Ha van egy kulcsod, de nem tudod, mi az, amit nyit – képgalériával

A vetítés a szokásos menetrenddelm zajlott, Schmidt-Czetli Ágnes könyvtárvezető mesélt a kötetről, illetve a filmadaptáció érdekességeiről az alkotás előtt, majd azok, akik meg tudtak szólalni, megbeszélték a végén, milyen hatással volt rájuk a film.

A Rém hangosan és irtó közel egy 2011-ben (a szeptember 11-i terrortámadás évfordulóján) bemutatott filmdráma Stephen Daldry (Billy Elliot, Az órák, Az olvasó) rendezésében. A forgatókönyv Jonathan Jonatahan Safran Foer 2005-ben készült, a 9/11 irodalom egyik emblematikus darabjaként számontartott azonos című regényéből készült. A filmet két Oscar-díjra is jelölték, de végül nem kapott egyet sem, pedig aki látta, többet is megszavazna neki. A kapcsolódó érdekességekhez tartozik, hogy az egyik főszerplő Sandra Bullock, aki a támadás idején New Yorkban volt, és saját szemével látta becsapódni a második gépet, a férfi főszereplő, Tom Hanks pedig szerepel a könyvben is A szerelem hullámhosszán című film kapcsán. Az akkor mindössze huszonöt éves szerző 2002-es, Minden vilángol című első regényéért megkapta a Guardian First Book Awardot.

A főszereplő, egy 11 éves kisfiú, Oskar Schell, aki a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásban elveszíti édesapját. A generációkon átívelő regény a kreatív ötletek és fantasztikus fordulatok egyedülálló gyűjteménye, egy magával ragadó történet sorsfordító találkozásokról és tragikus elválásokról, szeretetről és gyászról, az elveszett gyermekkori biztonság újrateremtésének vágyáról és a felnőtt élettel járó veszteségek elkerülhetetlenségéről. Vagyis hiába marad mindvégig a kisfiú a történet fókuszában, találkozásain keresztül egy nagyon széles spektrumot mutat meg a világból.

A film drámaiságát és megrendítő erejét jól mutatja az a pár mondat, ami rögtön az elején elhangzik: 

Sokatmondó a kötet fülszövege is: Ha netán az ember egy lángoló felhőkarcolóból kényszerül kiugrani, nem árt, ha aznap a madáreledeles trikóját viseli, mert akkor a madarak rászállnak, és a levegőben tartják. Ugyancsak életet menthet az olyan toronyház, amely képes liftként a földbe süllyedni, hogy még akkor is épségben le lehessen jutni a legfelső emeletéről, ha nekirepül egy utasszállító. Ha pedig mégis bekövetkezne a legrosszabb, hasznos lehet egy speciális csatornarendszer, amely a párnákból egy hatalmas víztározóba vezetné a könnyeket, mert akkor a rádióban beolvasott vízállás alapján mindenki tudná, hányan sírták álomba magukat bánatukban.

Talán nem véletlen, hogy ilyen egyszerre mesébe illő és baljóslatú találmányokról ábrándozik Oskar Schell, a Rém hangosan és irtó közel kilencéves főszereplője, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el imádott édesapját. De mi mást tehetne egy szülőjének hiányával küszködő, fékezhetetlen fantáziájú kisfiú? Nos, például nagyszabású nyomozásba kezdhet: mert miután Oskar apja holmijai között egy „Black” feliratú borítékra bukkan, benne egy kulccsal, elhatározza, hogy felkeresi New York összes Black családnevű lakóját, és kideríti, miféle titkot őriz a kulcshoz tartozó zár.