Brazíliában fizettek a dunaújvárosi polgártól lopott kártyaadatokkal

Sajnos még mindig sokan esnek a csalók áldozatává, a bűnelkövetők módszereinek tárháza pedig egyre szélesedik. Az elsődleges védelmi pajzsot mi magunk jelentjük azzal, hogy nem adjuk meg senkinek az olyan szenzitív adatokat, mint például a bankkártyához kapcsolódó kártyaszám, PIN és CVC-kód. Nekünk kell kellően bizalmatlannak és körültekintőnek lenni, ha egy idegen keres fel bennünket telefonon, emailben, sms-ben vagy az online térben. A rendőrség és a kibervédelemmel foglalkozó szervezetek megannyi hasznos tanáccsal szolgálnak az állampolgároknak. Az is egy lehetőség, ha tanulunk mások hibájából, ennek érdekében osztjuk meg mi is azokat a főbb eseteket, amelyről a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon tettek feljelentést.

Ebben Kiss Dénes rendőr őrnagy, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője rendszeresen segítségünkre van, aki igen igen elhivatottan foglalkozik a kiberbűnözés visszaszorításával is nap, mint nap.

Szomorú, de nagyon gyakori jelenséggé vált az, hogy az adok-veszek oldalakon károsítják meg mind a vevőket, mind az eladókat. Annak idején a hirdetési újságok, reklámfelületek kezelői mindig feltüntették, hogy a hirdetésben szereplő tartalmakért nem vállalnak felelősséget. Na, most erre gondoljunk akkor is, amikor az online térben látunk meg valamilyen hirdetési ajánlatot, és legyünk kellőképpen körültekintőek, óvatosak. Februárban tett feljelentést egy illető a helyi kapitányságon azért, mert szeretett volna könyvet vásárolni a Facebook adok-veszek felületén: kifizette érte előre a 10 ezer forintos vételárat, azonban a könyv nem érkezett meg, és a hirdető is elérhetetlenné vált.

Teljes megvezetés – garantált átverés

Még mindig előfordulnak AnyDesk-es csalások. Szerencsére már sokan tudják, hogy ez egy olyan alkalmazás, amely távoli vezérlést biztosít, és azzal, ha letöltjük a telefonunkra vagy a számítógépünkre, akkor illetéktelenek hozzáférhetnek az eszközön tárolt dokumentumokhoz, így a jelszavakhoz is. Kiss Dénes elmondta, február 29-én egy csaló OTP bankos ügyintézőnek adta ki magát, és azzal a hamis ürüggyel próbálkozott telefonon a kiszemelt áldozatánál, hogy gyanús pénzmozgást észleltek a számláján, a biztonság érdekében pedig le kell töltenie az AnyDesk alkalmazást. A sértett sajnos alászaladt, letöltötte, és megszerezték a banki adatait, amivel 4,012 millió forintot emeltek le a számlájáról.

Rendkívül kínálkozó ajánlattal találkozhattak az interneten: az OTP arculatával hirdettek egy kérdőívet, és az volt a szöveg hozzá, hogy a kitöltők 75 ezer forint jutalomban részesülnek érte. Józan paraszti ésszel erre azonnal rávágnánk, hogy ilyen nincs, csak a mesében. Viszont sajnos volt egy hölgy, aki kitöltötte, megadta a végén a banki adatait, és a nyeremény helyett több részletben, összesen 456 ezer forintot szedek le a számlájáról.

Befektetési csalásról is érkezett feljelentés a dunaújvárosi kapitányságra. Ez a bűntény még novemberben kezdődött. A sértett a Facebookon látott meg egy kedvező befektetési ajánlatról szóló felhívást. Első körben befizetett 90 ezer forintot, amelyből látszólag 101 ezer forintja lett. A kiutaláshoz viszont azt mondták neki, hogy legalább 500 ezer forintot kell elérni. Az illető további 90 ezer forintot fizetett be, remélve, hogy ez már elég lesz. Ekkor már azt mondták, hogy a kifizetési limithez egymillió forint szükséges. Az áldozat ennél a pontnál azt mondta, hogy elég volt, kéri vissza pénzét, de sajnos nem kapta meg.

