Turbina nem adja fel, nem engedi el a jövőt

Turbina

Miután az érkezőket – ismerjük el, rendkívül stílusosan – a hangszórókból hol dübörgő, hol dallamos rockzene fogadta, Turbók János elmondta az árnyék alá bújt érdeklődőknek: az Agárdi Popstrandot szinte teljes egészében a saját erejéből hozta létre. Fákat épített, csatornázott, szinte mindent a két kezével valósított meg az eltelt évek során. Ám támogatások hiányában, pusztán a koncertjegyek bevételeiből nem tudja biztosítani a további működés feltételeit.

– A tét az, lesz-e jövőre a Velencei-tónak ezen a helyen olyan szabadtéri színpada, amely nem csak kulturális értéket ad a közönségnek, de társadalmi és közéleti ügyeket is bátran felvállal – folytatta a főrendező. Felidézte: – Nyaranta hat-hét-nyolc hétvégén át szerveztem rendszeresen a programokat, és ez soha nem volt könnyű feladat. A helyzetünk azonban most különösen nehézzé vált, de mégis optimista vagyok, mert levelet kaptam a kulturális minisztériumtól, azt írták, segítenek. Nem lehet ezt az egészet a meglévő feltételek mellett tovább életben tartani, és hiába pályázok, nem járok sikerrel. Egy pályázatban például a 816. helyen szerepelek, ezért aztán még egy vaskályhára sem jut pénz a melegedőben. Valahogyan el kell érni, hogy az Agárdi Popstrand megkapja méltó helyét a hazai kulturális élet színpadán. Hiszen valamiért szeretik a művészek, szereti a közönség: akkor mi a baj?

Való igaz, hogy a hazai zenekarok és a közönség az elmúlt évtizedekben egyenrangú helynek tartották Agárdot a Budai Ifjúsági Parkkal (Ifipark), a Kertészeti Egyetem Klubjával (KEK), a Közgáz Klubbal, a Bercsényivel, a Tabánnal, a Kisstadionnal. Ezzel pedig bizonyos tekintetben történelmi helyszínné vált, ezt pedig már soha nem lehet elvitatni.

Turbók János persze már megőszült, kissé lassabban mozog, talán a mosolya sem olyan, mint húsz éve, de energiája olyan, mint a szunnyadó vulkán tüze, amikor azt hangsúlyozza, hogy a létesítmény még mindig egyfajta különleges életérzést nyújt azoknak, akik évtizedek óta látogatják: és erre különösen büszke. Hozzátette, maga is sérült gyermeket nevelt fel, ezért nála mindig fontos hangsúlyt kapott a szociális érzékenység, így minden formában igyekszik támogatni azokat, akik másként nem jutnának el egy-egy könnyűzenei rendezvényre, tiszteletjegyekkel próbálja elismerni a munkát, amely sokat tesz másokért: intézményként például a székesfehérvári Szent György Kórház, valamint a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház is ezek között van. De kaptak jegyet tőle árvízzel harcoló önkéntesek, vagy a vörösiszap katasztrófa következményeivel küzdők is.

– Ezen a helyen még soha senkit semmilyen bántódás nem ért, és azok, akik nálam jártak, általában úgy távoztak, hogy itt új barátokat találtak. Negyvenöt éve alapelvem, hogy a közönség lásson egy összképet, ezért építettem fel a színpadot olyannak, amilyennek mindenki szerette és szereti. Évek óta jönnek a hozzám idősebbek és fiatalok, egész csoportok, érkeznek gyalog, vonattal, autóval és busszal, és nem egy éve, nem két éve, évtizedek óta. Nem folytatom, mert akkor azt mondják, a Turbina hősködik, de fedezzenek már fel minket negyvenöt év után! Sok barátom van, ám a közönség barátsága a legfontosabb, de higgyék el, ez nem elég. Úgy látszik, meg kell változnom, változtatnom kell, mert ilyen színvonalon ezt a munkát lehetetlen csak a koncertek jegybevételeiből tovább csinálni.

Turbina nemzetben gondolkodó embernek vallja magát, a nemzeti zászló és a székely lobogó előtt állva fakadt ki, amikor azt mondta, a Velencei-tó fejlesztéséből szerinte többnyire kimaradt a kultúra. Állítja, hogy nem kapott érdemi támogatást sem az Agárdi Popstrand, sem pedig a téli jégpálya fenntartásához. Csak csinálta mindkettőt.

A tájékoztató helyszínét plakátok vették körbe, olyanok, amelyek az elmúlt évtizedek popstrandos programjait idézték fel a tájékoztató résztvevői előtt: az Edda Művek, aztán a Bikini, Demjén Ferenc, a Hooligans, Szikora Róbert és az R-Go, Charlie, az Ismerős Arcok, a P. Mobil, a Piramis, az Omega, a Tankcsapda, a Beatrice, a Skorpió együttesek fellépéseit idézték a régi papírok, feliratok és fényképek. De a felsorolás nyilván nem lehet teljes. Ami biztos, az annyi, hogy a hosszú évek során részévé vált a Velencei-tó térségének az Agárdi Popstrand, felejthetetlenné vált négy generáció számára, miközben fogalommá lett Turbók János, Turbina is azoknak, akik szerették, szeretik a magyar rockzenét és mindazt, amit képviselt.

