Európában a magyarokat fenyegeti legjobban a tömeggyilkos betegség

A szív- és érrendszeri megbetegedések évtizedek óta vezetik a magyar halálozási okok listáját – és egyben a globálisat is. Ehhez jön még hozzá, hogy egy friss kutatás szerint ráadásul a magyar Európa legkövérebb nemzete, ami nem sok bizakodásra ad okot. A néhány hónapos diéták és kúrák itt már aligha segítenek.

„1975 óta tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma, a rohamos növekedés oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás mellett az, hogy olyan környezetben élünk, amiben nehéz egészségesen élni” – nyilatkozott Kovács Viktória, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakreferense az M1-nek a napokban. A szakember hozzátette, hogy a helyzetet nem segíti, hogy sok a „kísértés”, valamint hogy az egészséges élelmiszer általában drága is.

Bár a helyzet nem biztató, nemzetközi összehasonlításban nem tartoznak a legelhízottabbak közé a magyar gyerekek, amit a felnőtt lakosság ugyanakkor már nem mondhat el magáról.

Az OECD által készítette Obesity Update 2017 című tanulmány szerint az elhízottak aránya a tagországok közül csak az Egyesült Államokban, Mexikóban, és Új-Zélandon magasabb, mint nálunk, ami Európa legkövérebb nemzetévé teszi a magyart.

A jelentés szerint az 5 évesnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízott. A 15 év alatti magyar gyerekek 16 százaléka túlsúlyos, ha pedig csak a felnőtt lakosságot vizsgáljuk, az eredmények katasztrofálisak: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által készített állapotfelmérés szerint Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott.

Az IHME Betegségek globális terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) című tanulmányában megállapították, hogy 2016-ban az olyan krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a diabétesz a halálozások 72 százalékáért voltak felelősek világszerte. Ezek kialakulásában pedig alapvető szerepe van a rossz táplálkozásnak, a teljes kiőrlésű gabonában, gyümölcsben, magvakban és halolajban szegény, sóban gazdag vagy éppen nagyon cukros étrendnek.

Bár az eredménye egyelőre nem látszik, a magyarok egyre inkább igyekeznek tudatosan vásárolni, egészségesen étkezni, legalábbis ez derül ki a Nielsen felméréséből, amely szerint az emberek több mint fele törekszik étrendjét úgy alakítani, hogy egyrészt bio élelmiszert, illetve kevés zsírt, szénhidrátot és hasonlókat tartalmazó ennivalókat fogyasszon. Kétharmaduk pedig – 68 százalék – hajlandó ezért többet is fizetni.

Az egészséges életmód fenntartásához elsősorban a táplálkozásra kell odafigyelni. Természetesen a mozgás is fontos a megfelelő testsúly eléréséhez, de az csak 30 százalékban járul hozzá a fogyáshoz, a többi az étrenden múlik” – mondta a Pénzcentrumnak Bedő Mónika, a táplálkozási tanácsadással foglalkozó, Natur House magyarországi szakmai igazgatója, aki szerint nincs az az edzésprogram, ami a helytelen táplálkozást ellensúlyozni tudná. Bár a cég étrendkiegészítői diétához készültek, nem csak azoknak javasolják, akik le szeretnének adni néhány kilót.

„A fogyókúrák többsége arra épül, hogy a szervezet minimális táplálékbevitel mellett elkezdi elégetni a saját tartalékait, ami súlyvesztéssel jár együtt, azonban ez több problémát is felvet. Először is kevesen képesek olyan önsanyargatásra, ami ezzel jár, a másik pedig, hogy a kúra befejeztével jellemzően visszatérnek a korábbi helytelen étrendjükhöz, életvitelükhöz.” – tette hozzá Bedő. A szakember szerint valójában egy olyan életmódváltásra van szükség, ahol előtérbe kerül a tudatos táplálkozás. Ez azt jelenti, hogy ne üres kalóriájú, hanem kimondottan magas tápértékű élelmiszereket vegyünk magunkhoz, amire a szervezetüknek szüksége van.

Ez személyenként eltérő, ezért a Natur House-nál az ügyfeleket először dietetikus, vagy táplálkozástudományi szakember vizsgálja meg, majd az eredmények alapján javasolnak diétát, amit a cég által gyártott természetes alapú étrend-kiegészítőkkel egészítenek ki.

HALÁLOS ÍTÉLET
A koszorúérrendszer a szívet és a szívizomzatot ellátó ütőerek hálózata, amelyek az oxigénben dús vért szállítják a szívizomsejtekhez. Az egészségtelen életvitel – a magas zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása, a dohányzás, a mozgáshiány – miatt zsírszerű lerakódások alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, és nem jut elég oxigén a szívizomhoz. Az oxigénigény és kínálat egyensúlyának megbomlása a szívizom elégtelen keringéséhez, iszkémiához vezet. A tartósan fennálló súlyos iszkémia következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom-iszkémia jön létre.
A Healthdata adatai szerint az iszkémiás szívbetegségek felelősek a legtöbb halálesetért Magyarországon, ahogy az egész világon is.

Nagy a káosz a fejekben

„Szeretnének a fogyasztók úgy táplálkozni, ahogy azt fontosnak tartják, de egyedül nem tudják ezt megoldani. Igénylik az élelmiszergyártók segítségét, hogy olyan termékeket kínáljanak, amelyek tekintetbe vesznek az élelmiszer érzékenység mellett más speciális étkezési szempontokat is” – mondta Andrew Mandzy, a Nielsen stratégiai ismeretek igazgatója.

