Hangulatos jótékonysági bálnak adott otthont a Beszédes József iskola

A vendégek között megjelent Horváth Zsolt, a város polgármestere, és a képviselő-testület számos tagja is. A vendéglátás gondját a Kele csárda vállalta magára, a jó zenéről a Szabó duó gondoskodott.

Bognárné Balogh Andrea igazgatónő megnyitóbeszédében vázolta a napi tevékenységüket, a rájuk váró kihívásokat, és érthető büszkeséggel mesélt a sikereikről is.

Horváth Zsolt polgármester a derűs hangulatú köszöntőjében szólt a közös felelősségről is, ami a szülőket és a pedagógusokat a gyermekek fejlesztésében összeköti.

A dunaföldvári képviselő-testület szívügyének tekinti a gyerekek oktatását

Elmondta, hogy a képviselő-testület szívügye a gyerekek oktatása. Ezúttal egy jelképes összeget, ötven-ötven ezer forintot hozott az alsó és felső tagozatosok közül a legjobb tanulmányi eredményt elért egy-egy osztály részére, amivel az évközi kulturális kiadásaikat szeretnék enyhíteni.

A beszédeket követően az iskola sikeres művészeti csoportjai adtak nagyon sikeres műsort a vendégeknek.

Az est vendégeit derűs ele­ganciával, és igazi szívélyességgel két hölgy, Bognárné Balogh Andrea, az intézet igazgatónője, és Gurics Annamária, a szülői szervezet, illetve az iskolai alapítvány kuratóriumi elnöke fogadta.

Ön a hétköznapokban is tud háziasszony lenni?

– Teljesen háziasszonytípus vagyok. Az iskolában is, hiszen elsősorban ott is gazdaasszonyként dolgozom, aki igyekszik mindenkire és mindenre alaposan odafigyelni. Örömöm volt a ma esti ilyen szerepemben is, amikor egymás után érkeztek a vendégek. Ennek a rendezvénynek nem volt létszámlimitje, de a várakozásunknak megfelelő létszám alakult ki – válaszolta az igazgatónő.

Túl a kellemes báli hangulaton, mi volt a célja ennek az eseménynek?

– Az én rejtett célom mindig az, hogy a szülőkkel jó és szoros kapcsolatot alakítsunk ki. Ma ők, és mi a kollégáimmal is itt vagyunk. Egy kicsit beleláthatnak a működésünkbe. Többet tudhatnak meg rólunk, mint egy szülői értekezlet alkalmával, vagy ha csak bekísérik a gyerekeket az iskolába. Természetesnek találjuk, ha mindenki kötetlenül szóba elegyedik bárkivel, igaz a hétköznapok során sem bújunk a zárt ajtók mögé.

– Az iskolában bármilyen feladatot elvégezni, egy szolgálat, amit a gyerekek érdekében látunk el. A mai estén büszkeség is jutott nekünk, hiszen a műsorban roppant tehetséges diákokat mutathattunk be a vendégeinknek. Ugyan így azok a díjkiosztók is sokat jelentenek, amiken a sikeres gyerekeink szerepelnek. Nagy örömöt jelentenek a nyertes pályázatok is, és amikor például anyagi segítséget kapunk a jelmezeik elkészítésére, vagy egy kirándulás finanszírozásához.

Gurics Annamária évről évre lelkes szervezője és lebonyolítója ennek a már hagyományos rendezvénynek.

– Nagyon élvezem ezt a szerepkört, és szívesen csinálom, hiszen a mai vendégeink azok a szülők, akiknek a gyerekeikért dolgozunk. Közösek a céljaink, amit az Együtt a korszerű oktatásért elnevezésű alapítványunkkal szeretnénk segíteni.

Ön a kapcsolattartó a szülők és az iskola között?

– Így is megfogalmazhatjuk a feladataim egyik részét. Szerencsére nagyon jó a viszonyunk az iskola vezetésével. Ahhoz, hogy jó lehessen az együttműködésünk, kompromisszumokat kell kötnünk egymással, hiszen mindkét félnek a gyermek a legfontosabb. Ez a küldetés a hétköznapokra érvényes, mert a mai alkalmat egy gondtalan estének terveztük. Ennek a megvalósulása már az este elején jól érezhető volt. Végignézve a vendégeken, úgy látom, hogy elégedetten és jókedvűen töltik nálunk és velünk az idejüket. Jó közösség a miénk, és ez a záloga a mai sikerünknek.

Bognár Zoltán tanár úr egy kis delegációval érkezett, akikkel „néhány” évvel ezelőtt ennek az iskolának a padjaiban ültek, mint kisdiákok.

– Ezek a társaim arról is híresek, hogy talán a legszorgalmasabb diákok a régi gyermekkori osztályunkból, a találkozók megszervezésében és a rajtuk való részvételen. 1968 óta minden évben szükségét érezzük ennek. Akár a földvári Duna-parton, magánházakban, vagy más egyéb rendezvényekhez csatlakozva. Nagy esemény volt az életünkben az ötvenéves évforduló, de a jövőben is folytatjuk a hagyományunkat. Most egy kis töredék csoporttal jöttünk el erre a jótékonysági bálra. Sajnos a tanárainkat már elveszítettük, de az egykori osztályfőnökünk feleségét örömmel hoztuk el magunkkal erre az eseményre, hiszen egy tiszteletbeli osztálytársunkká lett az eltelt évek során. Néhány méterrel odébb volt a mi iskolánk, amit az egykori járásbíróság épületéből alakítottak át erre a célra. Azóta ideépítették mellé ezt a gyönyörű épületrészt és az aulát. Mi ide a régi iskolánkba, akár egy szentélybe, örömmel térünk vissza.

Dobos Feri, a hegedűművész-palánta még csak hatodikos, de a rövid és a számára nagy tapsot hozó itteni produkciójában, szinte az összes „felnőttes” hangszeres technikai arzenálját felvonultatta. A gyönyörű tiszta hangokkal és a magabiztosságával nagy sikert aratott ezen az estén is.

– Az volt az egyik célom, hogy ezzel is bemutassam, hogy merre tartok a felkészülésemben. Komarovsky A-dur koncertjét adtam elő. Ezt a darabot a nyár közepén kaptam meg, és a hegedűtanárom, Deák Adrienn értette meg velem és segített a megtanulásában. Naponta két-három órát foglalkozom a gyakorlással, de nem találom fárasztónak. A legnagyobb erőfeszítésemet a hegedülésre fordítom, de azt mondhatom, hogy mellette elég jó tanuló vagyok az iskolai tárgyakban is. Zenei példaképem nincs. A tanulás és gyakorlás mellett én is töltök időt a barátaimmal, ahogy a többiek is szokták. Az okostelefont nagyon ritkán, és csak telefonálásra használom. A számítógépet pedig zenehallgatásra. Mindenféle zenét, a mai pop műfajt is nagyon szeretem. A kedvencem Billie Eilish. (Ő egy 17 éves Grammy-díjra jelölt amerikai énekesnő és dalszerző.)