A visegrádi nemzetek mindig is szabadságharcos országok voltak

Nagyon sok embert foglalkoztat az illegális bevándorlás kérdése, és annak az Európai Unió kvótareferendum általi kezelése. A politológus szerint ahogy azt a németországi, az osztrák vagy a cseh választások eredményei is mutatják, nemcsak a nyugat-balkáni országok lakosait foglalkoztatja ez a téma, hanem ma már a tőlünk nyugatabbra fekvő országokét is.

Az erősen megkopott francia nagyságot szerezné vissza, Emmanuel Macron francia elnök nagy elődeivel ellentétben ezt azonban nem az erős francia nemzetállamon keresztül érné el, hanem az Európai Uniót állítaná az eddiginél határozottabban a francia érdek szolgálatába. A stabilitást személye politikai brandjévé tévő Angela Merkel ugyanakkor nem lehet érdekelt egy kapkodó, egyszerre sok irányba tartó, szétzilált uniós reformfolyamatban”. A kétsebességes Európa gazdasági víziója – a mag-Európa modellje – nagyban befolyásolhatja az Európai Unió döntéshozatali rendszerét is.

Mennyire van realitása a német-francia tengelyre építő „kétsebességes Európának”?

- A mag-Európa víziója ma nem realitás. A magyar ellenzék, a balliberális sajtó kétségbeesésében beszél erről úgy, mintha kész terveket húznának elő a német választások után az érintettek. Erről messze szó sincs! Németország és Franciaország között óriási ellentét feszül a közös uniós fizetőeszköz, az euró kérdésében. A déli államoknak ugyanis adóssága, az északiaknak meg pénze van. Amit a francia elnök mond, azt a németek nem tudják és nem is akarják teljesíteni. (Macron a „fizessenek a németek” stratégia mentén dolgozna – szerk.) Tehát nem arról van szó, hogy a német választások után az ún. mag-Európa víziójából aki kimarad, az örökre lemarad, hanem arról van szó, hogy még ők sem tudják, hogy mi legyen. Macron ugyanis az eurozóna déli, bajba jutott országainak nevében megfogalmazott követeléseit az északi államok, például Hollandia, Ausztria, Németország valamint a Balti államok és Finnország nem biztos, hogy teljesíteni akarják.

Mennyiben hat ki ez a gazdasági ellentét az uniós migrációs politika végrehajtására?

- Németország és Brüsszel egy nagyon magas felső határú, vagy állandó, felső korlát nélküli migráns kvótát akar keresztülvinni az unió döntéshozatali rendszerén. Ez a németek érdeke, mert olcsó munkaerőre lenne szükségük. Azonban, ha megnézzük az eddigi tárgyalásokat, vagy a közelmúlt eseményeit, láthatjuk, hogy amikor 120 ezer menekült érkeztetéséről és „szétosztásáról” volt szó, és ezt az unió fel akarta emelni, akkor a franciák világossá tették azt, hogy ők legfeljebb 30 ezer embert akarnak befogadni. Tehát Franciaország igenis behúzza a migránskvótáknál a kéziféket, hiszen van elég gondjuk azzal a sok arabbal, akik már ott laknak, és úgynevezett no-go zónákat alakítottak ki. Ilyen szempontból még a migránskérdésben sincs egyetértés Párizs és Berlin között, a már említett euró problémakörében pedig egyenesen ellentétes az álláspontjuk.

A migránsok érkezése, azok ellátása növeli Németországban a belső fogyasztást, húzva ezzel a gazdasági növekedést...

- Ez így van. Németország már nem tud annyit exportálni, részben Kína feljövő exportja, részben az USA és az arab országok fizetőképes keresletének csökkenése miatt. Ilyen szempontból a németek át akarják állítani a gazdaságukat a belső keresletre, és valóban, a migránsoknak lakásokat kell építeni, hűtőszekrényt, autót kell venniük. Németországnak évente jelentős számú új, egyes kimutatások szerint félmillió munkavállalóra van szüksége... Ebből a szempontból ezt a németek hajlandóak előre megfinanszírozni, hiszen már tavaly 23 milliárd eurót költöttek erre, ebből a pénzből Németországban generálva fogyasztást. A probléma ott van, hogy a migránsoknak csak 15-20 százaléka dolgozik, ők is csak minimálbéren, tehát esély sincs arra, hogy ezt belátható időn belül a megtermelt jövedelmükből visszafizessék.

Brüsszel emelni akarja a migrációs kvóta felső határát, miközben a jelenlegi sem teljesül Európa-szerte. Van aki protestál, van aki meg egyszerűen nem hajtja végre, elszabotálja. Hogyan lesz ebből konszenzus?

- Pontosan ez a különbség. A visegrádi országok mindig is szabadságharcos országok voltak. A visegrádi együttműködés egymásra talált, és vonzóvá vált. Mi elmondjuk a véleményünket, egy demokratikus alternatívát kínálva az Európai Unión belül... Mindez azt jelenti, hogy megengedi a migráns-befogadást, de azt nem teszi kötelezővé. Más országok ezt máshogy csinálják, ők valóban csendben szabotálnak. A máltaiak teljesítették a 35 fős kvótát, a litvánok is átvettek 30-at, ebből 29 az első éjszaka átment Németországba. A szlovákok két éve 500 migránst vettek át Ausztriától, a bősi táborban helyezték el őket, húsz kilométerre a Budapest – Bécs vasútvonaltól. El lehet képzelni, hogy most már mennyien lehetnek ott.

Így teljesíti a többi ország is a kvótát, csendben elszabotálják. Mi egyenesek vagyunk, és azt mondjuk: inkább ne legyenek ilyen kötelezettségek.