A gondnokság alá helyezés

Ha azonban ők a gyámhivatal felhívását követő 60 napon belül nem indítják meg a pert, a gyámhivatal teszi meg. Az eljárást lezáró jogerős bírói ítélet után rendel ki gondnokot a gyámhivatal. A gondnokság alá helyezési eljárásnál a legfontosabb a cselekvőképesség vizsgálata, ezért megkülönböztetünk cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokságot.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt.

Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt.

Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy, aki elvállalja és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására. Ha ilyen személy nincs, akkor lehet az együtt élő házastárs is. Ha mindkét említett személy elvállalná a gondnokságot, akkor az ellátására való alkalmasság eldöntésénél az összes körülményt figyelembe véve döntenek.

Azonnali intézkedést igénylő esetben, kérelemre, még a jogerős bírói ítélet előtt ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhivatal annak a nagykorúnak, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges. Az érintett személy vagyonának védelme érdekében a gyámhivatal ideiglenesen zárlatot rendelhet el, de a zár alá vétel szükségességéről a bíróság is dönthet.