Szeretet ünnepe

2022.12.24. 08:00

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ

A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház ezzel szemben január 7-én tartja. A nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik.

A Szent Család: Jézus, Mária és József

Forrás: Shutterstock

A kereszténységnek a húsvét után ez a második legnagyobb, ugyanakkor gyakorlatilag a legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

Az ország karácsonyfája díszkivilágításban az Országház elõtt, a Kossuth Lajos téren 2022. november 27-én. A 18 méter magas, több mint 3 tonna súlyú fenyő a Heves megyei Apcról érkezett a Kossuth térre
Fotós: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysius Exiguus apát által az 5. században kiszámított időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. 

A magyar karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet.

A magyarban él a "két karácsony" kifejezés is: a "nagykarácsony" december 25., karácsony napja, a "kiskarácsony" pedig újév napja, január 1-je.

Egy férfi imádkozik a Jézus Krisztus szülőhelyet jelző tizennégy ágú ezüstcsillag elött a betlehemi Születés templomának altemplomában 2016. december 18-án. Az altemplom pontosan azon a helyen, abban a barlangban épült, ahol a keresztények hite szerint Jézus megszületett
Fotós: Abed al-Haslamun / Forrás: MTI/EPA

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték.

 A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, de a Julián-naptár (Julianus-naptár) késése miatt ez a Gergely-naptár szerint január 7-ére esik.) 

A korban népszerű Mithrász-kultuszban is a téli napforduló idején ünnepelték a Napisten születésnapját, a sötétség feletti győzelmét, ami alkalmat teremtett a kereszténység számára a pogány ünnep ellensúlyozására, illetve új eszmeiséggel való megtöltésére.

SPÁNYI Antal
Spányi Antal megyés püspök meggyújtja az adventi koszorú harmadik gyertyáját a püspöki palota udvarában Székesfehérváron 2022. december 10-én
Fotós: Vasvári Tamás / Forrás: MTI

Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, amelyen régen virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben.

 A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. 

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad.

FERENC pápa
Ferenc pápa a hagyományos karácsonyi Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) szóló üzenetét mondja a vatikáni Szent Péter-bazilika áldási termében karácsony első napján, 2020. december 25-én
Fotós: Vatikáni média / Forrás: MTI/EPA/Vatikáni média

Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és nevelőapjával, Szent Józseffel. 

A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.

Betlehem a pécsi adventi vásárban a Széchenyi téren 2022. december 18-án
Fotós: Ruprech Judit / Forrás: MTI

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területről terjedt el, a magyar karácsonyfák ma már elmaradhatatlan dísze, a szaloncukor csak a 19. század elején jelent meg hazánkban. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás.


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!