Érzékeny téma: a tej

A laktózérzékenység, azaz a laktóz intolerancia gyakorlatilag nem más, mint a tejtermékekben található cukrok lebontására való képtelenség. Erre azok a tejfogyasztók képtelenek, akiknek a szervezetéből részlegesen vagy teljesen hiányzik a lebontáshoz szükséges, a vékonybélben termelődő laktáz enzim. Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százalékáról mondható el ez, de vajon nekik végleg le kell mondaniuk a tejtermékek fogyasztásáról?

– Amikor valaki dietetikushoz megy, az egészségre vonatkozó adatok felvételét és a méréseket követően az étkezési szokások kerülnek terítékre. Először is fontos tisztázni, mi áll a tejmentesség hátterében – árulja el Henter Izabella dietetikus, aki szerint lehet életre szóló vagy átmeneti, lehet nagyfokú és lehet enyhe tűrőképesség is a laktóz intoleranciában. Az ellenérzésen alapuló intoleranciának inkább érzelmi oka van, így méréssel vagy vizsgálattal nem leírható. Azok, akik minden tej eredetű ételtől tartózkodnak, dietetikai szempontból segítségre szorulnak.

A szakember hangsúlyozza: – Aki a nyers tejet nem, de más tejtermékeket fogyaszt, azoknál nincs veszélye a hiányállapot kialakulásának. A tejcukornak igen fontos szerepe van a szervezetben: az egészséges bélflóra kialakulásában és fenntartásában részt vevő ásványi anyagok, mint a kalcium, a magnézium, a vas, a réz vagy a cink felszívódását könnyíti meg.

A tejfogyasztás a magyar felnőtt lakosság majd harmadának gondot okoz – ők laktózmentes tejjel próbálkozhatnak. A kis Márk viszont vidáman koccinthat reggelente egy pohár tejjel (Fotó: Tósoki Attila)

– A tej egyik fontos összetevője, a galaktóz, fehérjével, illetve zsírral kapcsolódva épül be a porcba és a kötőszövetbe, emellett fontos szerepe van az idegrendszer felépítésében is – magyarázza a dietetikus, és azt javasolja, érdemes utánajárni, miért okozhat mégis panaszt valakinek a tej fogyasztása.

– A laktáz hiánya több módszerrel is jól felismerhető, kórházak, illetve klinikák gasztroenterológiai osztályai és szakrendelők is végeznek hasonló vizsgálatokat. A leggyakrabban használt módszer az úgynevezett hidrogén kilégzési teszt, melynek során a lélegzet hidrogéntartalmát mérik. A vizsgálat során éhgyomorra itatnak tejcukortartalmú folyadékot. A folyamat abból áll, hogy meghatározott időközönként megvizsgálják a lélegzet hidrogén tartalmát. Amennyiben az értékek magasabbak a normálisnál, akkor valószínűsíthető a laktózérzékenység. 

A hagyományos laktóz intolerancia vizsgálatok során az éhgyomorra megivott tejcukor oldat felszívódását vizsgálják. Normál esetben az oldat a vékonybélben glükózzá és galaktózzá bomlik, majd felszívódik a véráramba, így megemeli a vércukorszintet. Ha a meghatározott időközönként vett vérminta nem mutat kellő vércukorszint emelkedést, akkor az a laktáz enzim hiányára vagy csökkent működésére utal.