Rengeteg el nem fogyasztott élelmiszert dobunk ki a szemétbe

Gyorsan le kell szögezni, hogy a élelmiszer-pazarlást általában nem egyéni jellembeli hiányosság, hanem az élelmiszeripar túlfogyasztásra ösztönző jellege generálja. Szerencsére sok jó kezdeményezés segíti a mára kialakult siralmas helyzet javítását.

Nyugat-Európában – ahol nagyon pazarló országok is találhatóak – egyre szaporodnak az olyan üzletek, ahol csak lejárt szavatosságú élelmiszert lehet kapni. A dánoknál működik egy olyan bolthálózat, ahol minden töredék áron van, a bevétel pedig jótékonysági célokat szolgál. A többnyire nagy hipermarketekből átkerülő, lejárt élelmiszert minőségi szempontból önkéntes szakemberek vizsgálják meg alaposan a polcra kerülés előtt.

Franciaországban már hatályban van a törvény, amelynek értelmében tilos a szupermarketeknek bármiféle élelmiszert kidobniuk. A lejárati időt figyelve, kötelező eljuttatni a terméket segélyszervezetnek. Ha a minőségellenőrzésen nem jut át, akkor feldolgozóüzemekbe kerül, hogy állati takarmány készüljön belőle. A törvénysértő boltvezetőket, tulajdonosokat komoly szankciók sújthatják.

A magyar viszonyok közé egy ilyen szigorú szabályozás nehézkesen lehetne átültethető. Ennek legfőbb oka, hogy a francia törvények szerint aznap lejáró élelmiszer már nem lehet kint a polcokon, ezeket korábban mind kidobták. Itthon ezek a termékek akciózva, leárazva, jóval olcsóbban még megvásárolhatóak. Ráadásul az itthoni nagy szupermarketláncok többsége már évek óta a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül eljuttatja a nélkülözőkhöz a lejáró árut, mindenféle törvényi kényszerítés nélkül is.

A magyar háztartásokban nagyon gyakori bő olajban sütés nemcsak az egészségünket terheli, hanem a környezetet is. A literszám keletkező sütőolaj lefolyóba öntése a létező legrosszabb megoldás. Vagy használjunk kevesebb zsiradékot sütéshez, vagy legalább gyűjtsük a használt olajat. Sok benzinkútnál vannak kifejezetten erre a célra kihelyezett tárolók.

A jelenlegi fogyasztói szokások nem kedveznek a pozitív irányú változásnak. A megtermelt hulladék mennyiségének minimalizálása, annak újrahasznosítása viszont minden egyes ember felelőssége. A mindennapokban meghozott észszerű döntéseinken keresztül léphetünk rá a lassú, de biztos fejlődés útjára.