A helyi római katolikus közösség nagyböjti programja

A hamvazószerdát követő hétvégi szentmiséken a pap hamuval jelöli meg a hívők homlokát bűnbánatuk jeleként. Ez a hamvazkodási szokás az őskeresztény hagyományból ered, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre – tájékoztatta lapunkat dr. Fekete Gábor Lajos, a Dunaújvárosi Római Katolikus Plébánia megbízott sajtóreferense. 

A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. 

A nagyböjt sajátos jellemzői és gyakorlatai közé tartozik a böjt és a lemondás, amely – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag ételböjtöt jelent, hanem irgalmasságot az adakozásban és a megbocsátásban, az imádságban. Mindezek hozzásegíthetik a hívőket a nagyböjti lelkület kialakításához, amelynek jellemzői: a magukba szállás, a bűnbánat, az életük jobbítására való szándék. Ennek megfelelően a szent negyven nap megkülönböztetett idő a liturgiában: a miseruhák színe az elmélyülést, bűnbánatot jelző viola; a templomok díszítése visszafogottabb; az orgonahangszer legfeljebb az énekek alátámasztására szolgál. A nagyböjt első szakaszában kulcsfogalom a bűnbánat, amíg a nagyböjt vége felé a liturgia egyre inkább a szenvedő Krisztus alakját láttatja. 

Korábbi dunaújvárosi káplán és egyházmegyei irodaigazgató is segíti a városi római katolikus közösség programjait: március 18-án, szombaton, 17 órától Ugrits Tamás egyházmegyei irodaigazgató, püspöki tanácsos atya gyóntat, 18 órakor pedig szentmisét mond nagyböjti felkészülő elmélkedéssel. 

Március 26-án, a vasárnapi szentmisében szolgáltatja ki a városi római katolikus plébánia a betegek szentségét a jelentkezőknek.