Kár volna veszni hagyni mindezt!, hangzott el, és Turbina kedvenc szavajárását idézte, amikor azt mondta, annyira feldúlja a múlt felidézése és a kialakult helyzet, hogy kirázza tőle a hideg. De azt, hogy nem adott fel semmit, mi sem jelzi jobban, mint a következő rendezvény ténye: augusztus 19-én ismét fellép nála Vikidál Gyula és a Mobilmánia. Ő úgy nevezte el az eseményt, hogy egy igazi „életjel” koncert lesz.

A városvezető

– János a hetvenes évek második fele óta nagy sikerrel tartja itt a koncerteket – mondta a FEOL-nak a sajtótájékoztató után Tóth István, Gárdony polgármestere. – Az önkormányzattól 24 éve kapott egy 22 éves szerződést, egy akkoriban is szerénynek tűnő bérleti díjért megkapta a területet. De azóta sokat változott a világ. A terület szerintem teljes egészében tönkrement, bár akkor sem volt egy „épületes”, amikor újnak számított, de azóta az egésznek leromlott az állaga. Régebben arra nem volt pénz, hogy karban tartsa ez a város. Most egy új fejlesztést indítottunk el itt a tópart területén, amelyek szálai majd összeérnek, márpedig ez is egy helyszín. Tavalyelőtt lejárt a 22 év, akkor Jánossal egyeztettünk, hogy további egy évet biztosítunk, hogy gondolja át a folytatást: ez a COVID-járvány után volt, márpedig azokban az időkben elég nehéz volt koncertet tartani. De aztán két nagyon sikeres Edda-koncert következett, és megbeszéltük, hogy próbáljon kormányzati támogatást szerezni az épületek felújításához. Most újra kötöttünk egy szerény bérleti szerződést annak érdekében, hátha megtalálja az utat.

Tóth István polgármester az elmondottakhoz hozzátette, valószínűleg sok pénzre lesz szükség, hiszen az egész infrastruktúrát rendbe kell tenni.

– Kiépítettünk egy új villanyvezetéket, építjük a Napsugár strand új bejárati részét, új vizes blokkokat. De ha itt nagyobb fejlesztés lesz, abban nekünk mindenképpen benne kell lennünk, mert Jánosnak a színpadon kívül nincs tulajdona. Azaz minden a miénk, ezért vele együtt tudunk csak gondolkodni. Ki kell találnunk, fenntartjuk-e a létesítményt, amolyan történelmi helyszínként. Ebben megvan a hajlandóság, de más feltételeket kell teremteni, mert a meglévőket sokan nem fogadják el. Pataki Attila elvitte a koncertjét Gárdonyba… Részben értem. János sokat dolgozott Pataki Attilával, de hát a pénz beszél, a kutya ugat. Valószínű, hogy jobb feltételekkel tud a Pataki Attila Gárdonyban helyet kapni. Szeretném, ha ez a helyzet rendeződne, mi készek vagyunk arra, hogy bármilyen forrást, ha kapunk, ezt a részt felújítjuk és átalakítjuk úgy, hogy alkalmas legyen egy zenei központnak és akkor a környékét is átalakíthatjuk.

A minisztérium

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Művészetért és Közösségi Művelődésért Felelős Helyettes Államtitkársága július 18-án keltezett levelet küldött Turbók Jánosnak.

„A kulturális tárca méltányolja az Agárdi Popstrand fenntartáséért az utóbbi 45 évben megtett erőfeszítéseit, a hazai koncertélet, és fesztiválszezon egyik meghatározó szereplőjeként a közösségépítésre irányuló tevékenységét, kiemelten fontosnak tartjuk. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelnem kívül azokat a rajtunk kívülálló világpolitikai és gazdasági tényezőket, melyek jelentős hatással vannak Magyarország financiális helyzetére. Az elhúzódó háború és az energiaválság következtében a kulturális támogatások költségvetési forrásai nagymértékben szűkültek, ennek megfelelően fesztiválokra, könnyűzenei programok támogatására – ahogy más fontos kulturális és közösségteremtő alkalmakra is – kevesebb állami forrás áll rendelkezésre. Annak érdekében, hogy az Agárdi Popstrand támogathatóságának lehetőségét megvizsgálhassuk, kérem, hogy nyújtson be a kultúráért felelős államtitkárság részére egy hosszútávú, részletes költségvetéssel alátámasztott, a mecenatúra nagyobb arányú bevonására irányuló üzleti- és programtervet. (…) Véleményünk szerint folytatódhatnak az Agárdi Popstrand programjai, megvalósulhatnak a tervezett fejlesztések, legyen szó akár önálló, akár más szervezettel együttműködésben történő megvalósításról.”  

Forrás: Tihanyi Tamás/feol.hu