Eddig négyezer magyar tagja volt a sokak számára misztikus francia idegenlégiónak

De a francia idegenlégió nem Rejtő-könyv. 1831. március 9-én alapította meg (hivatalosan 10-én) Lajos Fülöp király. Elsősorban azért: a francia gyarmatokon ne francia, hanem légiós vér folyjon. Francia állampolgár mai napig nem lehet a tagja.

Eleinte főleg bukott forradalmárok, bajkeverők és bűnözők jelentkeztek soraiba, így kezdetben csak rossz hírnevet vívott ki magának az új alakulat. Nem is indult sikeresen a légió élete.

Christophe Stoffel báró kapta azt a hálátlan feladatot, hogy próbáljon valami használható egységet faragni a keze alá kerülők vegyes garnitúrájából. Nem volt könnyű dolga. Kevés volt az altiszt, a katonák csak minimális felszerelést kaptak, még fegyverből sem volt elég. De ennél is nagyobb baj volt, hogy a légiósok unatkoztak, és unalmukban a helyi kocsmák zajos, bajkeverő visszatérő vendégei lettek. A helyi börtönben lassan több volt belőlük, mint a kaszárnyában. Stoffel báró egy ízben kénytelen volt száz nemzetőrt bevetni, hogy egyáltalán sorakozót tudjanak tartani a kaszárnya udvarán. Ez betette a kaput a kormánynál, amely úgy döntött, a légió nem maradhat tovább Franciaországban, így került Algériába, ahol százharminc évig volt a központja.

Az előbbieknek tulajdoníthatóan még ma napig is az van a köztudatban, hogy a légióba nagyrészt a büntetésük elől menekülő bűnözők, gonosztevők lépnek be. Ez nem igaz, sőt, akiről kiderül, hogy büntetett előéletű, azt nem veszik föl. (A jelentkezőket az Interpol ellenőrzi.) Érdekes, hogy kizáró ok az is, ha valaki házas, mert mint mondják, a légió nem egy családorientált szervezett. Statisztikai adatok szerint kilenc jelentkezőből nyolcat elutasítanak, mivel nagyon kemény a pszichológiai teszt.

A légióba a francia csendőrségeken, illetve a légió toborzóközpontjaiban lehet jelentkezni. 1962-ig az idegenlégió központja az algériai Szidi-Bel-Abbesz volt. Manapság a világ több pontján is van támaszpontja, de a főhadiszállás a franciaországi Aubagne-ban található, nem messze Marseille-től.

Kilenc ezrede és egy kisebb alegysége van a légiónak. Megalakulása óta 600 ezer katonája volt, ebből 4000 magyar (35 ezer a légió halottjainak a száma), Magyarország a 4000 katonájával tizedik a nemzetek „versenyében”. A légióba legtöbben Németországból, 210 ezren léptek be. A francia idegenlégió megalakulása óta mindenhol ott volt, ahol nagyon zűrös volt a helyzet. Ha a közelmúlt történelmét nézzük, a légió a balkáni háborúban, Ruandában és az Öbölháborúban is részt vett. A sereg ma 136 különböző országból származó mintegy nyolcezer katonából áll. A légió mottója: elsőként érkezik, utolsóként távozik.

Az idegenlégió híres, vagy talán hírhedt a kőkemény kiképzéséről. Az alapkiképzés nagyjából így áll össze. Harcászati ismeretek terepen történő elsajátítása, a légió kultúrájába történő beillesztés, összekovácsolás (4 hét). Képi Blanc (fehér kepi) gyaloglás (1 hét). Fegyverzettechnikai kiképzés (3 hét). Hegyi kiképzés (1 hét). Fegyverzettechnikai kiképzés (2 hét). Vizsga (1 hét). Erőltetett menet az alapkiképzés végén (1 hét). Jogosítvány megszerzése (1 hét).

Jó kereseti lehetőség

Sok legenda kering a légiós fizetések körül is. A légióban rangtól függetlenül mindenki jogosult ingyenes étkezésre, szállásra és ruházatra. Egy kezdő légiós fizetése 1033 euró havonta. Erre jön még a légiós szolgálati pótlék, a tengerentúli illetmény-kiegészítés és a külföldi lakóhelypótlék. Bevetéskor, annak helye és típusa szerint különböző prémiumok is járnak a katonáknak. Ha hozzászámoljuk, hogy a zsoldból nem sok fogy a szolgálati idő alatt – hiszen lakhatásra, étkezésre és ruházkodásra sem kell költenie a légiósnak -, jó kereseti lehetőségnek számít a zsold, még kisebb rang esetén is. (Bár sokan jönnek haza üres kézzel, mert az ital, a drog, a nők a légiósok szabadsága alatt is sokba kerül – negyvenöt nap szabadságuk van.) Az alapfizetés mértéke a szolgálati időtől, valamint az elért rangtól függően emelkedik, és egészen 5 ezer 300 euróig is terjedhet. Ehhez persze már több mint egy évtizedes légiós múlttal kell rendelkezni és magas rendfokozattal. Három év szolgálat után francia állampolgárságért folyamodhatnak a légiósok, és letelepedési igazolvány is kérhető, amely tízévente meghosszabbítható. A leszerelt légiósoknak a civil életbe való beilleszkedését több program is szolgálja.

Veterán légiós

Az első ötéves szerződés lejárta után további fél évre, vagy egy-, két-, esetleg hároméves szolgálatra lehet meghosszabbítani a szerződéseket. Tizenöt éves szolgálati viszony után már külföldre folyósított nyugdíjra is jogosult a veterán légiós. A munka jellegét leszámítva ez nem is hangzik rosszul, hiszen elméletileg, ha valakit felvesznek 18 évesen a légióba, az 33 évesen már haza is jöhet az összegyűjtött pénzzel, egy stabil nyugdíjjal.

Forrás: ma.hu, munka.org, borsod24.com, wikipedia.org.