2022.02.10. 14:00
Ahol anno nagyon sokan láttuk meg a napvilágot – szülőotthon
A korábban, a Hírlap hasábjain elkezdett Volt egyszer… sorozatunk mellett, vagy ha úgy tetszik, annak folytatásaként megpróbáltuk összeszedni azokat a városi épületeket, amelyek még állnak a városban, de vagy elveszítették funkciójukat és elhagyatottak, vagy eredeti rendeltetésüktől eltérő funkcióban működnek tovább. Van belőlük sajnos bőven, egy részben nem is tudjuk összefoglalni a sorsukat.
Százszemélyes anyaotthonnak és bölcsődének épült Jálics János és Staffer Károly tervei alapján 1955-ben Fotó: DH-archív
Fotó: Picasa
Nézzük először csak felsorolás szintjén, melyek ezek az épületek. Ilyen a régi Bánki Donát iskola, a Barátság iskola, a József Attila iskola, a kisegítő iskola, a szülőotthon, a 10 emeletes munkásszálló, a 8 emeletes nővérszálló, a Sirály étterem, az Óragyár épülete, áruházaink (Skála, Kék Duna), a Kodály Zoltán utcai bölcsőde, az Erkel kerti óvoda, a Liszt Ferenc kerti bölcsőde, a Kőműves utca volt üzletei, a Vasmű út volt üzletei, az irodaház, a vívócsarnok (hűlt helye), a Hangulat bár és a mellette lévő ABC-áruház, a Béke étterem és a Vasmű Klub. Több felvonáson túl vagyunk már, a mostani múltidéző főszereplője az egykori szülőotthon.
A Technikum negyedben 1957 szeptemberére készült el az a háromemeletes épület, amelyet eredetileg anya- és csecsemőotthonnak terveztek, de végül kórházként és bölcsődeként kezdte meg működését. Október első napjaiban volt a műszaki átadás. A hónap közepére tervezték, hogy a teljesen berendezett és felszerelt épületben elkezdik a gyógyító munkát. A hatmillió forintos költséggel emelt építménybe a gyermek-, szülészeti és nőgyógyászati osztály költözött.
1958-ban azt írta a Sztálinvárosi Hírlap, hogy „az egész intézmény a tisztaságot, a szakszerűséget és a gyermek iránti szeretetet tükrözi vissza”. Szintén ez az orgánum írta meg, hogy 1959-ben a szülőotthonban 1529 gyermek született.
1964-ben arról írt immár a Dunaújvárosi Hírlap, hogy 1966-ra a szülőotthon első emeletén a gyermekosztály helyett koraszülött-osztályt rendeznek be, amely megyei szintű ellátási központ lesz, tehát nemcsak a városi koraszülött csecsemőket gondozzák itt, hanem az egész megyéből ide utalják a koraszülött csecsemőket.
1982-ben látott napvilágot az a hír, miszerint a szülőotthont átalakítják. Ugyanis a szülészet a városi kórház új szárnyába költözött át, így a régi szülőotthonnak új funkciót szántak. Akkor két évvel későbbre, 1984-re ígérték az átalakítás befejezését. Akkor elmeosztályt, alkoholelvonót és detoxikáló állomást terveztek ide. Magas ágyszámmal, magas beosztotti létszámmal, amely akkoriban, mint a Hírlap írta, „régi igényt fog kielégíteni”. A tervhez képest az átalakítás és az átadás csúszott: 1985 júliusában kezdődhetett meg a gyógyító munka az épületben. Harminc ágyon belgyógyászati ellátásra szoruló krónikus betegeket tudott fogadni az intézmény, a maradék 140 ágyon pedig a nyílt pszichiátriai osztály betegeit gondozták, s itt rendezkedtek be az alkoholbetegek kezelésére is. Hiába ígértek korábban infrastruktúrát és személyzetet, ezek hiánya miatt csak lépcsőzetesen indulhatott el az új funkciós gyógyítás az épületben.
Később az épületből az egészségügy kivonult, már nem újszülötteket segítettek a világra, vagy gondoztak pszichiátriai kezelésre szorulókat: az oktatás vette át a főszerepet, az épületből kollégium lett. Ez sem tartott örökké: a Dunaújvárosi Egyetem nem kívánt az épületben tovább kollégiumot működtetni, így annak kezelése visszaszállt az önkormányzatra. Szerencsére az épület ma is áll, sokan jó szívvel emlékeznek rá, pedig a városlakók többsége nem is emlékezhet rá, amikor e falak között járt, hiszen egynapos korára, úgy véljük, kevesen emlékezhetnek. Nem úgy a falak, amelyek között életek tízezrei indultak útjukra...
Az önkormányzat eladja az épületet? - Mint azt a cikkben is megírtuk, az egyetem nem kívánt tovább kollégiumot üzemeltetni a Semmelweis utcai épületben, így az visszaszállt a tulajdonos önkormányzatra. 2020 szeptemberében a közgyűlésen arról volt szó, hogy az önkormányzat megpróbál megfelelő üzemeltetőt keresni az épület hasznosítására. 2021 végén a közmeghallgatáson lakossági kérdésre, amely a városi vagyonelemek sorsa felől érdeklődött, az a válasz érkezett, hogy az épületre hasznosítási pályázatot írtak ki. Erre érkezett 480 millió forintos ajánlat is. Legutóbb a januári közgyűlésen került elő az épület sorsának kérdése. Szepesi Attila fideszes képviselő érdeklődött ekkor, hogy az önkormányzat eladta-e már az épületet, megköttetett-e az üzlet? Pintér Tamás jelenlegi polgármester rövid válaszában annyit mondott, hogy ez idáig nem. Nagy kérdés, ha eladják, mi lesz a további sorsa, funkciója...