Hunyadi János kormányzóvá választása: pesti országgyűlés

1444. november 10-én Várna mellett Hunyadi keresztes serege súlyos vereséget szenvedett II. Murád török szultántól, sőt az ütközetben életét vesztette az ország királya, I. Ulászló is. Hunyadi is csak hatalmas szerencsével, nagy nehezen menekült meg. Mivel a király utód nélkül hunyt el, így az 1445 februárjában összeülő rákosi országgyűlés tanácstalan volt abban a kérdésben, hogy kinek adja a főhatalmat. Végül úgy határoztak, hogy az ország élére hét főkapitányt állítanak, közülük a legbefolyásosabb Hunyadi János erdélyi vajda volt. Mivel a hét választott embernek kellett egy vezető, a kormányzó, így szinte mindenki egyetértett abban, hogy ezt a tisztséget Hunyadi János kapja meg. Az új kormányzó nem kapott teljhatalmat – igaz nem is igényelte –, hanem bizonyos korlátokkal gyakorolhatta csak a hatalmát. Viszont ő rendelkezett az egész tiszántúli és erdélyi birtokok mellett a királyi várak állapotáról, a központi seregről, valamint a pénzverdék működéséről is. A különböző kinevezésekről, adományozásokról Hunyadi csak az országtanács jóváhagyásával dönthetett. Közösen hozták meg a legfontosabb törvényeket, a kiadásokat pedig a kincstartó felügyelte. Hunyadi tehát korlátozott királyi hatalmat kapott. Egy 12 tagú tanácsot rendeltek mellé, az ország kormányzásában pedig egy négyfős állandó testület segítette. Az ő hozzájárulásuk kellett a bárók és főpapok kinevezéséhez. Birtokot csak 32 jobbágytelek nagyságig adományozhatott, a pénzügyi, adókivetési jogot viszont szabadon gyakorolhatta.

Eleinte az uralkodói birtokokat és az ebből származó jövedelmeket nem Hunyadi kezelte, de később, Buda várával együtt ezt a jogot is megszerezte. Az 1447-es országgyűlésen sikerült elérnie a többi főkapitányi poszt megszüntetését, ezáltal tovább növelte saját és köznemesekből álló szimpatizánsai hatalmát.

A történelem folytatódott

Hétéves kormányzása idején háborút indított III. Frigyes császár ellen, de az osztrákokkal szembeni eredménytelen harcok után két évre fegyverszünetet kötött. Hadjáratot szervezett a Felvidéken garázdálkodó husziták ellen is, majd 1445 után hűségesküt kényszerített ki a Magyar Királyságtól délre fekvő balkáni államokból. 1448-ban pedig egy magyar, havasalföldi és albán koalíciós sereg élén mélyen benyomult az Oszmán Birodalom területébe. Hunyadi akkor már több hadjáratot is vezetett a török ellen. Az 1448-as rigómezei vereség után viszont csökkent itthoni befolyása, így szövetséget kötött Újlaki Miklós erdélyi vajdával és Garai László nádorral, hogy együtt erősítsék meg az ország védelmét. Hunyadi látta, hogy a török egyre erősebb lesz, és az oszmán veszedelem mindinkább fenyegetni fogja Magyarország biztonságát. A nagy törökverő hadvezér gondjait csak tetézte, hogy amikor hazatért, akkor Brankovics György szerb despota bosszúból elfogatta és Szendrő várába zárta, ahonnan a kormányzó csak hatalmas váltságdíj ellenében szabadulhatott.

Hunyadi lemondása

Hunyadi János és Frigyes császár 1450-ben tárgyalóasztalhoz ültek Pozsonyban, és megállapodtak Magyarország jövőbeli királyának személyéről. Miután az új király, a mindössze 14 éves V. László elfoglalta a trónt, Hunyadi lemondott a kormányzói tisztségről, amiért a király cserébe főkapitányi és besztercei grófi címmel ajándékozta meg, továbbá megkapta a besztercei szászok kerületét is. A volt kormányzó ezt követően visszavonult Erdélybe, és a török elleni védelem megszervezésével foglalkozott, 1456-ban bekövetkezett haláláig számos hőstettel, köztük a legismertebb nándorfehérvári diadallal növelte saját dicsőségét.

Hunyadi Jánost kormányzósága idején sokan azzal gyanúsították, hogy a királyi trón megszerzésén fáradozott, valós tartalma azonban ennek nem volt, igaz fiából, Hunyadi Mátyásból viszont a magyar történelem egyik legnagyobb királya lett.

