Martin Luther King harca nem volt hiábavaló

Martin Luther King neve a XX. század közepén játszódó amerikai polgárjogi mozgalommal cseng össze. A faji alapú megkülönböztetés, a jogi egyenlőtlenség elleni küzdelme, híressé tette nemcsak az USA-ban, hanem szerte a világon. Nagyszerű szónok volt, beszéde hatásos volt, legismertebb mondatai a „Van egy álmom” kezdetű szónoklat volt. Nemes harcában a polgári engedetlenségre és az erőszakmentességre támaszkodott. Célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. 1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.

1977-ben Jimmy Carter akkori amerikai elnök, posztumusz kitüntette a Szabadság Elnöki Érdeméremmel, az amerikai Kongresszus pedig, 2004-ben ugyancsak posztumusz Kongresszusi Aranymedállal díjazta.

1986-ban minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King-nap néven, ünnepnapnak nyilvánították az Amerikai Egyesült Államokban.

Martin Luther King 1929. január 15-én született a georgiai Atlantában. Eredetileg Michael Kingnek hívták, de apja 1934-ben egy németországi látogatás során Luther Márton tiszteletére átkeresztelte magát és a fiát is. King 1948-ban szociológiából, 1951-ben teológiából szerzett diplomát, majd 1955-ben a Bostoni Egyetemen szintén teológiából szerezte meg a doktori fokozatát. 1953. június 18-án feleségül vette Coretta Scottot. Négy gyermekük született: Yolanda King, Martin Luther King III, Dexter Scott King és Bernice King.

1954-ben az alabamai Montgomeryben található Dexter Avenue Baptist Church gyülekezet vezetője lett.

King neve a montgomeryi buszbojkott kapcsán vált ismerté, amikor is egy Clau­dette Colvin nevű fekete kislány, majd egy Rosa Parks nevű afroamerikai nő nem adták át a helyüket a fehéreknek a buszon, ezért letartóztatták őket. Válaszlépésként a különböző polgárjogi szervezetek bojkottot hirdettek, hogy a busztársaság törölje el a feketék hátrányos megkülönböztetését. Ennek a mozgalomnak lett a vezetője Martin Luther King. A másik oldal részéről sem kellett sokat várni a válasszal, King házát bombatámadás érte, de családja nem sérült meg. A buszhistória végül is sikerrel járt, az ügy az USA Legfelsőbb Bírósága elé került, ahol kötelezték a közlekedési társaságot a szegregációs rendelkezések visszavonására.

Világnézetére Howard Thruman polgárjogi aktivista és lelkész volt nagy hatással, de szimpatizált az indiai Mahatma Gandhi tanaival is.

1957-ben megalapította, majd elnöke lett a Déli Keresztény Vezetők Konferenciája nevű, több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő, erőszakmentes ellenállási mozgalomnak. Az elkövetkező egy évben több mint 200 szónoklatot tartott.

Az FBI államügyészi utasításra lehallgatta telefonbeszélgetéseit, mert tartottak attól a hatóságok, hogy King a kommunisták befolyása aláfog kerülni, de ez a gyanú alaptalannak bizonyult. A King által létrehozott mozgalom által szervezett tiltakozó megmozdulásokat egyre szélesebb médiaérdeklődés kísérte. A déli városokból érkező tudósítások, amelyek a feketék nyomorúságos és elnyomott helyzetéről, illetve a békés tiltakozó megmozdulásokat érő erőszakos támadásokról szóltak, napirenden tartotta a polgárjogi kérdést, ami így az egyik legfontosabb közéleti és politikai témájává vált. King ezzel a hatással teljesen tisztában volt, és lehetőségeihez képest meg is próbálta minél hatékonyabban kihasználni. A megmozdulások többek között a választáshoz való jogról, az elkülönítés ellen, illetve a munkavállalók jogaival kapcsolatosak voltak. A folyamatos tiltakozások vezettek végül el az 1964-ben elfogadott Polgárjogi Törvény, illetve az 1965-ben elfogadott Választójogi Törvény elfogadásához.

1963-ban King részt vett az ún. Washingtoni felvonulás a munkáért és szabadságért nevű nagyszabású rendezvény létrehozatalában. A felvonulás célja az volt, hogy szembesítsék a szövetségi kormányt azzal, hogy mennyire tehetetlenek a faji megkülönböztetéssel és az ezzel kapcsolatos erőszakkal szemben a déli államokban. Az eseményen megfogalmazták a legfontosabb követeléseket. Ilyen például az elkülönítés felszámolása az iskolákban, hatékony polgárjogi törvények megalkotása, a munkahelyi faji diszkrimináció törvényi tiltása, a polgárjogi aktivisták védelme a rendőri erőszakkal szemben és a törvényben meghatározott minimálbér meghatározása. A felvonuláson több mint 250 ezer ember vett részt. Ekkor hangzott el King „Van egy álmom” című beszéde is.

1968-ban King vezetésével megszervezték a Szegény Emberek Mozgalmát, amin keresztül a gazdasági és szociális igazságtalanságokra kívánták felhívni a figyelmet. Követeléseik között a minimálbér megemelése, közmunkaprogram megvalósítása és a szegénység felszámolására irányuló kormányzati intézkedések meghozatala szerepelt. A Szegény Emberek Mozgalmának csúcspontja egy fővárosi felvonulás volt, ahová az ország számos pontjáról érkeztek tiltakozók. Ezzel egy időben számos helyen sztrájk is volt.

King már évekkel korábban bírálni kezdte az amerikai kormányzat vietnámi háborúját, egy New York-i látogatása során elmondta a Vietnámon túl című beszédét. Ebben kifejti, hogy az Amerikai Egyesült Államok gyarmatosító háborút folytat Vietnámban, ezért komoly támadások érték.

1968. március 29-én King a Tennessee állambeli Memphisbe érkezett, ahol a város köztisztasági munkásainak sztrájkját kívánta jelenlétével támogatni és a Lor­raine Motelben szállt meg. Április 4-én este 18 órakor fejlövés érte, miközben az erkélyén állt. Halálát egy órával később közölték, ami országszerte hatalmas zavargásokat okozott. King temetésén Hubert Humphrey akkori amerikai alelnök is jelen volt. Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow Repülőtéren fogták el, ahol hamis kanadai útlevéllel próbált megszökni, majd 99 év börtönbüntetésre ítélték. Sokan összeesküvést véltek felfedezni a merénylet mögött és szinte mindenki elvetette a magányos gyilkos teóriáját. James Earl Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását, és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett, ennek ellenére életfogytiglani büntetését nyolcszor erősítették meg.

King halála nem volt hiábavaló, harca elősegítette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a feketéket hasonló jogok illetik meg, mint a fehéreket, igaz az idáig vezető út igencsak rögös volt.

Felhasznált irodalom:

https://mult-kor.hu/ki-lte-meg-kinget-20181127.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Luther_King.

Másokért, mindenkiért Dr. Martin Luther King emlékére; szerk. Palotay Sándor, Nagy József; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1968.

Nem hallgathattam; vál., utószó Szuhay-Havas Ervin, ford. Forgács Marcell; Gondolat, Bp., 1973.

Erő a szeretethez; ford. Bozai Ágota; Casparus, Bp., 2015. Negyven éve lőtték le Martin Luther Kinget – origo.hu.

Van egy álmom...

„Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…

Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.”

(Martin Luther King: Van egy álmom)