Mit gondolnak a dunaújvárosiak a klímaváltozásról? – Megkérdeztük

Öt évvel ezelőtt jelent meg a Youtube-on Steve Cutts animációs filme, a MAN, azaz ember. A mű kegyetlenül, de roppant találóan mutatja be azt, hogyan teszi először magáévá, majd a mohóságtól és a hatalmától elvakultan teljesen tönkre a bolygót.

A veszélyes üvegházgázok képtelenek távozni a Föld légköréből

Állatokat öl, hogy aztán hordja bőrüket, bundájukat, hogy szórakozzon rajtuk vagy épp tömegételeket gyártson belőle, szemetet dob a tengerbe, gyárakkal füstöli tele a világot Welcome, azaz „üdvözöllek” feliratú pólójában, amíg végül jönnek a földönkívüliek és eltapossák a Föld királyát, így a Welcome-pólóból és viselőjéből ugyanolyan lábtörlő válik, mint amilyen lábtörlőnek ő használta az otthonául szolgáló Földet. Az alkotás az öt év alatt mindössze 27 millió megtekintést kapott, ami méltánytalanul kevés ahhoz képest, hogy egy forró késsel történő zsírkrétavagdosást bemutató videó is többet kap ennél pár nap alatt. Pedig elgondolkodtató, és nagyon igaz, amit Steve Cutts animációja mond: pusztítunk, fogyasztunk és egyáltalán nem félünk. A globális felmelegedés ugyanakkor csak most jön igazán bele a melóba, bolygónk minden négyzetcentiméterét érintő változások zajlanak körülöttünk.

Fejadagokra szorítkozva

Köztudomású, hogy Fokvárosban már elzárták a vizet, és külső forrásokból szállítják be a lakosság számára a napi fejadagot, ami nem mellesleg alig több a minimumnál. Egyes becslések szerint a harmadik világháború a vízért fog kirobbanni, mondhatjuk, hogy az ivóvíz napjaink kőolaja, a folyékony arany, amiért egyébként már folytak csaták a történelem során. Egyes afrikai településeken több órás túrát kell megtenniük a falvak lakóinak azért, hogy emberi fogyasztásra alkalmas vízhez jussanak. Mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medence vízkészlete igen nagy, Magyarország vízellátásának 98 százaléka a felszín alatti vízkészletekre épül, és úgy tűnik, mi – egyelőre – nem szenvedünk hiányt.

Minden összefügg

Ugyanakkor az évi középhőmérséklet radikálisan nő nálunk is, csakúgy, mint a Föld valamennyi térségében. A brutális hőhullám, amely Európát és Japánt sújtotta, emberéletek ezreit követeli. Svédországban olvad az aszfalt, Portugáliában 47 Celsius-fok van árnykéban, és még éjszaka sem esik 30 Celsius-fok alá a hőmérséklet. Erdőtüzek és aszályok pusztítanak Európa- és Amerika-szerte, több állatfaj kerül a kihalás szélére. Gondolhatnánk, hogy mit nekünk mínusz egy bogár, de lehet, hogy valamely kártevőt csak az a bogár fogyasztotta, így a kártevő elszaporodik, és a bogár, ami kihalt, fő tápláléka volt egy kisemlősnek, így annak pedig csökken az egyedszáma. Minden mindennel összefügg, az ökoszisztéma tökéletesen ki van találva, és bolygónk faji összetételét a kezdetektől fogva nagyban. szinte kizárólagosan az éghajlati viszonyok határozták meg. A dinoszauruszok majdnem kétszáz millió éven át uralták a földet, de ez idő alatt is annyi változáson esett át a bolygó, hogy egyes fajok ideje leáldozott, és az új körülményekhez jobban alkalmazkodni képes lények vették át a helyét. Hasonló korszakot élünk most is.

Újra előkerült a párizsi klímaegyezmény, és azzal, hogy az üvegházhatás csökkentésén meg a radikális hőmérséklet-emelkedés mérséklésén gondolkoznak a világ legnagyobb politikusai, egyértelművé válik az üzenet, hogy ideje észhez térni. Az állatok, a növények pusztulása, a mértéktelen erdőirtás is hozzájárul ahhoz, hogy elszaporodjanak az üvegházgázok a Földön, amik nem tudnak távozni az űrbe, így a bolygó túlmelegszik. Fák nélkül ráadásul szárazság várható, hiszen az erdők közvetítő hatásának köszönhetően kerül be a kontinensek belsejébe a víz és a csapadék.

Az, hogy meleg van, csak egy dolog. A jéghegyek olvadása, a fajok kihalása, és az erdőtüzek, meg egyéb természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válása csupán a kezdet. Lehet, hogy azok a generációk, amelyek ezt a cikket olvassák, még nem tapasztalják meg, de unokáink, dédunokáink talán már igen. Nem világvégét jósolunk, de egy új világ kezdetét mindenképpen. Kérdés: az ember részese lesz-e ennek az újonnan kialakuló világnak?

Biztos, hogy az emberi tevékenység miatt tart ott a bolygónk, ahol tart. Ez nem maradhat következmények nélkül, de azt gondolom, azt mi már nem éljük meg, de az unokáink, dédunokáink talán igen.

Azt gondolom, hogy Magyarországot nem fogják olyan súlyosan érinteni a globális felmelegedés hatásai, mint más országokat, de a meleg itt is megmarad. A jéghegyekről pedig tudjuk, hogy már olvadnak.

Nagyon is befolyásoljuk az éghajlatváltozásokat. A szmog, a gyárak, a sok káros gáz kibocsátása miatt nem tud távozni a meleg a Földről. Óriási mértékű a légszennyezettség és a forróságnak is ez az egyik oka.