Jó reggelt, Dunaújváros!

Ahhoz a generáció-hoz tartozom, amely emlékszik még a falusi árnyékszék meg-közelítésének és ideiglenes birtokbavételének küzdelmes folyamatára. Az előbb említett eszköz célorientált elérésének egyetlen útvonala ugyanis a baromfiudvaron keresztül vezetett. A területet egy kakas és egy gúnár védte, és jelezték, hogy betolakodóként tekintenek rám. Első alkalommal e két állattal a nyomomban, mondhatni tapasztalatlanul, no de annál gyorsabban értem el szükségleteim helyszínét. A következő alkalomra már a folyamatot gondosan megtervezve készültem fel. A kis udvar kapuján belépve egy marék kukoricát szórtam szét, majd láb kipörög és futás.

Gondolják csak el, milyen nehéz is volt mindezt olyan helyzetben megvalósítani, amikor igen nagy volt a szükség.