez alatt, és a csodálatos, számunkra közeli népét" - hangsúlyozta Borisz Nyemcov.

Oroszországhoz való csatlakozásról döntött Szevasztopol önkormányzata

Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott határozatot csütörtök este a fekete-tengeri város önkormányzata.

Az UNIAN és az Interfax-Ukraina hírügynökség jelentése szerint a városi tanács rendkívüli ülésén határozott arról, hogy "Szevasztopol belép az Orosz Föderációba annak szubjektumaként". Emellett támogatásáról biztosította a krími parlament döntését a terület jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről, illetve döntött arról, hogy Szevasztopolban is megrendezik a március 16-i referendumot.

A képviselőtestület indoklása szerint az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló döntés összhangban van az ukrán alkotmánnyal és egy sor nemzetközi egyezménnyel, köztük az európai önkormányzati chartával is.

A városi tanács ülése idején emberek sokasága gyűlt össze a városháza előtt, szónokok hangosbeszélővel tájékoztatták őket a képviselőtestületben zajló eseményekről. A városi tanács ülését élőben közvetítette a szevasztopoli tévé.

A krími válságban Szevasztopol sorsa kulcsfontosságú kérdés, mivel ott állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta.