Dr. Unger Zsolt: Meghatalmazás hagyatéki eljárásban

A meghatalmazás képviseleti jogot teremt a meghatalmazott személy részére, ami azt jelenti, hogy a meghatalmazásban megjelölt ügyben a meghatalmazott a meghatalmazó helyett és nevében eljárhat, helyette jogi jelentőségű nyilatkozatot tehet. A törvény meghatározott feltétekkel az általános meghatalmazást is lehetővé teszi. 

A meghatalmazott nyilatkozatával közvetlenül a képviselt személy részére szerezhet jogot vagy az ő terhére hozhat létre kötelezettséget. Azonban jó tudni, hogy a meghatalmazás önmagában nem kötelezi arra a meghatalmazottat, hogy a meghatalmazó nevében eljárjon, és a képviseletét ellássa. Ahhoz, hogy a meghatalmazott köteles legyen ellátni a képviseletet, a felek között megbízási szerződés megkötése is szükséges. 

Hagyatéki ügyekben előfordul, hogy valamelyik örökös vagy más érdekelt a távolság miatt vagy egyéb okból nem tud megjelenni a hagyatéki tárgyaláson. Ebben az esetben, ha a képviseletét a tárgyaláson biztosítani kívánja, akkor meghatalmazottat vehet igénybe. Természetesen meghatalmazást nem csak a hagyatéki tárgyaláson való képviseletre, hanem a teljes hagyatéki eljárásra is lehet adni.Nem lehet azonban bárki meghatalmazott a hagyatéki eljárás során.Meghatalmazottként eljárhat ügyvéd vagy ügyvédi iroda a hagyatéki ügyekben. 

Az öröklésben érdekelt céget vagy más szervezetet kamarai jogtanácsos vagy erre feljogosított alkalmazott is képviselheti. Az örökös vagy az öröklésben érdekelt más személy (pl. hagyatéki hitelező, kötelesrészre jogosult) a hozzátartozóját is meghatalmazhatja. Hozzátartozónak számít a házastárs, az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő, gyermek), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa is.

Nem járhat el viszont ugyanaz a képviselő az érdekeltek nevében, ha egymással a hagyatéki eljárásban egyezséget kötnek. Nem járhat el a meghatalmazott, ha közte és a képviselt személy között érdekellentét van. Például rendszerint érdekellentét áll fenn a végrendeleti örökös és a kötelesrész iránti igényt érvényesítő személy között.Továbbá nem lehet meghatalmazott a hagyatéki eljárásban, aki 18. életévét nem töltötte be.Nem lehet meghatalmazott, akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott, vagy akit a bíróság – a hagyatéki, örökösödési ügyekre is kiterjedően – jogerősen gondnokság alá helyezett. 

A hagyatéki eljárásra szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít a meghatalmazó által végig saját kézzel írt és aláírt meghatalmazás, valamint nem saját kézzel írt meghatalmazás esetén a két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás. Megfelelő az olyan meghatalmazás is, amelyet ügyvéd készített és ellenjegyzett. Az is megfelelő, ha a meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette. 

A külföldön kiállított meghatalmazást akkor használható fel, ha a meghatalmazást a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság (konzulátus) hitelesítette. Ha a hitelesítés nem a konzulátusnál történik, hanem például külföldi közjegyzőnél, akkor a meghatalmazásra Apostille tanúsítvány szükséges.