Ki is volt Hunyadi János?

Kolozsváron született 1407-ben. Születéséről számos mendemonda jelent meg, egyes korabeli források szerint Hunyadi ugyan nemesi származású, de családja nem volt előkelő. Édesanyja személyéről szinte semmit sem tudunk.

Katonai pályafutását apródként kezdte, Ozorai Pipó, majd később Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, ott ismerte meg a törökök harcmodorát. Azt követően több magyar főúr seregében is szolgált. 1430-ban kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel, két fiuk született, László és a későbbi magyar király, Mátyás.

Luxemburgi Zsigmond király oldalán harcolt Itáliában, ott ismerte meg az akkori kor legfejlettebb harcművészetét és harcmodorát, ezeket kamatoztatva tudott később jelentős sikereket elérni a törökök ellen. Nemsokára bekerült a királyi tanácsba, majd szörényi bánná nevezték ki.

A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, jelenleg Romániához tartozó Olténiát és a Bánság egy kis részét foglalja magában. Később érdemei végett Ulászló király erdélyi vajdának és temesi ispánnak nevezte ki. Az erdélyi vajda egy különleges területi hatalommal felruházott tisztviselő volt. Erdélyben ő helyettesítette a magyar uralkodót, és széles jogkörökkel rendelkezett.

A törökök valósággal rettegtek tőle

A török veszély végett az említett tisztségek mellett őt bízták meg a nándorfehérvári (ma Belgrád) vár irányításával, ami egyet jelentett Magyarország déli határainak védelmével.

Ekkor szerzett magának hírnevet a török elleni harcokban. Erdélyben és Havas­alföldön is komoly vereséget mért az oszmán betolakodókra, de a balkáni hadjáratai során is sok borsot tört a Porta orra alá. A sorozatos győzelmek azt a reményt ébresztették nemcsak a magyarokban, hanem a többi keresztény népben is, hogy Hunyadi János vezetésével egy egyesített európai sereggel végérvényesen ki lehet űzni a törököket az ókontinensről.

Sajnos nem így történt, a török veszedelem még több mint 200 évig jelen volt a térségben. A balkáni államok több mint 500, mi magyarok pedig 150 évig voltunk török hódoltság alatt, ez idő alatt teljesen megváltoztak az itt élő népek szokásai, életvitelei és céljai.

Két évvel a nándorfehérvári siker előtt Hunyadi a szerbiai Krusevácnál Feriz bég serege felett aratott hatalmas győzelmet, ezzel egy rövid időre elhárította a további török előrenyomulás lehetőségét. Az oszmánok gyorsan erőt gyűjtöttek és 1456 júliusában már támadást indítottak a nándorfehérvári vár ellen. II. Mehmed szultán seregei, a hatalmas túlerő ellenére csúfos vereséget szenvedtek a keresztény védőktől, akiket Hunyadi Jánoson kívül még Kapisztrán János és gróf Szilágyi Mihály vezetett. A törököknek csak 65 évvel később, 1521-ben Nagy Szulejmán idején sikerült a várat bevenni.

A nagy hős halála

A világra szóló diadal után azonban Hunyadi János Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborban kitört pestisjárványnak, és 1456. augusztus 11-én Zimonyban (ma Belgrád egyik része Zemun néven) meghalt.

A nagy hőst Erdély ősi történelmi fővárosában, Gyulafehérváron, a Szent Mihály-székesegyházban temették el. A templom az egyik első török betörés alkalmával nagyon megsérült, és az akkori helyreállítási munkákhoz az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is jelentős összeggel járult hozzá.

Hunyadi János nevéhez fűződik a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása és ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közötti erkélyt, amelyet később háromszögű oromfallal zártak le. A nagy törökverő hős ekkor hagyta meg, hogy halála után, őt is ebben a templomba temessék el.

„Ellenségem volt, mégis sajnálom halálát, mert Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között.” (II. Meh­med szultán Hunyadi halálhírére.)

A cikk megírásához az alábbi irodalmat használta fel a szerző

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=11953

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1446 junius 5 hunyadi janost kormanyzonak valasztjak/

Encyclopaedia Britannica: János Hunyadi: János Hunyadi. Encyclopaedia Britannica

Magyarok Krónikája: szerk.: Glatz Ferenc: Magyarok Krónikája. Officina Nova

Magyar életrajzi lexikon: Hunyadi János: Hunyadi János. Magyar életrajzi lexikon

E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest