Özvegyi jogról, változásairól

Manapság egyre gyakoribb a készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír stb. öröklése.

Az új Ptk. ezért a túlélő házastárs, bejegyzett élettárs törvényes öröklési helyzetét megreformálta: A házastárs vagy bejegyzett élettárs csak az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra kap özvegyi jogot.

A hagyaték többi részén a házastárs, bejegyzett élettárs a leszármazókkal együtt egy gyerekrésznyit örököl.

A leszármazók a túlélő házastársa haszonélvezeti jogát nem korlátozhatják és nem válthatják meg. A haszonélvezet megváltása a túlélő házastárssal, bejegyzett élettárssal szemben a régi Ptk.-hoz hasonlóan továbbra sem igényelhető a gyerekek által, de az özvegy bármikor kérheti.

A hatályos Ptk. szerint a túlélő házastárs, bejegyzett élettárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes örökös az egész hagyatékon.

Ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor a házastársa, bejegyzett élettársa nem egyedül lesz örökös, hanem vele együtt örökölnek az örökhagyó szülei is: A korábban közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat ebben az esetben is a túlélő házastárs örökli, amíg minden egyéb hagyaték felét a házastárs, másik felét pedig a szülők öröklik fejenként egyenlő arányban.

Viszont a szülőket megillető törvényes örökrészen a házastársnak, bejegyzett élettársnak nincs haszonélvezeti, özvegyi joga. A szülők egymás között fejenként egyenlő arányban örökölnek.

Ha az egyik szülő kiesett, akkor annak a részét egyenlő arányban örökli a túlélő házastárs és a másik szülő.