Kovács-Seres Hunor péntek délelőtt mutatkozik be a párizsi Eb-n

Dunaújváros – Jó előjelekkel indulhatott útnak tegnap Kovács-Seres Hunor, hiszen öt héttel ezelőtt magyar bajnok lett a serdülők (14-15 évesek) között az öt kilométeres távon.

Ezután Balatonalmádiban edzőtáborozott, ahol remekül felkészülhetett a kontinensviadalra. Nem is akárkikkel: Olasz Annával, a világ- és Európa-bajnoki ezüstérmessel, Rasovszky Kristóffal, aki világbajnok és kétszeres Európa-bajnok. Mindketten a felnőttek között érték el ezeket az eredményeket.

– Pénteken délelőtt az öt kilométeres távon indulok, és az is lehet, hogy vasárnap tagja leszek a mixváltónak. Jó erőben vagyok, az eredményeim is biztatóak. Szeretnék dobogóra állni, de titkon az aranyéremre gondolok – nyilatkozta indulás előtt a versenyző.

Hunor egyébként a medencében is eredményes, tizenötszörös magyar bajnok, 400 méter vegyesen pedig korosztályában ranglistavezető Európában.

– A medencés számokra is készülök, bár nagy hullámokban egészen más úszni, mint az uszodában. Tudom a két szakágat ötvözni – hallottuk a dunaújvárosi úszótól, aki egyébként cecei.

Szabó Gergő, a sportoló edzője igen jó véleménnyel van a tanítványáról.

– Remek az állóképessége, a nyílt vízi úszás elég kemény, sok a test-test elleni harc, de Hunor jó a „küzdősportban” is. A rajtnál hetven ember közül jól kijönni nem egyszerű dolog, de Hunor bátor, mentálisan nagyon erős, céltudatos, akaraterős. A családja Cecén dinnyét termeszt, tudja, milyen a kemény munka, tudja mit kaphat az élettől.

A nyílt vízi úszásról jóval kevesebbet tudnak az emberek, mint a medencésről, pedig igen komoly múltja van. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy hazánk első olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd Athénban nyílt vízen nyerte. Önálló sportágként 2008-ban Pekingben lett az olimpiai program része, ezért nem annyira népszerű, mint a medencés. Bár 2012-ben, amikor Londonban Risztov Éva olimpiai bajnok lett, egy ország ismerte meg a sportágat.

A LEN először 1989-ben rendezett, akkor még különálló nyílt vízi Európa-bajnokságot, majd 1995-től a „nagy” Eb-k része lett a sportág. Érdekesség, hogy a hőskorban a leghosszabb, a 25 kilométeres táv szerepelt a programban, amíg 1995-ben az 5 és 25 km volt műsoron, a ma legnépszerűbbnek számító 10 km-t első ízben a 2002-es berlini Eb-n rendezték meg. A versenyek tömegrajttal indulnak, és egy kijelölt pályán kell a bójákkal kijelölt köröket teljesíteni (ezek hossza a helyi adottságoktól függ, általában 2,5 km-esek, de van, ahol 1,25 km-esek).

Nyílt vízi viadalt csakis állóvízben lehet rendezni. Igazából kizárólag a vízhőmérséklet jelenthet korlátot – a jelenlegi szabályok szerint minimum tizenhat, maximum harmincegy fokos vízben lehet nemzetközi viadalt lebonyolítani – tudhatjuk meg a Magyar Úszó Szövetség honlapjáról.