5+1 tévhit a pikkelysömörről

Sokszor gondolják fertőző vagy kezelhetetlen betegségnek, miközben a pszoriázis megfelelő terápia mellett tünetmentessé tehető. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!

1. „A pikkelysömör kozmetikai probléma”

A pikkelysömör (pszoriázis) az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, amely jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de leggyakrabban a térden, könyökön és a hajas fejbőrön. A pszoriázisra éppen ezért gyakran úgy gondolunk, mint a bőr megbetegedésére, pedig a tünetek oka valójában mélyen a bőr alatt rejlik.

A betegség kialakulásához az örökletes genetikai hajlam fennállása mellett számos tényező vezethet, így például bármilyen gyulladásos góc – egy rossz fog, vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás – vagy egyéb megbetegedés elég lehet ahhoz, hogy a pszoriázisos tünetek kialakuljanak. A pikkelysömört ma már több, más szervrendszert érintő gyulladásos megbetegedéssel – például gyulladásos bélbetegségekkel – rokon szisztémás megbetegedésnek tartják.

2. „Fertőző”

Fontos tudni, hogy a pszoriázist nem vírus vagy baktérium okozza, ebből kifolyólag sem „elkapni”, sem „megfertőzni vele másokat” nem lehet. A pikkelysömör egy egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, amely a bőrön jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okoz és gyakran jár ízületi gyulladással is. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, amelyek folyamatosan fenntartják a gyulladást.

3. „Ami nálam bevált, másnál is működni fog”

A pszoriázis egyénileg eltérő tüneteket és másfajta társbetegséget hordozhat magával, így a bőrgyógyászoknak is ezek figyelembevételével kell összeállítaniuk az adott betegnek megfelelő személyre szabott terápiát. Enyhe esetekben a helyi kezelés lehet hatásos, amíg a súlyosabb, kiterjedtebb, illetve társbetegségekkel együtt járó esetekben a szisztémásan, belsőleg alkalmazott kezelés járhat eredménnyel. Emellett a jó életminőség elérésében komoly szerepe van a rendszeres testmozgásnak és a diétának is.

4. „Idős korban az ízületeket is megtámadja”

Az ízületi tünetek megjelenése nem időskori sajátosság: a pszoriázisban szenvedők mintegy 10-40 százalékánál a bőr mellett az ízületeket is érinti a megbetegedés. Ezt krónikus pszoriázisos artritisznek nevezik, ami a pszoriázishoz hasonlóan az immunrendszer működésének zavara miatt alakul ki, és érintheti a végtagok kis- és nagy ízületeit vagy a gerincoszlopot is. A gyulladásos tünetek enyhe esetben fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhatnak, súlyos, előrehaladott esetekben azonban az ízületek deformálódnak, és mozgásuk korlátozottá válhat. A pikkelysömörhöz gyakran más betegségek is társulnak:

A pikkelysömörrel élők akár 69 százalékánál előfordulhat a körmök elváltozása pl. megjelenhetnek apró gödröcskék, vagy a köröm elválhat a körömágytól. Fontos odafigyelni erre a tünetre, mivel ez is a pszoriázisos artritisz előjele lehet. Azon pszoriázisos betegek esetében, akiknél köröm érintettsége is fennáll, háromszor nagyobb valószínűséggel fordul elő ízületi érintettség is.

Egyéb társult betegségek is előfordulhatnak, úgy mint a Crohn-betegség vagy a metabolikus szindróma, amely utóbbi betegségcsoportba tartoznak a cukorbetegség valamint a szív- és érrendszeri betegségek is.

5. „Tanulj meg együtt élni a kellemetlen tünetekkel”

A pikkelysömör kellemetlen, fokozódó tüneteibe, illetve a betegség visszatérő fellángolásaiba még akkor sem szabad belenyugodni, ha már több sikertelen kezelést tudhatunk a hátunk mögött, hiszen a betegség tünetmentessé tehető! Ennek érdekében, ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kenőcsös kezelések a legcélszerűbbek. Súlyos kiterjedt esetekben egész test fénykezelése vagy gyógyszeres kezelés javasolt. Gyógyszeres kezelésre a hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén a biológiai szerek jöhetnek szóba. A biológiai terápiákat csak a kijelölt bőrgyógyászati centrumokban dolgozó szakorvosok írhatják fel.

Fontos, hogy a betegek panaszaikkal bőrgyógyászhoz forduljanak; súlyosabb esetben pedig érdemes valamely speciális terápiás lehetőségekkel is rendelkező klinikát vagy pszoriázis kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező kórházi centrumot felkeresniük.

5+1 „A pszoriázisdiéta kigyógyít a betegségből”

Sok betegség megelőzésében és kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő étrend kialakítása és betartása, a pikkelysömör esetében azonban értelmetlen az önsanyargatás, hiszen nincs olyan szakmailag igazolt speciális diéta, amely egymaga képes lenne megszüntetni a betegség tüneteit. A betegeknek célszerű az általános, egészséges étkezésre vonatkozó szabályokat követni, amelynek fő irányvonala a finomított gabonafélék, cukrok és a mesterséges összetételű táplálékok fogyasztásának kerülése.

„Magyarországon nagyjából 150-200 ezer, világszerte pedig mintegy 120 millió embert érint a megbetegedés. Az érintettekre jellemző a rejtőzködés, és a megoldások keresése helyett inkább az elszigetelődést választják. Kiemelt szerepe van ezért a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztésnek és a tévhitek eloszlatásának. Hiszen a lehetőség a megfelelő kezelésre adott, de sajnos az a tapasztalat, hogy sok beteg nem jut el idáig az ismeretek hiánya miatt.” – hangsúlyozta dr. Holló Péter PhD egyetemi docens, a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagja, a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati, és Bőronkológiai Klinika Psoriasis Centrumának vezetője.