Február 14.: a szerelem és az ajándékok napja

Elérkezett a nap, amelyet szinte kivétel nélkül minden szerelmespár ünnepel. Ilyenkor tömegek árasztják el a virágboltokat és ürítik ki a boltok édességespolcait, hogy kifejezzék párjuk iránt érzett szeretetüket. A Valentin-nap azonban egyre megosztóbb, azt sokan a fogyasztói társadalom által megrontott, célját vesztett ünnepnek tartják. 

Habár a február 14-én ünnepelt Valentin-nap az egyedülállók számára kissé bosszantó lehet, mostanában a pároknak is mindinkább az ünnep frusztráló, materiális volta jut eszébe róla, mintsem a szeretet, vagy a romantika. Kétségtelen, hogy az üzletekben évről évre korábban találkozhatunk a szerelem napjához kapcsolódó giccsparádéval, orrunk elé tolva a töménytelen mennyiségű, szívecske alakú édességet, gyönyörűen becsomagolt meglepetéscsomagot és szebbnél szebb virágcsokrok hadát. 

A temérdek választék a Valentin-napi termékekből nagy nyomást gyakorol a párokra, és a már-már kötelezőnek tartott ajándékozás miatt az ünnep is elveszti varázsát. Arról nem is beszélve, hogy idén a pároknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, még akkor is, ha a hagyományos Valentin-napi csoki-virág kombóval lepik meg szerelmüket. 

Az Erste Bank MTI-hez eljuttatott hétfői közleményéből azonban kiderült, hogy a bank ügyfelei átlagosan 16 százalékkal költenek többet a szerelem napján, mint egy szokásos januári napon. A kártyás vásárlásokat vizsgálva a bank megállapította, hogy az emberek a szokásosnál 66 százalékkal költenek többet étteremre, virágra és fehérneműre. A Valentin-napi költekezés ugyanakkor főleg a fiatalabb, millenniumi és Z-generációra igaz, akik közül a millenniumiak dupla annyit, a Z-generáció pedig 68 százalékkal költ többet, mint egyébként. 

A Valentin-nap lényege a szeretet és az együttlét. Habár kedvesünk iránt érzett szerelmünket édességgel és plüssmackóval is kifejezhetjük, az egymással töltött idő és a közös élmények sokkal többet érnek, és így talán az ünnep is visszanyeri vará­zsát majd.