Rendkívül finom termést hoznak az új nemesítésű málnafajták Venyimen

Az éghajlatváltozással, az emelkedő átlaghőmérséklettel együtt eltűnik majd ez a közkedvelt, ősi magyar növény a kertekből, kertészetekből. Szerencsére ez nem teljesen így van!

A málna menthető – habár az igaz, hogy a hagyományos, kis növésű málnafajták, amelyek a párás, hűvös, hegyvidéki klímát kedvelték jobban, s amelyek mindig egy évvel az ültetés után fordulnak termőre, valószínűleg valóban a globális felmelegedés, a Magyarország területére is betörő mediterrán éghajlat áldozatául esnek.

Ám a málna továbbra is viríthat kertjeinkben! Annyi az egész, hogy alkalmazkodni kell az új helyzethez, és végiggondolni, hogy mit lehet tenni abban.

Ifjabb Csizmadia György kertészmérnök, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa és vezetője azt az egyszerű logikai párhuzamot vonta meg, hogy ha a mediterrán felé mozdul időjárásunk, akkor a málnafajtákat is a mediterrán vidékekről kell behozni hozzá. Így is tett – és pénteken reggel Nagyvenyimen megcsodálhattuk az eredményt.

– Lassan az égig nőnek az új fajták! – jegyezte meg a tulajdonos a kukoricasorok közé vont kordonokra felfuttatott málnára mutatva. Amely azonban nemcsak növekedésében szapora, hanem termésében is: tavasszal ültették ezeket a sarjakat, és máris lehet szedni a termést! Az úgynevezett mikroszaporítással gyarapított növények igen hamar teremnek, és különösebb gondozást sem igényelnek, nem kell azokat permetezni például. Emellett a termési időszakban minden másnap teljesen le lehet szedni a tövekről az egész termést, és egészen októberig, a fagyok bekövetkeztéig terem ez a különböző nemesítő műhelyekből származó növény.

Van közöttük lengyel fajta is, mint a polka, polana, de a többség olasz: autumn bliss, heritage, Alpen Gold, jewel. Utóbbiak érdekes kísérletet is jelentenek a fogyasztóval, lévén, hogy az alpen sárga, a jewel pedig fekete színű fajta, vagyis meglehetősen szokatlanok a mi szemünknek. Az ízlelőbimbóink azonban pozitív benyomásokat jeleznek: rendkívül finom, mézédes mindkettő.

A kis növésű fajták valóban a globális felmelegedés áldozatául esnek

Igaz, a mediterrán éghajlattal megjelentek nálunk azok a kártevők is, amelyek a mediterrán növényekre is károsak: például olyan invazív poloskafajok vagy a japán ecetmuslinca, amelyeknek itthon nincsenek természetes ellenségeik, vagyis szaporodnak. Ám védekezés van ellenük: ifjabb Csizmadia már meg is rendelte azokat az úgynevezett vektorhálókat, amelyekkel valósággal beburkolja majd az egész ültetvényt.

Amely a Venyim Gyümölcse Kertészetben megszokott méretekhez képest meglepően kicsiny: mindössze 2500 négyzetméter. S észre kell vennünk, hogy az eper is a tavalyi területnek csak a felén kapott helyet.

– Visszafejlesztjük a kertészetet, nem győzzük munkaerővel a betakarítást, így nincs értelme sokat termelni – mondja a tulajdonos, aki a tavasszal még a bécsi nagybani piacon is árulta a friss magyar epret, ám úgy sem tudta kitermelni a drága és kevéssé hatékony munkaerő árát. – A bécsiek ezentúl majd a kevésbé finom spanyol epret eszik… – jegyzi meg Csizmadia György.