Ősszel súlyosbodhat a reflux

Refluxról akkor beszélünk, amikor a gyomorsav a nyelőcsőbe és a légutakba kerülve klinikai tüneteket, panaszokat okoz. Egyik jellemzője a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom funkciójának meggyengülése, ennek következtében áramolhat vissza a savas, illetve epés gyomortartalom a nyelőcsőbe. A refluxnak három típusa létezik: 60 százalék a gyakorisága annak, amikor a nyelőcsőben makroszkópos eltérés nem látható, 35 százalékban gyomortükrözés során válnak láthatóvá a nyálkahártyakárosodások, míg 5 százalékban fekély, vérzés vagy nyelőcsődaganat is kialakulhat.

Nem könnyű azonosítani

Mivel a refluxnak sokféle, és nem csak emésztőrendszeri tünetei vannak, a betegek több szakorvost is végigjárhatnak: gasztroenterológus, fül-orr-gégész, tüdőgyógyász, fogász, sebész, pszichiáter, szomnológus (vagyis alvásszakértő) és kardiológus is foglalkozhat a problémájukkal. Az emésztőrendszeri tünetek között a gyomorégés, savas visszaáramlás, savas felböfögés, nyelési zavarok, a torokban tapasztalt gombócérzés, hányás, kellemetlen szájszag szerepel, és jelentkezhetnek olyan, egészen máshol megfigyelhető kellemetlenségek is, mint a fogérzékenység, fogzománc-károsodások, nyelőcsőégés, alvászavarok, mellkasi fájdalom, légzési nehézségek (például köhögés, krákogás, rekedtség), hangfáradékonyság, asztmás tünetek. Érdekes, de egyáltalán nem ritka eset, amikor a nem emésztőrendszeri panaszok mellé nem társul gyomoreredetre utaló jel, és emiatt sokszor nem is gondolnak rá, hogy refluxról van szó. Holott a krónikus köhögés 10–40 százalékban, az asztma pedig akár 30–80 százalékban is kapcsolatban áll vele. Jó tudni, hogy a betegség tavasszal és ősszel gyakoribb, de ennek pontos oka nem ismert. Minden bizonnyal hozzájárulhat az ilyenkor megfigyelhető fokozódó munkahelyi, illetve iskolai stressz, a kisebb fizikai aktivitás, a testsúlygyarapodás, továbbá a nehezebb ételek fogyasztása is.

Kinek kell kiemelten vigyáznia?

A betegség sokakat érint, a férfiak körében másfélszer gyakoribb, mint a nőknél. Gyomorégéssel járó tüneteket minden ötödik ember tapasztal, ami az életmódunkkal is összefügg. A reflux fő kiváltó okai ugyanis a fűszeres és a csípős ételek, a magas fűszertartalmú gyorséttermi fogások, a szeszes italok (például a fehérbor vagy a szénsavas italok, köztük a sör is), a citrusfélék, a kávé, a csokoládé. Emellett a dohányzás, bizonyos gyógyszerek, a stressz, az egészségtelen étrend, a testsúly növekedése, egyes öröklött tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. Nem árt tudni továbbá, hogy az életkorral is nő kialakulásának a valószínűsége.

Apró szabályok

Azt gondolhatnánk, hogy egy kellemetlen, de veszélytelen betegségről van szó. Ám ez tévedés! A kezeletlen, illetve nem megfelelően kezelt reflux következtében vashiányos vérszegénység, nyelőcsőfekély, -perforáció, illetve -szűkület, vérzés, nyelési zavar jelentkezhet. Sőt, a nyálkahártyakárosodás szövődményeként nyelőcsődaganat is kialakulhat. Éppen ezért mindenképpen szükség van a terápiára, amely gyógyszeres és életmódbeli, illetve a kettő kombinációja egyaránt lehet. Súlyos esetekben a sebészi kezelés (antirefluxműtét) is szóba jöhet. Nem is hinnénk, de egészen egyszerű megoldások is sokat javíthatnak a beteg állapotán. Ilyen például az ágyvég alvás előtti megemelése, ami megakadályozza a savas visszacsorgást a nyelőcső felé. Szintén lényeges a testsúly csökkentése, a szénsavas italok és a citrusfélék fogyasztásának kerülése, a zsíros és a fűszeres ételek elhagyása. Érdemes leszokni a dohányzásról, mérsékelni az alkohol-, kávé- és csokoládébevitelt. Fontos ügyelni rá, hogy a vacsora és a lefekvés között teljen el minimum két-három óra.

Amit bátran fogyaszthat savas visszaáramlás esetén is

Alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások (szárnyasok, halak, hüvelyesek), teljes kiőrlésű gabonafélék, zabpehely, tojás, zöld zöldségek (kelbimbó, brokkoli, spenót, kelkáposzta), magas rosttartalmú gyökérzöldségek, illetve gyümölcsök (alma, körte, bogyósok, barack, banán).