Adathalász sms-ek, linkek

Nemcsak magánszemélyeknél, hanem cégeknél is bepróbálkoznak. Egy dunaújvárosi vállalkozásnál sajnos sikerült a csalás. Eme februári eset során az elkövető éppen azt a kollégát kereste fel telefonon, aki a céges számlát kezeli. Egy linket küldtek át neki, amely egy olyan oldalra vezette, amely első blikkre teljesen úgy nézett ki, mint a banki oldal, ugyanis felhasználták a pénzintézet arculati elemeit hozzá. Az alkalmazott gyanútlanul meg is adta ott az adatokat, amellyel kétszer 900 ezer forintot, majd további 200 ezer forintot emeltek le róla.

Nem a dunaújvárosi rendőrség illetékességi területén történt, de intő példa lehet számunkra is: fennáll a veszélye annak, hogy az ellopott vagy orvul megszerzett személyi adatok birtokában akár banki kölcsönt vesznek fel a nevünkben. Ekkor egy nagyon hosszadalmas és kevés reménnyel kecsegtető folyamat elé néz az áldozat, ugyanis egy korábbi eset kapcsán a bank azon az állásponton volt, hogy a pénzintézetet ilyen esetben nem terheli felelősség, mondván, hogy az ügyfél felelőssége az, hogy ne adja ki illetékteleneknek az adatait, ha mégis megszerzik, s kölcsönt vesznek fel a nevében, az az ügyfél gondatlansága miatt történt.

Elektronikus fizetőkártyát csinálnak a számlánkhoz

A Netflix nevében is történt egy csalás, amelyről egy hölgy tett erről feljelentést a helyi kapitányságon. Adathalász sms-t küldtek neki az előfizetésével kapcsolatban, amelyre válaszolva megszerezték a banki adatait. Viszont nem azonnal károsították meg. A bankkártya adataival egy elektronikus bankkártyát tudnak csinálni a mobiltelefonra, így vettek le később a számlájáról 42 ezer forintot.

Február 12-én a Vodafone nevében keretek fel telefonon a csalók egy áldozatot: valamiféle vállalati programra hivatkozva küldtek neki egy linket, amely nem meglepő módon egy adathalász oldalra vezette. Sajnos a sértett megadta az adatait. Mint kiderült, az ő kártyaadatait felhasználva Brazíliában volt egy 36 ezer forintos tranzakció.

A Facebook adok-veszek felületén eladásra kínáltak egy gyerekágyat február második hetében. Jelentkezett is rá vevő, aki email-ben azt írta az eladónak, hogy ő már felvette a kapcsolatot a GLS-futárszolgálattal, s neki csak rá kell kattintania a mellékelt linkre, majd megadni az adatait. Nyomatékosítsuk magunkban: ez biztos, hogy adathalász link lehet! Sajnos az eladó nem tudta, vagy csak jóhiszemű volt, és megadta a kért információkat: 485 ezer forinttal károsították meg, s később kiderült az is, hogy Bradfordban (Angliában) vásároltak vele.

Mint azt Kiss Dénes hangsúlyozta, az elkövetők tárháza folyamatosan bővül, a legkülönfélébb mendemondákkal keresik fel az áldozatokat. Ne adjuk be olyan könnyen a derekunkat egy-egy kecsegető ajánlatra, hiszen a kis befektetéssel nagy hozamot ígérő ajánlat egyáltalán nem életszerű!

Ha valamilyen szolgáltató, bank, vállalat nevében hívnak fel minket, legyünk kellőképpen gyanakvóak, főleg, ha szenzitív adatokat kérnek! Igenis ellenőrizzük, hogy valóban az adott cégtől, szervezettől keresnek-e bennünket! 

Sőt, az elmúlt hetekben ismét próbálkoztak az unokázós-módszerrel, erről a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság tett közzé felhívást. Az unokázós módszer során az idős embereket azzal a hamis szöveggel keresik meg a csalók, hogy bajba került a gyermekük vagy éppen az unokájuk, és azonnal pénzt kell küldenie, ha segíteni akar rajta. Ilyen esetekben rakjuk le a telefont, és hívjuk fel a szeretteinket, bizonyosodjunk meg arról, hogy jól vannak-e!