Egyre többen tartják az olyan ételérzékenyeknek készült diétákat, amelyek nem mindenki esetében lennének indokoltak, és sokan költenek a drágább glutén- vagy laktózmentes élelmiszerekre, miközben ezektől étrendjük nem lesz egészségesebb, csak költségesebb. Hiába egyre népszerűbb a mindenmentes táplálkozás, önmagában nem vezet eredményre, sokkal inkább kellene odafigyelni a só, cukor és zsírok bevitelének mennyiségére, ami nagyon fontos a változatos és kiegyensúlyozott étrend eléréséhez.

A különböző diétákat és fogyást segítő csodaszereket, félmegoldásokat és félrevezető információkat pedig önti magából az internet így is megnehezítve a tájékozódást, így Bedő mindenképpen javasolja egy táplálkozástudományi szakember véleményének kikérését, már csak azért is, mert minden embernek eltérő igényei vannak.

(Forrás: Pénzcentrum)

JEGYZET
Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar kéz a kézben jár?
Döbbenten olvasom e jegyzet melletti cikkben azt, hogy Európában mi, magyarok vagyunk a legkövérebbek. Sőt, világviszonylatban is a negyedikek vagyunk úgy, hogy a rangsorban bennünket követő két európai nemzet is csak a kilenc, tizedik. A felmérés szerint három felnőttből kettő ebbe a kategóriába tartozik idehaza. Mondhatnánk azt, hogy na persze: a magyar konyhának nincsen párja! De nem mondjuk, mert a szakemberek szerint az elhízás oka a helytelen táplálkozás és ezzel együtt az egészségtelen életmód. Ezt most nem részletezném, mert ezt megteszik helyettem az arra hivatott szakemberek. Mert hiába elérhető Borbás Marcsi egyedülállóan nagyszerű Gasztroangyal című műsora, amely egyben a magyar konyha kincsestára is , a napi, hétköznapi táplálkozásunk sajnos nem erről szól. Sok(k)kal inkább az „üres kalóriájú”, alacsony tápértékű élelmiszerekről, amelyek a gyorséttermekben és balkáni, távol-keleti konyha európai utánzatatiban érhetők tetten. Persze az is igaz, hogy nem egy magyar kifőzdében ettünk már silány étket, és akkor a klasszikus menzákról, büfékről még nem is beszéltünk.
Az egészséges életmód fenntartásához elsősorban tehát a táplálkozásunkra kell odafigyelnünk! Azon belül is az étrendünkre! A élelmiszeriparral párhuzamosan kiépült egészségipar mondhatni kéz a kézben jár. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Gondoljanak csak arra, hogy napi kalóriabevitelünk döntő részben nem a klasszikus három-ötszöri étkezésből áll, hanem a „kapjunk be gyorsan valamit” forgatókönyv szerint zajlik. És ezen belül is a mértéktelen szénhidrátbevitel vezet, megspékelve a cukros üdítőkkel. Nem is kell túl messzire mennünk, hiszen majdnem minden legalább ötvenezres lélekszámú városban van gyorsétterem, legtöbbjük McDonald’s. Az étteremláncot a kommentelők sem kímélik. A fiatalkorúak elhízása a McDonald’s gyorséttermi burgerek, a sültburgonya rendszeres fogyasztásával magyarázható, írja wollfkaresz a Pénzcentrum portál fórumán. Mivel ezek a „táplálékok” (így idézőjelben, a szerk.) olyan anyagokból állnak, amelyeket a szervezet nem képes emészteni, így azok a zsírszövetekben raktározódnak. Az érrendszeri megbetegedések hátterében is ezek az okok az elsődlegesek. El is érkeztünk az étrendkiegészítőkhöz és a gyógyszeriparhoz, amelyek a pénztárcák vámszedői. Ma már a kimutatások szerint egy átlag magyar család közel annyit kénytelen költeni ezekre, mint a napi étkezésre. Ez elgondolkodtató. Miért is?
Olvasom, hogy az élelmiszeripar, valamint egyes cukrászatok és vendéglátóhelyek előszeretettel használják a transzzsírsavakat vagy az azokat is tartalmazó zsiradékokat, mert megemelik a zsírok olvadáspontját, ezáltal a folyékony növényi olajokból szobahőmérsékleten könnyen kenhető szilárd vagy félszilárd termék gyártható. Egyúttal növelik a zsiradékok eltarthatóságát, lassítják az avasodást, és ízstabilizáló hatással is rendelkeznek. A zsiradékok jobban bírják az ismételt hevítést is. Ezen tulajdonságainak köszönhetően egyre több kényelmi termék összetevői között jelentek meg hozzávalóként. Az Amerikai Tudományos Akadémia Egészségügyi Intézete már 2002-ben közleményt jelentetett meg arról, hogy a transzzsírok egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az emberi szervezet számára. Táplálkozásélettani szempontból pedig nem hogy értéktelenek, de egészségtelenek is!
A kör tehát bezárult. Nincs elegendő pénzünk és elegendő időnk a gasztronómia csúcsainak hatékony bevételére. És ennek bizony már nem csak felnőtt, hanem már fiatalabb korban is az egészségünk látja a kárát. Gondolkodjunk el ezen és tegyünk egészségünk érdekében. Mert rajtunk kívül – úgy tűnik, hogy – mást bizony ez nem érdekel!
Várkonyi Zsolt