A dunaújvárosiak 43 százaléka hárította a feleletet

A 2022-es adatok alapján Dunaújváros 42.099 lakosa közül 18.233 városlakó (43 százalék) nem kívánt válaszolni erre a kérdésre. 12.746-an azt nyilatkozták magukról, hogy nem vallásosak (30 százalék). A lakosság mindössze 27 százaléka, 11.120 polgár vallott hitbéli hovatartozásáról. 

7.248 egyén a római katolikusok közösségét erősíti, 325-en pedig görögkatolikusokét, így a katolikusok vannak a legtöbben. A második legnagyobb vallási közösséget a reformátusok alkotják városunkban, erről 1992 polgár nyilatkozott. A harmadik helyen az evangélikusok állnak, az ő közösségükhöz 507 személy tartozik. Nevesítve vannak a népszámlálásban még az ortodox keresztények (84 fő) és az izraeliták (14 fő). Más keresztény felekezethez 519-en, más vallási felekezethez 167-en tartoznak Dunaújvárosban.

Vajon miért nem?

Mivel a lakosság jelentős része, 43 százaléka nem adott meg konkrétabb felelet, ezért elég nagy látenciát rejt magában ez a kérdéskör. Szociológiai szempontból érdekes kérdést vet az, hogy miért nem tettek pontosabb meghatározást, már annak tükrében is, hogy a válaszuk anonim módon, csak statisztikai összesítésként jelenik meg. Talán túl szenzitív adatnak tartották? Esetleg még nem nyertek hitbéli bizonyságot? Netán nem merik bevallani? A feltételezésekből nem lehet messzemenő következtetéseket leszűrni, még akkor sem, ha összehasonlítjuk az elmúlt két népszámlás adataival, bár a folyamatok változása azért megdöbbentő eredményt mutat.

2011-ben az akkori lakosságszámmal arányosan számolva az emberek 33 százaléka vallott felekezeti hovatartozásáról, 35 százalékuk nem tartotta magát vallásosnak, 32 százalékuk pedig nem adott választ. Ez azt jelenti, hogy tíz évvel ezelőtt nagyobb arányban vállalták fel hitbéli meggyőzésüket a polgárok. Sőt, húsz évvel ezelőtt még ennél is többen, ugyanis akkor a lakosság mindössze 13 százaléka hárította a válaszadást, 36 százalékuk nem volt vallásos, és 51 százalék pedig valamelyik egyházközséghez, felekezethez tartozott.

Katolikusok

Az elmúlt három népszámlálás eredménye alapján a legtöbb hívet számláló vallások sorrendjében nem történt változás: az élen mindig a katolikusok közössége állt, utána a reformátusok, majd az evangélikusok. Viszont százalékos arányban ugyancsak a katolikusok azok, akiknek a legnagyobb mértékben csökkent a hívei száma. 2001-ben a hitbéli meggyőződésüket nyíltan felvállalók 77 százaléka volt a katolikus, szám szerint 21.905 polgár. 2011-ben 74 százalékra csökkent az arányuk (12.143 fő), 2022-ben pedig 70 százalékra (7.837).

Reformátusok

A reformátusok közössége 16 százalékos arányt tett ki 2001-ben és 2011-ben is (bár létszámban elég jelentős változás figyelhető meg, hiszen 4.567-ről 2.763-ra csökkent a számuk, de mint azt egy előző cikkben is olvashatták, városunk lakossága is folyamatosan csökkent). 2022-ben 17 százalékra nőtt a reformátusok aránya a vallásos egyének körében.

Evangélikusok

Az evangélikusok tekintetében még ha kis mértékben is, de folyamatosan nő a százalékos arányuk: 2001-ben a vallási hovatartozásukat felvállalók 3,8 százaléka (1078 fő) tartozott ehhez az egyházközséghez, 2011-ben 4 százalékuk (de már csak 670 fő), míg 2022-ben 4,5 százalékuk (507 fő).