Szab, hegeszt, kötöz - érdemes?

- Mindig is az volt a véleményem, hogy a színháznak reagálnia kell a mindennapi világ problémáira, kihívásaira. Mivel a szombathelyi Weöres színház jó kapcsolatot ápol a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, így tudtunk erről a munkaerőpiaci problémáról, nevezetesen hogy számos szakmában hiány van jó szakemberből. Nekem erre támadt egy ötletem, hogy akkor csináljunk egy ilyen, hiányszakmákat bemutató darabot a fiataloknak. Lehetőleg olyat, amelyre ők is kíváncsiak - vázolja fel a darab eredettörténetét a vasi teátrum igazgatója, Jordán Tamás, aki a kamasz Király Jánost terelgeti a tanműhelyek világában.

- Nekem is van egy tizen-négy éves fiam, így nagyjából tudom, mivel lehet lekötni egy óra erejéig - még a színházban is - ezt a korosztályt. Nehéz közönség, annyi biztos. De talán a Szakma Színház sikerét jelzi, hogy közelítünk a harmincadik előadáshoz, és a legvadabb közönség is elcsendesül az ötödik percben - teszi hozzá a Nemzeti Színház egykori direktora.

És valóban! A már vakáció előtti lazaságból a színházba betérő ifjak - egy részük, saját bevallása szerint, csak akkor lépi át a Bartók színház kapuját, ha nagyon muszáj - a Jordán Tamás által említett ötödik percben már szinte száz százalékosan a darabra koncentrál.

Teheti ezt minden akadály nélkül, hisz a színházi szakmázást a tizenévesek nyelvére szabták. Szisztematikusan adagolt, fogyasztható humorban sincs hiány, így a Bartók nagytermébe beterelt nagyérdemű nem a mobiltelefonját babrálja élénken, hanem az élet és pályaválasztás nagy kérdéseivel birkózó Jancsit követi. Mindezek mellett az az érzésünk, hogy a Jordán-féle merlini színház ellenére a fiatalokat nem kötné így le a darab, ha a vasi stáb nem igazolt volna a Szakmák Színházához egy igazi színháztechnikai kuriózumot. A színpad közepére tett tisztes méretű vásznon futó videótechnika és a valós térben zajló játék vegyítésével igyekeznek látványossá, s a kamaszközönség számára élvezetessé tenni a szakmák bemutatását. Öt hiányszakma élménymagjait próbálja elvetni a padsorokban ülő kútfőkbe a társulat. A lakatos, az elektroműszerész, az asztalos, a szabó és egy merlini baleset folytán a kórházi ápoló szakma mosolygós profilja is feltűnik a kedvcsináló darabban. És, ahogy egy huszonegyedik századi mesében is illik, az eddig hánykódó kamaszunknak, Király Jancsinak lesz szakmás életcélja, örök barátra lel a tanműhelyben, sőt még a szerelem is kinéz a nem is oly távoli jövőben.

Hogy mindez mennyire is szolgálja a megfogalmazott célt, azaz a kétkezi iparos munka becsületének rehabilitálását a tizenéves, leendő pályaválasztók körében, arról Jordán Tamás így vélekedik:

- Pontos kimutatásunk természetesen nincs és nem is lehet. Ha már sikerült egy rövid időre is elgondolkodtatni a srácokat, hogy lehet egy ilyen utat is választani, már bizonyosan megérte. Másrészt pedig ez valódi színház is. Nekem, mint színházigazgatónak nagy öröm, hogy városról városra több száz fiatal bemegy, és kulturáltan végignéz egy darabot a színházban. Hátha lesznek páran, akiket megérint ez a világ is.

A darab utáni rapid szondázás után kiderült, hogy a fiatalok többsége kifejezetten jól szórakozott, ám hogy hány leendő hegesztő szerzett elegendő motivációt, az kérdéses, hiszen mint a fiatalok mondták: e témával inkább a nyári szünet után foglalkoznak majd behatóan.

Mint a helyszínen megtudtuk, a Szakmák Színháza folytatása is készül: szintén Jordán Tamás és társulata kivitelezésében, akik ezúttal a középiskolás korosztályt céloznák meg - mégpedig hol máshol, mint a továbbtanulás útján. Az érettségi előtt álló ifjúságot pedig a mérnök életpálya felé terelné a stílszerűen Mérnökök Színháza címre keresztelt kedvcsináló.

Már készül a folytatás - a Mérnökök Színháza címmel középiskolásoknak