A nagy bin Laden-baklövés

Berntsen az embereivel és afgán segítőivel követte bin Ladent Tora Bora felé, s amikor meglátta bin Laden harcosainak előörseit, légicsapást kért. Ezzel kezdődött meg a tora borai csata. Az amerikai légierő december 4-e és 7-e között rengeteg bombát, 350 tonnát dobott le a területre. Állandóan hullottak a bombák, zengett minden, bin Laden emberei pihenni, aludni sem tudtak. Hiába halmoztak fel rengeteg fegyvert és utánpótlást, helyzetük egyre tarthatatlanabbá vált a 4300 méteres, ritka levegőjű hegyek között, ahol immár a tél is beköszöntött.

Súlyosbította helyzetüket, hogy november végén megkezdődött a ramadán, a muzulmán böjti hónap. Az iszlám előírásait megtartó harcosok szigorúan vették a vallási szabályokat. December 9-én az amerikaiak a korábbiaknál is nagyobb hevességgel, B-52-es stratégiai bombázógépekkel támadtak az al-Kaida állásaira, s hatalmas, bunkerromboló bombát is bevetettek. A vezér azonban ezt is túlélte. December elején Berntsen nyolcszáz embert kért feletteseitől az egyik amerikai elitkommandóból, hogy lezárhassa bin Laden, illetve alvezérei menekülési útjait. A kért embereket azonban nem kapta meg: Tommy Franks, a térségért felelős amerikai főparancsnok azt mondta, hogy az addigi amerikai stratégia (a tálibokkal szembenálló afgán törzsekre támaszkodás) bevált, s komolyabb amerikai erők odaküldése túl sok időbe telne. Időközben egy alkalommal a térségben lévő amerikai katonák egy osztaga - hírszerzési adatok alapján - mintegy két kilométerre megközelítette bin Laden búvóhelyét, ám az akciót fel kellett adniuk: afgán szövetségeseik egyszerűen visszafordultak, márpedig az amerikaiak azt a parancsot kapták, hogy ők csak támogathatják az afgánokat, vezető szerepet nem játszhatnak.Ráadásul ezzel egy időben két másik helyszínen olyan dolgok történtek, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy másképpen alakuljanak az események, mint ahogy ezt az amerikaiak tervezték. De-cember 13-án pakisztáni szélsőségesek megtámadták az indiai parlamentet, felvetve annak veszélyét, hogy háború törhet ki a két atomhatalom között. Újdelhi több ezer katonát vezényelt a közös határra, Pakisztán hasonlóképpen, miközben emiatt csapatokat vont el az afgán határtól, arról a területről, ahol elfoghatták volna az al-Kaida menekülő harcosait. Ráadásul november végén Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter jelezte Tommy Franks tábornoknak, hogy Bush elnök terveket kér az esetleges iraki invázióra - s ezzel a vezérkar, amely már eleve éjjel-nappal dolgozott, kénytelen volt megosztani figyelmét.Amerikai lehallgatók de-cember 13-án jelezték, hogy bin Laden harcosaihoz beszélt, engedélyt adott nekik a megadásra. December 17-re befejeződött a csata Tora Bo-rában. Mintegy 220, többségében arab, afgán, csecsen és pakisztáni fegyveres meghalt, 52 fogságba került, de bin Laden nem volt köztük. Tíz nappal később egy videofelvételen ismét megjelent, láthatóan megöregedett az átélt körülmények hatására. A 34 perces felvétel alatt bal oldala egyáltalán nem mozgott. A cikk írója szerint bin Laden bizonyosan ott volt Tora Borában. Óriási hiba volt elszalasztani elfogását, mert az amerikaiak nem küldtek elegendő embert erre a célra.Az amerikaiaknak lehetőségük lett volna elfogni az al-Kaida legfőbb vezetőjét, csupán három hónappal a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrormerényleteket követően. Az utolsó pillanatban azonban az akció nem kapott kellő támogatást, így Oszama b Laden átszökhetett Pakisztánba, ott hozzálátott megtépázott szervezete újjáépítéséhez.