Elkésett számonkérés: 15 fehérvári karhatalmista verte a három martonvásári kutatót

Az  adatok szerint 1957 márciusában   tizenöt  fehérvári karhatalmista ment Martonvásárra egyebek mellett azért, hogy házkutatást tartsanak "ellenforradalmár-gyanús" személyeknél. Ezek között volt a Magyar Tudományos Akadémia  Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének három szakembere. A házkutatások után letartóztatták, majd a pufajkások és a helyi rendőrség tagjai  három órán át ütötték őket. Ennek során egyikük  több hét alatt gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett.

 A gyanú szerint Biszkunak erről legkésőbb 1957. április 9-én egy  jelentésből értesülnie kellett, de az akkori törvénnyel ellentétben  nem kezdeményezett eljárást, inkább elrendelte az iratok elsüllyesztését. A jogi alap és minősítés (nehéz szöveg lesz) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, a diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló, tavaly elfogadott törvényben meghatározott, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos  bűnpártolás. 

Biszku ellen a feljelentést jobbikos képviselők tették.   A gyanúsított  a forradalom  után az állampártnak, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt. Biszkut korábban két sortűzzel (a budapesti Nyugati térivel és a salgótarjánival)  összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel is meggyanúsították. Mit jelentett a megtorlás az ország számára?  Négyszázötven embert végeztek ki 1961-ig, 22 ezren kerültek börtönbe, s több, mint 200 ezren disszidáltak.

A számonkérés felé az út már több, mint húsz éve nyitva áll, ez azonban máig sem történt meg. Az első lépést Pozsgay  Imre tette  meg 1989 januárjában, amikor  kijelentette: az 1956 előtti politikai válság főszereplői közül a történelem Nagy Imrét igazolta, s azt, ami  1956-ban történt, nem ellenforradalomnak, hanem "egy oligarchikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni népfelkelésnek tartja."

A martonvásári eset csak egy  a sok közül, amivel Biszkut szembesíthetik, hiszen akkoriban "futószalagon" verték,  ölték,  kínozták  az embereket.  Íme egy korabeli jelentésrészlet (betűhíven!), amiben okot hazudnak a verésre:   "Későbbiek folyamán amikor már a többi társának az előálitása is megtörtént, és Olajos kihalgatására került a sor ő szemtelen arogáns és a karhatalomra nézve sértő magatartást tanúsított. Töbszöri figyelmeztetésünk ellenére is a felderítő elvtársat megrugta. Erre a jelenlévőkkel együttesen kemény modszerrel lett rendre utasítva."